A monitor mint ellenség - hogyan védje a szemét?

látás kijelző család tablet tv laptop
Family using electronics gadgets
Vágólapra másolva!
A technológia fejlődésével párhuzamosan nem csak új kütyük jelennek meg a piacon, de növekszik a különböző látászavarral küszködők aránya is. A világon minden negyedik ember rövidlátó, még ennél is több, aki szemszárazsággal, kivörösödött szemekkel fejezi be minden napját. Fontos a megelőzés, néhány apróságra kell csak odafigyelni.
Vágólapra másolva!

Egyre többen kényszerülnek szemüveget viselni, ahogy a különböző látászavarral küzdők száma is egyre emelkedik. A technológia fejlődése nyomán egyre több kütyü lepi el életünket, s nem csak a munkahelyen, otthonunkban is sorra jelennek meg újdonsült kedvenceink. Mit tehetünk azonban szemünk egészsége érdekében, mire figyeljünk oda netezés, tévézés, olvasás vagy videojáték közben?

Minden negyedik ember rövidlátó

Rohamosan nő a rövidlátás gyakorisága, becslések szerint a világ lakosságának 25 százaléka szenved tőle, s ez a növekvő trend nem áll meg: 2020-ra minden harmadik ember rövidlátó lesz. Magyarországon ez az arány kissé alacsonyabb, a népesség 15 százaléka rövidlátó becslések szerint, legtöbb esetben korai iskoláskorban diagnosztizálják a betegséget. A legrosszabb helyzetben Kelet-Ázsia van, ahol az iskoláskorú gyerekek jelenleg 80-90 százaléka rövidlátó. Több helyütt, így például a japán Karija községben, nem kötelező érvényű rendeletben szabályozták a fiatalok kütyühasználati idejét: a szigetországban például este 9 óra után le kell adni a mobileszközöket a szülőknek. A myopia vagy rövidlátás ugyanis nem gyógyítható, csak egy lassítható vagy megállítható folyamat. Minél előbb alakul ki az embernél, annál nagyobb a lehetőség arra, hogy súlyos rövidlátásban fog szenvedni.

Monitorhasználat esetén több dologra érdemes odafigyelni. Óránként tíz perc szünetet kell tartani, és ezalatt sem a telefont nyomkodni, hiszen a mobil is ugyanúgy képernyővel rendelkezik, nem pihenteti a szemet. Ha ugyanis sok ideig nézünk kijelzőre, hosszan nézünk közelre, a szemben alkalmazkodási görcs alakulhat ki, ez pedig rövidlátáshoz vezet.

Szabaduljunk ki a zárt térből

Fiatalok esetében érdemes a számítógép- és mobilhasználati időt napi 1-2 órára korlátozni, ahogy tévézni is egy-másfél óránál többet nem javallott. Amíg jó idő van, küldjük ki a gyereket a szabadba játszani, ahogy azoknak is érdemes egy nagyot sétálni, hétvégén kirándulni, akik számítógép, vagyis monitor előtt dolgoznak. A szabadban ugyanis erősebb a fényintenzitás, kevesebbet nézünk közelre, mint zárt térben. Amerikai kutatások szerint heti 10-14 órát kell kinn tartózkodni, hogy a rövidlátást megelőző hatás kialakuljon.

Otthonunkat is ellepték a kütyük Forrás: Photononstop/Eric Audras

Ha beköszönt a hűvös idő, akkor is érdemes a szabad időt képernyőmentes környezetben tölteni. A gyerekek úgyis egyre többet használják a kütyüket, autóban, buszon, séta közben is "nyomkodnak", jó ha ebből télen is kirobbantjuk őket. Ha tehetjük, menjünk el sportolni, edzeni, főzzünk közösen, vegyük elő az ezeréves kártya- és társasjátékokat, vagy ha leesett a hó, irány síelni, szánkózni, hóembert építeni.

A vörös szem intő példa

A sok monitorhasználat nemcsak rövidlátást, hanem szemszárazságot is okozhat, ennek tünetei a szúró, viszkető, égető idegentest-érzet, vagyis amikor úgy érezzük, valami belement a szemünkbe, emellett a homályos látás, túlzott fényérzékenység és a szem kivörösödése utalhat a problémára. Szemcseppel, műkönnyel csillapíthatjuk a kellemetlen érzést, ha azonban hosszú távon előfordul, érdemes orvoshoz fordulni. A szemszárazság oka ugyanis, hogy képernyőre meredve kevesebbet pislogunk. Míg nyílt terepen, a szabadban, ahol a szemet nem erőltetjük, percenként átlagosan huszonkétszer pislogunk, addig olvasás közben ez az érték tízre, monitor előtt pedig nyolcra csökken – ez pedig felborítja a szemfelszínt borító könnyfilm természetes egyensúlyát.

Függ a mérettől a távolság

Nem csak a használat ideje, a képernyőtől való távolság is fontos szempont. Asztali számítógép és laptop esetén legalább 40-50 centiméterre legyen a szemtől a monitor, ha lehet a szem vonalához képest alacsonyabban helyezkedjen el, egyenesen vagy felfelé nézve ugyanis nagyobb a szemrés, és jobban párolog a könny.

A távolság persze függ a monitor méretétől is, míg egy 17 colos képernyő esetén elegendő a 40 centiméter, addig egy kisebb laptopnak, egy 15 colos kijelzővel már legalább 50 centiméterre kell lennie a szemtől. Laboratóriumi kísérletek bizonyították, hogy a leginkább elfogadott monitor-szem távolság a 66-110 centiméteres tartományba esik, ahol 66 centiméternél több panasz fordult elő, mint 110 centiméternél, vagyis minél messzebb kell helyezni a monitort a szemtől.

Mobileszközöknél 33 centiméter az ideális szem-monitor távolság Forrás: PhotoAlto/Eric Audras

Mobileszközöknél, így okostelefonok és táblagépek esetén átlagosan 33 centiméter az ideális távolság, ha csak ennél közelebb látjuk a kijelzőt, az már rövidlátásra utal. A kis világító eszközök azonban hosszú távon sokat rontják a látást, inkább kapcsoljunk villanyt, és vegyük vissza a fényerőt, hiszen a kisebb kontrasztkülönbség csökkenti a szem terhelését.

Hova tegyük a kanapét?

Régen mindig azt mondták, tévézésnél minimum másfél, de inkább két méterre üljünk a képernyőtől, ez mára a hatalmas kijelzők miatt teljesen átalakult. Nem csak azzal kell foglalkozni, milyen típusú, márkájú készüléket vegyünk, mennyibe kerül, hogy néz ki, hanem fontos a méret, és a kanapétól való távolság is. Átlagos szabály, hogy a tévétől való távolság az átló háromszorosa kell legyen. Vagyis egy 32 colos képernyő esetén körülbelül 2,5 méterre, míg egy 55 colos képernyő esetén 4,2 méterre kell elhelyezni a kanapét.

Jelentős szempont azonban e téren a képernyő felbontása is. Az emberi szem felbontóképessége ugyanis véges, ez az érték egyénenként eltér. Ezt jól szemlélteti, hogy míg az első és második generációs iPad-eknél még jól láthatóak voltak a képernyőn a pixelek, addig a harmadik generációs készülékektől felfelé már nagyon közel kell vizsgálódni, hogy felfedezhessük a különálló képpontokat. Ennek oka a felbontás, ami 1024 x 768 pixelesről 2048 x 1536 pixelesre nőtt, a nagyfelbontású retinakijelzőn pedig a képpontok olyan közel helyezkednek el egymáshoz, hogy az emberi szem nem tudja külön értelmezni őket. Szemléltetésképp a "régi" pixelek négy részre szakadtak, négy új pixel teszi ki egy "régi" helyét.

Mérettől és felbontástól is függ, mi az ideális távolság televíziók esetében Forrás: AFP/Jung Yeon-Je

A full-HD közelről jó igazán

Televíziókra vetítve a felbontás jelentőségét, egy 32 colos képernyőátló esetén, ha csak SD-adást nézünk, maradhat a korábban kiszámított 2,5 méteres távolság. Azonban ha ennél nagyobb felbontású felvételt nézünk, érdemes közelebb ülni, hiszen éppen az apró részletek vesznek el, ha túl távolról tévézünk. A 32 colos készüléknél maradva: HD-adásnál 1,8 méterre, full-HD esetén pedig egészen közelre, 1,25 méterre érdemes ülni. A legjobb módszer a tökéletes távolság megállapításához az, ha egész közel megyünk a képernyőhöz, és lassan távolodva figyeljük, hogy az azt alkotó képpontok mikor olvadnak egybe, és válnak homogén felületté: ez az a pont nagyfelbontásnál, ahonnan érdemes tévézni.

Általánosságban elmondható, hogy az állandóan változó, mozgó felvétel – mind tévézésnél, mind videojátékozás közben – jobban megerőlteti a szemet, nagyobb koncentrációt igényel. A statikus felületek – mint netezésnél vagy e-book olvasásnál –, kevésbé fárasztják el a szemet. Egyes digitális könyvolvasóknál ugyan pozitívum, hogy a kijelzőnek nincs saját fénye, mégis, ahogy a sok olvasás általában, ez is rontja a szemet. Egy irodai alkalmazott, aki naponta 8 órában iratokat dolgoz fel, ugyanúgy szenvedhet rövidlátásban, mint az, aki monitor előtt tölti a munkaidejét.