Agykárosodást okoz a multitasking

Televíziók az IFA berlini elektronikai kiállításon, milyen tévét vegyünk
Vágólapra másolva!
A túlzott médiafogyasztás megváltoztatja az agyszerkezetet: figyelemzavar, depresszió és szorongás alakul ki azoknál, akik sokat ülnek monitor előtt.
Vágólapra másolva!

Azt már korábban is tudtuk, hogy a multitasking, avagy több tevékenység egy időben történő párhuzamos végzése megosztja a figyelmet. Arra viszont most jöttek rá brit tudósok, hogy ha több képernyőt nézünk egyszerre: televíziózás közben e-mailt küldünk a laptopon, szörfölünk a neten, vagy a közösségi oldalakat csekkoljuk okostelefonon, az károsíthatja az agyat.

Az agyszerkezet módosul

Okostelefonon, tableten, laptopon, vagy asztali számítógépen való multitasking agykárosodáshoz, depresszióhoz, érzelmi, és lelki problémákhoz vezethet, hívták fel a figyelmet a Sussex egyetem kutatói. Felfedezték ugyanis, hogy aki több képernyőt használ egyszerre, annak kisebb az elülső cinguláris kéreg (ACC) mérete. Az elülső homloklebenyben található agyterület felelős az érzelmek, így az empátia és az indulatok szabályozásáért, ahogy a döntéshozatalban és helyes ítélőképességben is szerepet játszik.

Ha túl sokat bámuljuk a képernyőket, módosul az agyszerkezet Forrás: AFP/DPA

A vizsgálat során 75 önkéntest kérdeztek ki televízió-, telefon-, és számítógéphasználati, illetve újságolvasási szokásaikról. Akik több készüléket is használnak, azoknál a szürkeállomány sűrűsége kisebb volt az elülső homloklebenyben. "Ez az első tanulmány, amely a médiahasználat és az agy szerkezete közti kapcsolatot felfedte" - mondta Kep Kí Loh neurológus.

Érzelmi problémák alakulnak ki

A változás pontos oka egyelőre nem ismert, ugyanakkor a kutatás megerősítette azt a korábbi feltételezést, hogy a túlzott médiahasználat és különböző érzelmi problémák között összefüggés van. "Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy minél több eszközt használunk, az hatással van gondolkodásmódunkra, ahogy az agy szerkezetét is módosíthatja".

Tudosóknak korábban azt már sikerült bizonyítani, hogy egy új élmény, vagy bizonyos tapasztalat hatással van az agyszerkezetre. Így például a taxisofőröknek nagyobb hippokampusza van az átlagemberekhez viszonyítva. Ez a halántéklebenyben található agyterület felelős a navigációért, a madaraknál és emlősöknél az agykéreg felszínének 30-40 százalékát teszi ki.