Snowden: Fessen célkeresztet a hátamra

2014.10.24. 10:00

Edward Snowden, az amerikai hírszerzés egykori informatikusa indította el tavaly a lavinát, és robbantotta ki az Egyesült Államok történetének legnagyobb kémbotrányát. A szivárogtatás folyamatáról, Snowden személyiségéről és motivációiról készített filmet Laura Poitras, akivel elsőként vette fel a kapcsolatot az informatikus.

Fél évvel azelőtt, hogy a világ megismerte volna a nevét, Edward Joseph Snowden, aki akkoriban a Booz Allen Hamilton cég munkatársaként az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynökségének (NSA) vezető tanácsadója volt, levelet írt Laura Poitras Berlinben élő amerikai filmrendezőnek.

Snowden, aki tavalyi kiszivárogtatásaival kulcsszerepet játszott az Egyesült Államok eddigi legnagyobb kémbotrányának kirobbantásában, az Oscar-díjra jelölt dokumentumfilmest kérte meg, hogy hozza nyilvánosságra azokat a titkos dokumentumokat, amelyeket az NSA adatbázisaiból töltött le.

Citizen four, vagyis a négyes számú állampolgár volt Snowden álneveForrás: citizenfourfilm.com

A két összeesküvő kódolt e-maileken keresztül tartotta egymással a kapcsolatot. Poitras sokáig még informátorának valódi nevét sem ismerte: Snowden, aki "vezető kormányalkalmazottként" mutatta be magát, Citizen Fourként (négyes számú állampolgár) írta alá leveleit.

Így kapta Poitras most megjelenő, a lehallgatási botrányról készült filmje a Citizenfour címet, a nem mindennapi alkotás a Wired kritikusának szavaival élve "olyan megrázó erejű kordokumentum, amely bepillantást enged abba, milyen motivációk vezérelték Snowdent". A sztori gerincéül kettejük levelezése szolgált, amelyből Poitras - egyfajta narrátorként - több részletet is felolvas a filmben.

"Kérem, nyugtasson meg, hogy senkinek nincs és nem is volt másolata a személyes kulcsáról, és hogy erős jelszót használ. Jobb, ha tudja, hogy olyan ellenféllel van dolga, aki másodpercenként egybillió kombinációt tud kipróbálni. Ha az eszközt, amelyen a személyes kulcsát tárolja, és amelyen a jelszavát használja, feltörték, minden további nélkül hozzá tudnak férni a kommunikációnkhoz."

Snowden titkosított csatornákon keresztül tartotta a kapcsolatot Poitras-szal. Óvatosságuk indokolt volt: annál is inkább, mivel a rendezőnőt évek óta megfigyelés alatt tartotta az amerikai hírszerzés. Olyan szoftvereket használtak - mint az anonim internetezést lehetővé tévő Tor, a Tails operációs rendszer, a biztonságos fájlcserét szavatoló SecureDrop, a GPG titkosítási eljárás vagy az Off-The-Record (OTF) üzenőkliens  - melyek ha nem is óvhatták meg őket hosszú távon a leleplezéstől, de kellő mozgásteret biztosítottak a számukra ahhoz, hogy nyilvánosságra hozhassák a dokumentumokat.

"Mostantól jobb, ha tudja, hogy minden határ, amit átlép, minden vásárlása, minden szám, amit tárcsáz, minden mobiltorony, aminek a közelében elmegy, minden barát, akivel tartja a kapcsolatot, minden cikk, amit ír, minden oldal, amit meglátogat, minden e-mail, amit begépel és minden adatcsomag, ami elhagyja a számítógépét, egy olyan rendszer kezében van, amelynek a hatóköre korlátlan, a felügyelete viszont korántsem az. Az, hogy Önt is meghurcolta az NSA-rendszer, azt jelenti, hogy tökéletesen tisztában van azzal, milyen fenyegetést jelentenek ezek a korlátozatlan, titkos lehetőségek a demokráciák számára."
Edward Snowden kereste fel az amerikai rendezőnőtForrás: citizenfourfilm.com

Snowden azért választotta a rendezőnőt az általa megszerzett titkos információk kezelésére, mert korábban számos olyan jogvédővel dolgozott együtt, akiket - mint Julian Assange a WikiLeaks szivárogtató portál alapítóját, vagy Jacob Appelbaum adatvédelmi aktivistát - "hivatalból üldöz" az Egyesült Államok hírszerzése.

Poitrasnak is megvolt a maga kis liezonja a hatalommal. 2006-ban, az iraki hétköznapokat a háború közepén bemutató My Country, My Country című filmjének bemutatója után feltartóztatták és átkutatták az amerikai határon. A mű a történelmi jelentőségű 2005-ös előrehozott választásokra való felkészülést mutatta be az egyik jelölt, egy bagdadi orvos szemén keresztül.

"...az egész világot behálózza, olyannyira, hogy ma már gyakorlatilag az Egyesült Államokat is teljesen lefedi. (...) Nyilvánosan arról panaszkodunk, hogy szűkülnek a lehetőségeink, de valójában egyre több információhoz férünk hozzá. Az az igazság, hogy az NSA egész története során soha nem gyűjtött annyi adatot, mint mostanában. Tudom, hol fogják el a belföldi beszélgetéseket, és a legnagyobb USA-ban működő telekommunikációs vállalatok visszaélnek az ügyfeleik bizalmával, amit bizonyítani is tudok."

Snowden kiszivárogtatásaiból kiderült, hogy az amerikai hírszerzés és politika magas rangú tisztviselői folyamatosan félretájékoztatták a közvéleményt. Az informátor a levelezésben név szerint is említi Keith  B. Alexander tábornokot, az NSA egykori igazgatóját, aki állítása szerint még a kongresszusi meghallgatásán is hazudott.

"Az emberiség történetének legerősebb elnyomó fegyverét építjük, de az igazgatók kihúzzák magukat a felelősségre vonás alól. Keith Alexander, az NSA igazgatója hazudott a képviselőházban, amit bizonyítani is tudok. (...) A kiberhadműveletekkel kapcsolatban a kormány hivatalos álláspontja az, hogy továbbra sem állnak rendelkezésre a szükséges eljárási keretek. Ez is hazugság. Létezik egy részletes szabályozási keretrendszer, egyfajta, a kiberakciókat szabályozó marshall-törvény, amelyet a Fehér Ház dolgozott ki. Az elnök húszas számú politikai irányelvének hívják, és tavaly év végén véglegesítették. Ezt is tudom bizonyítani."

Alexander, aki 2013 októberében, néhány hónappal a Snowden-dokumentumok kiszivárogtatását követően lemondott a tisztségéről, meglehetősen jellegzetes figura. A Foreign Policy-nek nyilatkozó források csak "cowboyként" és "jó szándékú szélsőségesként" jellemezték, aki "a big data naiv rajongója" és nem mellesleg "hatalmas Star Trek-fan". Olyannyira, hogy a virginiai Fort Belvoirban lévő főhadiszállását, az Information Dominance Centert is úgy terveztette és építtette meg, hogy a megszólalásig hasonlítson a USS Enterprise parancsnoki hídjára.

Glenn Greenwald újságíró is az informatikus segítői között voltForrás: citizenfourfilm.com

Snowden Glenn Greenwaldot, a The Guardian oknyomozó újságíróját ajánlotta Poitras figyelmébe, mint olyasvalakit, akiben megbízhat és a segítségére lehet a dokumentumok feldolgozásában. A rendező meg is fogadta a tanácsot: nem véletlen, hogy 2013. június 5-én éppen az amerikai újságíró egy, a brit lapban publikált írása robbantotta ki a botrányt. Poitras és Greenwald azóta is együtt dolgozik, idén Pierre Omidyar, az eBay alapítójának támogatásával közösen indították el a The Intercept kiszivárogtató oldalt.

Az informatikus úgy vélte, jobb ha feláldozza magát, és segítőit kíméli, ezért arra kérte a rendezőnőt, hogy ne habozzon nyilvánosságra hozni a nevét.

"Önnek kell döntenie arról, hogy nyilvánosságra hozza-e a részvételemet, és ha igen, milyen formában. A személyes kívánságom az, hogy fessen célkeresztet a hátamra. Senki, még a legközelebbi bizalmasom sincs tisztában azzal, hogy mire készülök, és nem lenne tisztességes velük szemben, ha gyanúba keverednének amiatt, amit teszek. Ön az egyetlen, aki megakadályozhatja ezt, mégpedig úgy, hogy gondolkodás nélkül keresztre feszít ahelyett, hogy mint informátorát, megpróbálna megóvni engem."

A levelezés után találkozóra is sok került Poitras és Snowden között: az informatikus a hong kongi Mira hotel étterméhez invitálta a rendezőt. Mint közölte, a folyosón egy Rubik-kockát fog tekergetni, így lehet majd felismerni. A nőnek meg kellett kérdeznie, hogy mikor van nyitva az étterem, mire a férfi úgy felel, nem tudja biztosan, próbálkozzon inkább a hallban, ezt követően pedig közösen távoznak. Az informatikus jelezte Poitrasnak, csak annyit kell tennie, hogy követi és természetesen viselkedik.

"Ha minden jól megy, annak demonstrálása, hogy a módszereink működnek, másokat is arra bátorít majd, hogy előálljanak a saját információikkal."

A Citizenfourt október 24-től vetítik az amerikai mozikban, a magyarországi megjelenésről még nincs információ, legkorábban november végén mutathatják be itthon Poitras filmjét.