Elveszik a munkánkat a robotok?

2014.08.14. 16:01

A robotok jelen vannak napjainkban, térhódításuk pedig jelentős hatással lehet a munkaerőpiacra a következő évtizedek során. Mely szakterületeket veszélyezteti a leginkább a változás, és hogyan tudunk elébe menni a jövőnek?

Az automatizálás első körben a nagy volumenű és alacsony képzettséget igénylő szakmákat érinti majd: a gyári munkások, rakodók, sofőrök félthetik állásukat. Azonban pár év, és a szellemi tevékenységet végzők is veszélybe kerülhetnek.

Az IBM jóslata szerint ugyanis 2018-ra a számítógépek úgy tudják észlelni a világot, ahogy ma az emberek: nem csupán látni és hallani, de ízlelni és szagolni is képesek lesznek, ami által jobban meg tudják majd érteni a világot. Így a robotika már jelentős hatást gyakorolhat a teljes munkaerőpiacra, átalakítva nemcsak a fizikai, de a szellemi munkavégzés jellemzőit is.

Robotok válthatják le az embereket a munkahelyekenForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Friso Gentsch

Mely területeken dolgozók munkái vannak veszélyben?

  • Takarítás, szobaszerviz: augusztus 20-án kezdi a munkát Boltr a kaliforniai Aloft hotelben. A kis robot emberi beavatkozás nélkül közlekedik a különböző emeletek folyosói közt. Átlagosan 3 perc alatt szállítja ki a vendégeknek a rendelt ételeket, italokat.
  • Gyári munkák többsége: a dél-kínai Kanton városa jó példa. A tervek szerint 2020-ra a termelés 80 százalékát robotok állítanák elő emberek helyett. A robotok főként a gép- és autógyártás, élelmiszer-feldolgozás, illetve az elektronikai és veszélyes hulladékok kezelése terén kapnának szerepet.
  • Rakodás, szállítás és közlekedés: az automatizált, sofőr nélküli járművek, emelőkarok, fogásra is alkalmas csuklóskarú, illetve a nagy megterhelést bíró, flexibilis rakodó robotok az ismétlődő munkafolyamatok alól mentik fel az embert.
A betegeket eteti a kórházban a japán robotForrás: AFP/Toru Yamanaka

 

  • Egészségügy: nyolc robot teljesít szolgálatot a budapesti Honvédkórházban is: ételt, mosott ruhát, szennyest, és a veszélyes hulladékot szállít. Napi 13 órában róják a köröket mind a hét emeleten, napi 380 szállítási feladatot bonyolítanak le, 25 alkalmazott munkáját váltják ki.
  • Gyógyszer- és jegykiadás: a kaliforniai egyetemhez tartozó két kórházban robot fogadja be a receptet, választja ki a gyógyszert, címkézi, csomagolja, majd fizetés után átadja, vagy kiküldi. Az indulás évében, 2011-ben 350 ezer gyógyszert adott ki mindennemű hiba nélkül.

 

  • Jog: jogász asszisztensek helyett mesterséges intelligencia írhatja a szerződéseket a hatályos törvények és minták alapján, gyorsan előkeresheti a korábbi ügyeket, konkrét kifejezéseket.
  • Média, újságírás: több százezer cikket írt amerikai újságokba a Narrative Science nevű, szöveggeneráló programokat fejlesztő cég alkalmazása. Az adatbázisokból dolgozó szoftver egyelőre csak sporttudósításokat, gazdasági és tőzsdei összefoglalókat ír, de a cég szerint pár éven belül Pulitzer-díjat is kaphat.
  • Pénzügy, tőzsde: retteghetnek a brókerek is, a tőzsdéken egyre gyakoribb, hogy gyors pénzügyi döntések meghozatalára írt algoritmusok végzik a kereskedelmet.
  • Asszisztencia: az okostelefonokon található asszisztensek (Apple Siri, Mcrosoft Cortana, Google Now) átveszik a titkárnők, asszisztensek szerepét.
  • Idegenvezetés: éjszaka is meg lehet látogatni a Tate Britain múzeumot, s megtekinteni a kiállításokat. Ehhez el se kell mozdulni a kényelmes kanapéról: képernyőn keresztül irányíthatjuk a múzeum négy robotjának egyikét, amely végigsétál a folyosókon, és megmutatja az alkotásokat. A szenzoroknak köszönhetően halad, így a képekhez se tud túl közel menni.

 

  • Előrejelzés: a robot a leheletből következtet gazdája egészségi állapotára, fénypontokból, zakatolásból, a föld rengéséből tudja, vonat érkezik. A ruharendelés is automatizált lesz: a robot érzékeli ugyanis melyik a selyem, és egy melyik egy durvább textília a polcon. Áradásmegelőző és földcsuszamlás-előrejelző rendszereket dolgoztak már ki. Információs adatbázist lehet készíteni a katasztrófák helyszínén készült drónfotókból, ez pedig nagyban segíti a mentési munkálatokat.

Az ember pihen, a robot nem

A működési költségek csökkenése és a robotika előretörése mellett nehéz megjósolni a társadalmi és gazdasági hatásokat. A vállalatok számára mindig a gazdaságosság az elsődleges szempont. A robotok betörésével rövid távon akár tömeges munkanélküliséggel is kell számolni. “Hogy mikor veszi át a láncfűrész a favágók helyét? A termelési árat tekintve mindig létezik egy kritikus pont, és mi most nagyon közel vagyunk ehhez” - mondta Mike Dennison, a Flextronics vezetője.

A robot gyorsítja a gyártási folyamatot, nem fáradForrás: AFP/Toru Yamanaka

A robot pedig nagyon veszélyes konkurens: akár heti hét 24 órás műszakban is képes dolgozni, sőt igazából ebben az üzemmódban a leggazdaságosabb az üzemeltetése. Az egy robotra jutó fejlesztési, gyártási, és javítási költség pedig rohamosan csökken.

Rohamosan bővül a robotika piaca

Egy chicagói tanácsadó cégnek köszönhetően egy egyszerű táblázatkezelővel kiszámítható, milyen gyorsan térül meg a robotok bevezetésének indulási költsége. Az egyik példa szerint egy automatizált gyártási rendszer 250 millió dolláros beruházással jár, és két olyan dolgozót helyettesít, akinek bére évi 50 ezer dollár. Tizenöt éves élettartama alatt a gép 3,5 millió dolláros - munkaerő-költségben és termelékenységnövekedésben megtestesülő - megtakarítást eredményez.

A vendéglátásban is egyre több helyütt alkalmaznak robotokat pincérnekForrás: AFP/Toru Yamanaka

A Nemzetközi Robotika Szövetség (IFR) adatai szerint tavaly 179 ezer robotot értékesítettek, amely rekordmagas, 12 százalékos piacbővülést jelent az előző évhez viszonyítva. Az értékesített robotok mintegy 70 százaléka öt országba került: Kína, Japán, az Egyesült Államok, Dél-Korea és Németország. Hasonló gyarapodást jósolnak az idei évre is.

Hétköznapjaink részévé válnak a robotok

A robotika informatika háttere – többek között a vezérlő szoftverek és a képfeldolgozási rendszerek kifinomultsága – olyan szintre ért, hogy a költségeket is figyelembe véve átlagos körülmények között is használható, viszonylag olcsón összerakható rendszereket lehet felépíteni.

Az igazi töréspontot a technológiai szingularitás, a szuperintelligens gépek megjelenése jelenti majd: szakértők szerint a társadalmi és gazdasági trendek addig hozzávetőlegesen kiszámíthatóak. A technológiai szingularitás a fejlődésnek azt a pontját jelöli, amikor a társadalmi változások felgyorsulnak, és megjelennek az embernél is intelligensebb gépek.

A kifejezés Neumann Jánostól származik, aki halála előtt elkezdett, befejezetlenül maradt A számítógép és az agy című könyvében arról írt: a technológiai fejlődés alapjaiban, beláthatatlanul változtatja meg a emberek életét. "Lehetőséget adna egy szingularitásra a történelemben, amely után az ember története, ahogy jelenleg ismerjük, nem folytatódhatna".

Kreatív ötletek menthetik meg az embert

Míg a Wired-ös Kevin Kelly szerint az automatizálással megszűnnek a monoton munkák, és az embereknek megmarad a kreatív, szellemi tevékenységet igénylő tevékenységek, addig a The Atlantic borúsabb képest fest. “Nincs olyan közgazdasági törvény, amely kimondja, hogy mindenki - vagy a többség - automatikusan jól jár a technológiai fejlődéssel”. Szerencsésebb esetben csak a munkavállalók kis hányada veszti el állását, legrosszabb esetben tömeges munkanélküliség várható.

A mezőgazdasági iparosításhoz hasonló reform várhatóForrás: AFP/Toru Yamanaka

A MIT két közgazdásza szerint az alacsony költségvetésű automatizálás hasonló forradalmi változást hozhat, mint a múlt században a villamosítás, vagy a mezőgazdasági iparosítás: a mezőgazdasági dolgozók aránya 40 százalékról két százalékra csökkent napjainkra az Egyesült Államokban.

Hasonló jelenség zajlott le a termelőipar Kínába költöztetésével - legyen szó számítógépgyártásról vagy a textiliparról -, amely nem a kreatív energiák felszabadulását hozta, hanem munkanélküliséget. A különbség csupán az, hogy az olcsó, termelő robotok már az átlagemberek számára is elérhetővé válnak majd. A Kickstarter, és IndieGogo közösségi finanszírozási oldalak, az Etsy kézművespiac, és a 3D-nyomtatás kombinációi pedig már most is rengeteg lehetőséget nyújtanak bárki számára, akinek van egy jó ötlete.

Szép csendben zajlik az automatizálás

A Nemzetközi Robotika Szövetség (IFR) szerint megdőlt az a mítosz, miszerint az automatizálással munkahelyek szűnnek meg. Legfrissebb jelentésük alapján a robotika 80 ezer új munkahelyet hozott létre az elektronikai iparban 2008-2011 között. Minden egyes alkalmazott robot mellé átlagosan 3,6 új munkahely jött létre. A becslések szerint 2016-ra további 110 ezer állás keletkezik ezen módon. Ugyanakkor a termelésbe állított robotok száma egyre nő: 2014-és 2016 között becslések szerint 4 százalékkal emelkedik az arányuk Európában és az Egyesült Államokban, és 8 százalékkal Ázsiában.

Fokozatosan leváltja munkásait a FoxconnForrás: AFP/Toru Yamanaka

A Foxconn “fű alatti”, szép csendben végrehajtott automatizálását más cégek is követik majd. A Philips tavaly bejelentette, az évtized közepén egymillió robotot állít munkába Kínában, ami ugyanennyi, vagy akár még több munkahely elvesztését jelentheti. A gyárvárosok úgy néptelenedhetnek el, mint az autóipar amerikai fellegvára, Detroit.

A képzettség jelentheti a megoldást

Vélhetően a fizikai munkások körében ugrik meg a munkanélküliség, és megnő a kereslet a fehérgalléros, szakképzett munkaerő iránt. Bár a robotikával foglalkozó cégek is teremtenek új munkahelyeket - a tervezés, gyártás, működtetés, szerviz terén -, de annyi embert nem szippantanak fel, mint ahányan elvesztik állásukat az általuk piacra dobott robotok miatt. Jelenleg mintegy 2,1 millió ember dolgozik a robotikával kapcsolatos területen.

Nemes-Nagy Szilvia HR-szakértő szerint egyelőre a munkaerőpiac kisebb szegmensét érinti az automatizálás, a szellemi tevékenységet igénylő, kreatív munkakörök, a kommunikáció nem váltható ki robotokkal, ez a terület ellenállóbb az automatizálással szemben.

Az újságírók sincsenek biztonságbanForrás: AFP/John Macdougall

A fő problémát jelenleg leginkább a funkcionális analfabetizmus jelenti, amely nem csak a képzetlenebb réteget érinti, mondja a Performia ügyvezető igazgatója. A szakember rámutat, egyre kevesebb helyen kell írni-olvasni tudni, és egyre több helyen követelik meg a számítógép-használatot.

"Ez az igazi társadalmi egyenlőtlenség. Amit az oktatás nem tud, nem bír felvállalni, azt a vállalatoknak kell megtanítani: a munka fogalma, az írás-olvasás, a kommunikáció használata". Meglátása szerint több lábon kell állni, több területet, szakmát kell elsajátítani, és akkor nem érheti meglepetés az embert.

A jövő szakmái nem léteznek a mában

A következő egy évtizedben nagyon gyors változások mennek majd végbe. Az internethasználók száma rohamosan megugrik: jelenleg 2,7 milliárd ember használ internetet, 2020-ra ez szám 5 milliárd fölé emelkedik, míg 2025-re elérheti a 7 milliárd főt - vagyis szinte mindenki fenn lesz a neten.

Csupán hat év, és 50 milliárd eszköz fog az internetre kapcsolódni, ez személyenként 7-8 eszközt jelent. Nemcsak az asztali számítógép, a laptop, tablet, okostelefon, de az óránk, egészségügyi eszközök, a személygépkocsi, háztartási gépek is elérhetőek lesznek online, óriási mennyiségű információt gyűjtve és osztva meg velünk.

Nem csak az okostelefonon, vagy számítógépen csatlakozunk, de az autó, a háztartási eszközök is online lesznekForrás: AFP/Toru Yamanaka

Míg régen egy vállalkozás élettartama 62 év volt, addig mára csupán 18 év, 2020-ra pedig ez a szám legalább 15 évre csökken le. Ez azt jelenti, hogy a jövőben ma még nem létező cégek fogják uralni a piacot. “Ha egy jelenleg 12 éves gyereknek felteszik a kérdést: mi leszel, ha nagy leszel?, a helyes válasz az: nem tudom, még nem létezik a szakmám” - fogalmazott Szelei Szabolcs, a Google magyarországi marketingigazgatója.

Stratégiai fontosságú a robotika az EU-ban

A robotika fejlődése stratégiai fontosságú gazdasági szempontból: az EU a 2007-2013 pénzügyi időszak kutatási keretprogramjában 53 milliárd euróból 7 milliárd eurót a robotikára szánt. Az Európai Bizottság két éve kialakított egy köz- és magánszféra közti partnerséget, amelynek célja, hogy hozzásegítse “az európai vállalatokat ahhoz, hogy nagyobb szelethez jussanak a robotika éves szinten 15,5 milliárd euróra becsült globális piacából”.

Hogy a technológiai fejlődés, az automatizálás milyen szintre jut el 2025-re, s ez hogyan érinti a munkaerőpiacot, arról megoszlik a szakemberek véleménye. A Pew Research felmérése során a válaszadók 52 százaléka optimista volt: úgy vélték a robotika elterjedése hasznot hoz a vállalatoknak és az embereknek egyaránt, munkahelyeket teremthet, és még gazdasági növekedést is előidézhet.

A megkérdezettek 48 százaléka azonban azon az állásponton volt, hogy az automatizálással leépítések kezdődnek, a robotok tönkreteszik a közösségi struktúrát, és jövedelemkülönbségeket okoznak. Megemlítették ugyanakkor, hogy a folyamat hatására képzettebb munkaerőre lesz szükség.