Mit csinálhatnak a pilóták a fülkében egy sok órányi út alatt? Az biztos, hogy felszállás előtt és közben is rengeteg teendőjük van, de megdöbbentően sok dolgot rá lehet bízni a robotpilótára is. Ezt a legújabb budapesti repülőgépszimulátor egyik első próbakörein tudhattam meg: itt egy Airbus A320-as és egy Boeing 737-es élethűen kialakított fedélzetén vittek el egy-egy virtuális repülésre.
Néhány percen át Budapest felett repkedtünk, a pálya elég kidolgozott: gyorsan elhúztunk Parlament, és Halászbástya mellett, végül pedig gond nélkül átrepültünk az Erzsébet híd alatt - a valóságban ezért már rég vadászgépek követnének. A nagy utasszállítóval még Budaörsön is sikerült landolnunk, bár azt hamar megtudom, hogy egy utasokkal és csomagokkal terhelt 737-essel felszállni ugyaninnen már biztosan nem sikerülne.
A szimulátoron a gyakorlatban is látható a robotpilóta működése: megmutatják, hogyan kell beprogramozni az automatikát, hogyan lehet irányba állítani a repülőgépet néhány tekerővel. Végül az ILS, a műszeres leszállító rendszer beállítása után a gépem egy tökéletes landolást hajt végre Ferihegyen. Pedig én állítottam be, nem is egy pilóta.
A Boráros tér közelében nyíló új repülőgép-szimulátoros központ, a Pilots.hu alapítói is online rendelték meg a szimulátor alapjait: az oldalfalak, az ülések, a tárolók, de még az oxigénmaszkok is egy kiszuperált, ázsiai utasszállítókból származnak.
Az építőktől megtudtuk, hogy az interneten bárki megrendelheti egy már kiszuperált repülőgép teljes belső berendezését, de akár a géptest bármely részét is postázzák. Futárszolgálattal akár egészen az ajtóig kiszállítanak egy fél repülőgépet, csak a lépcsőn való cipekedéshez kell ismerősöket segítségül hívni.
Az alkatrészek némi tisztítás után új életet kaptak, a valódi helyett már a virtuális légifolyósókon, de továbbra is hús-vér embereket szolgálva.
Egy komplett utasszállító repülőgép eredetivel megegyező kezelőszervekkel felszerelt szimulátora kiépítéssel együtt legalább százmillió forintba kerül. Nem véletlen, hogy is igyekeztek minél több dolgot maguk megépíteni. A Pilots.hu vezetője, Cseh János szerint erre nem csak a költségek csökkentése, hanem az élethűbb, üzembiztosabb kivitel érdekében volt szükség. Bár elég sok kezelőszervet készen, USB-s, vagy hálózatról vezérelhető kivitelben is meg lehet venni, sokszor ezeket is át kell alakítani, hogy jól működjenek.
A budapesti központban egy Boeing 737-800 NG és egy Airbus A320 pilótafülkéit építették ki maximális élethűséggel: néhány rádiós berendezést leszámítva minden egyes kapcsoló és kar ugyanúgy működik, mint az eredeti repülőgépen. Az irodahelyiségbe épített szimulátorok darabja nagyjából harmincmillió forintba került.
A valósághoz képest annyi a változás, hogy a szimulátoron a pilóta mögött az ajtó és a konyha helyett rögtön utasülések sorakoznak. Még az oldalablakon is ki lehet nézni, ezek külsejére ugyanis monitorokat szereltek, amelyek a szimulátor virtuális környezetét mutatják az utasoknak, tehát jobbra és balra is ki lehet nézni a gépek fedélzetéről. A tájat három, a pilótafülke felett elhelyezett projektor vetíti körbe egy gipszkartonból épült falra, ami nagyjából egy-két méterre van a géptesttől, így a távolság illúzióját teremti meg.
Mind az Airbus, mint a Boeing szimulátorát összesen négy számítógép szolgálja ki: az egyik gép a projektorok által vetített képet állítja elő, a másik az oldalablakokon megjelenő tájért felelős, a többi PC a műszerek vezérléséért felelős és egyéb feladatokat lát el.
A két szimulátor közül csak a Boeing 737-esen fut a világ legismertebb repülőszimulátora, a Flight Simulator X. Ez azonban már egy nyolcéves program, nem képes maradéktalanul kihasználni a mai fejlett videokártyák és sokmagos processzorok nyújtotta jelentős számítási kapacitást.
Nem véletlen, hogy az Airbus A320-ason egy fejlettebb program, a Lockheed Martin repülőgépgyártó által fejlesztett Prepar3D szimulátor fut. Laikusként is feltűnő, hogy mennyivel szebb a látvány a Prepar3D-n: a Pilots.hu-sok azt tervezik, hogy hamarosan a Boeinget is átállítják az új szoftverre.
Szerencsére mindkét szimulátor képes kezelni ugyanazokat a pályákat, így például Budapest is elég jó részletességgel jelenik meg. A szimulátor építői minél több város részletes pályáját igyekeznek beszerezni - ezek nem olcsók -, így például New York és Hongkong felett is élethű körülmények között lehet repülni.
Cseh János szerint az új szimulátorokat terápiás célokra is felhasználják aerofóbia, tehát a repüléstől való félelem kezelésére. Egy ilyen terápia során a valósághoz közelítő virtuális környezetben beszélget a pszichiáter a páciensével, hogy segítse legyőzni félelmeit. Mivel a pilótafülke mellett utasteret is építettek - és a Boeing vészkijárata is kivehető a helyéről -, akár vészhelyzeteket is lehet gyakorolni a szimulátorban.
Várhatóan néhány hónapon belül egy Cessna 172-es kisrepülő virtuális változata is kipróbálható lesz az Ipar utcai központban, ez teljesen saját fejlesztésű lesz, speciális, a valódi erőhatásokat szimuláló vezérléssel, egy valódi Cessna géptestére építve.
Egy múzeumlátogatásnál lényegesen többe kerül a szimulátorok használata: egy órányi használatukért csúcsidőben (hétköznap 16 óra után és hétvégén) 18 ezer forintot, csúcsidőn kívül 15 ezer forintot kérnek el. A központ működtetői célzott programokat alakítottak ki, amelyeken specifikus ismereteket szerezhet meg a látogató: az egyiken például az utasszállító repülőgépek berendezéseit lehet megismerni, egy másik alkalommal pedig a robotpilóta kezelését lehet elsajátítani.