Nem vádolta meg, de hivatalosan is megerősítette Washington, hogy Észak-Korea áll a Sony elleni hackertámadás mögött. A kommunista rezsim elleni fiktív merényletről szóló vígjáték, a The Interview bemutatását lefújták: a kulcsjelenet viszont, amely az egész botrányt elindíthatta, kiszivárgott az internetre.

Ugyan közvetlenül nem tette felelőssé Észak-Koreát Washington, Josh Earnest fehér házi szóvivő nemzetbiztonsági ügynek nevezte a Sony elleni hackertámadást. Az ABC Newsnak kormányzati körökből megerősítették, hogy a vizsgálatok során a titkosszolgálat megállapította, az akció összefüggésbe hozható Észak-Koreával, a támadás vélhetően a kommunista rezsim támogatását élvezte.

Az NBC úgy tudja, a szálak Észak-Koreába vezetnek vissza, a támadás tajvani szervereken futott keresztül. Az ázsiai ország azonban tagadja a vádakat, az Észak-Koreát képviselő ENSZ-követ nem kívánta kommentálni a híreket.

De mi is történt pontosan?

November 24-én a Sony Pictures alkalmazottait a kaliforniai irodába érve egy piros koponyás üzenet fogadta a képernyőn, a stúdió ellen hackertámadást indítottak - annak elkövetését a magát Guardians of Peace, azaz a Béke őrzői nevű csoport vállalta magára.

A támadás során a Time információi szerint 100 terabájtyni (100 ezer gigabájtnyi) bizalmas és titkos adatot loptak el a Sony szervereiről: köztük üzleti dokumentumokat, céges e-maileket, hollywoodi sztárok és a munkatársaik adatait, illetve bemutatásra váró filmeket.

Vélhetően az elmúlt tíz évben a Sony Pictures kötelékében dolgozó összes alkalmazott e-mail címeit, felhasználói és belépési adatait megszerezték - ennek fényében nem csoda, ha több munkatárs is beperelte a céget, amiért nem védték megfelelően személyes adataitkat.

Biztonsági őr sétál a Sony Pictures székháza előttForrás: AFP/Frederic J. Brown

Két héttel az első támadás után a Playstation Network is ellesett: a webáruház majdnem egy teljes napig nem volt elérhető.

A hackerek azóta körülbelül egy terrabájtnyi adatot tettek közzé a neten, a vezérigazgató levelezéséből derült ki egyebek közt a Snapchat titkos felvásárlási terve. A Sony a kiszivárogtatást a hackerek módszerével próbálta megakadályozni - gyakorlatilag sikeretelenül - túlterheléses támadással (DDoS) lassította az ellopott fájlokat tartalmazó torrentek töltését.

A sajtóra is rátámadt a japán cég: a Sony ügyvédje, David Boies levélben szólította fel a hírügynökségeket, ne hozzák nyilvánosságra a hackerek által közzétett adatokat, sőt semmisítsék meg azon lopott fájlokat, melyek hozzájuk eljutnak. Jogvédők válaszképp közölték, sajnálatos, hogy a Sony elvesztette az irányítást saját bizalmas iratai felett, de nem tehet szájkosarat a sajtóra, amiért megosztja ezen információkat.

Hogy miért is volt ez az egész botrány?

Az egész ügy hátterében a The Interview című film állhatott, amely két újságíróról szól (Seth Rogen, James Franco), akiket az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) beszervez hogy hajtsanak végre egy merényletet Kim Dzson-un, az észak-koreai vezető ellen. Már a forgatás alatt megosztotta az embereket a vígjáték: sokan állították, az, hogy a filmben Amerika meggyilkolja egy másik ország létező államfőjét, már a jóhiszeműség és tisztesség elvének határát súrolja.

A Variety szerint miután a hackertámadás hatástalannak bizonyult, a GOP hackercsoport a Sony munkatársait fenyegetette meg. A rossz angolsággal megfogalmazott üzenetben azt követelték tőlük, hogy írjanak alá egy, a céget elítélő online petíciót, mert ha nem teszik, a családtagjaikkal együtt veszélybe kerülnek. A GOP azzal fenyegetőzött, hogy tönkreteszi a vállalatot.

Múlt héten egy “karácsonyi fenyegetés” érkezett: a The Interview-t vetítő mozik elleni, a 9/11-es New York-i merénylethez hasonló akcióval fenyegetőzött az észak-koreai csoport. Ugyan kérdéses, végre tudták volna-e hajtani a nagyszabású akciót, a forgalmazók nem kockáztattak, közölték, hogy nem hajlandóak vetíteni a vígjátékot a nézők biztonsága érdekében. Ekkor már a Sony is beadta a derekát, és véglegesen lefújta a december 25-re tervezett premiert.

A The Interview kulcsjelenete, amely a botrányt elindíthattaForrás: Origo

Azóta kiszivárgott az egyik kulcsjelenet is, mely során Kim Dzsongun észak-koreai vezér hamuvá ég - azt nem tudni, hogy ez a részlet végül bekerült volna-e a filmbe. A Gawker úgy tudja, egy diplomáciailag finomított verzió került be a végleges változatba.

A film elkészítése 44 millió dollárjába került a Sonynak, a több tízmilliós reklámkampányról nem is beszélve. Így, hogy az alkotás nem kerül mozikba, a cég nagyot bukhat. Ugyan a botrány keltette hírverést még fel tudnák használni, és akár online megjelentetni a filmet, az nem hozza vissza a kiesett bevételt. A Time szerint megvárják, míg lecseng a botrány, és kisebb, művészmozikon keresztül mutatják be a filmet, illetve kiadhatják DVD-n.

Kik hajtották végre a látványos akciót?

A Guardian of Peace a tekintélyes 121-es Egység egyes tagjait takarhatja. Ez az az észak-koreai egység, amelybe az ország legjobb számítógépes szakembereit gyűjtik össze, irányításukat pedig nem más, mint a katonai hírszerzés végzi.

A Sony elleni akció módszere, és a bevetett (koreai nyelven írt) vírus is az egységre utal. Vélhetően ez a csoport hajtotta végre tavaly a Dél-Korea elleni komplex támadást, melynek során bankok és hírügynökségek rendszereit vadászták le és tették elérhetetlenné napokig.

Jól ismerték a Sony szervereitForrás: AFP/Menahem Kahana

A Sony elleni támadás vizsgálata során is azt állapították meg, hogy a hackerek jól ismerték a rendszert, ki-bejártak a cég szervereiben. Már egy hónapja turkálhattak az adatbázisban, hiszen hatalmas mennyiségű információt emeltek le onnan viszonylag rövid idő alatt - mielőtt a kártevőt szabadjára engedték volna, amely mindent törölt az adathordozókról.

Annyira profik voltak, hogy a cég internetes védelmének kilencven százalékát sikerült semlegesíteniük, mondta az FBI kiberbűnözés elleni központjának vezetője. Joe Demarest hozzátette: egy hasonló akció akár a kormányzati rendszerekre nézve is fenyegetést jelentene.