Az IBM kutatói szerint a kidobott laptop-akkumulátorokkal gyorsan és olcsón megoldhatnánk a fejlődő országok energiagondjait. Csak az Egyesült Államokban legalább ötvenmillió lítium-ion akkumulátort selejteznek le évente, pedig hetven százalékukban még elég energia van ahhoz, hogy egy éven keresztül napi négy órán át táplálják az energiatakarékos LED-izzókat.
A tudósok régóta próbálnak megoldást találni a szegényebb régiók energiaproblémáira. Mert problémák vannak, csak Indiában négyszáz millióan élnek olyan helyen, ahol nincs kiépített elektromos hálózat. Ezeknek az embereknek a Nyugaton természetesnek számító dolgok, mint az élelmiszerek hűtése, a villanyvilágítás vagy az internetezés egészen elképzelhetetlen luxust jelentenek.
A fejlődő országok energiagondjaira számos különféle megoldást kidolgoztak már. A LED-ek rendkívül keveset fogyasztanak - nem véletlen, hogy az idei fizikai Nobel-díjat Isamu Akasaki, Hiroshi Amano és Shuji Nakamura, a kék LED feltalálói kapták - így napelem-panelekkel vagy újratölthető akkumulátorokkal kombinálva is megoldható velük a szegény országok világítási gondjai. Igen ám, csakhogy ezek drága technológiák, míg a kidobott akksik újrahasznosítása kimondottan olcsó lenne.
"Ezeknek a rendszereknek a legdrágább eleme az akkumulátor. Ebben az esetben viszont az energiatároló megoldás legdrágább elemét szó szerint a szemétben találhatjuk meg" - mondta a Technology Review-nek nyilatkozva Vikas Chandan, a Smarter Energy Group elemzője.
Az IBM indiai leányvállalatának szakemberei a RadioStudio nevű, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó céggel közösen szétbontották a lejárt akkumulátorokat, és kiválogatták belőlük azokat a cellákat, amelyek még használhatóak voltak. Az elemekből új csomagokat raktak össze, és szétosztották őket a Bangalor szegénynegyedeiben lakók között. A tesztelésbe bevont felhasználók szerint az akksik remekül működtek; mindössze fényesebb izzókat és "patkánybiztos" vezetékeket kértek a fejlesztőktől.
Az IBM nem akar üzletet csinálni a felújított akkumulátorokból. A cég vezetői úgy látják, hogy a technológiát ingyen kellene felajánlani a szegény országoknak.