Az iWiW bezárt, a Prezi szárnyal

Minden óriás bevásárolt

Idén nem kellett sokat várni jelentős akvizíciókra, a Google már január közepén bejelentette be, hogy 3,2 milliárd dollárért, vagyis mintegy 833 milliárd forintért megveszi a Nest nevű, okostermosztátokat fejlesztő céget. A keresőcég a lakók szokásait megtanuló hűtés- és fűtésvezérlő alapjaira teljes otthonvezérlő megoldásokat akar kidolgozni.

A Facebook márciusban előbb a WhatsApp chatszolgáltatást vásárolta fel 22 milliárd dollárért, majd az Oculus Rift virtuális sisakot fejlesztő céget kétmilliárdért. Azt még nem tudni, Zuckerbergék pontosan mihez akarnak kezdeni a virtuális sisakkal, amelyből még mindig csak fejlesztői változat létezik. 

Az Apple májusban hárommilliárd dollárért vásárolta fel a trendi és drága fülhallgatókat gyártó Beats Electronicsot. A céget 2006-ban alapította Jimmy Iovine producer és Dr. Dre – aki a Forbes év végi sikerlistája szerint jelentős részben az iPhone-gyártóval kötött üzletnek köszönhetően hatszázmillió dollárt keresett az idén, és ezzel minden idők legjobban fizetett zenészévé vált.

Mindent ellepnek a kínai mobilok

Nem csupán vásárolt, eladott is a Google: közel tízmilliárdos veszteséggel, 2,9 milliárd dollárért lepasszolta a kínai Lenovónak Motorola mobiltelefonokat gyártó üzletágát, amelyet csupán két éve vett meg, de igazából nem tudott mit kezdeni a céggel. Hiába volt az Androidot fejlesztő cég birtokában, a Motorola Mobility egyetlen készüléke sem aratott óriási sikert. A Lenovo viszont az idén a világ öt legnagyobb mobilgyártója közé küzdötte fel magát.

Az év elejének legnagyobb őrületét meglepő módon egy egészen primitív játék, a Flappy Bird robbantotta ki. Az app vietnami fejlesztője úgy döntött, hogy törli a szerinte "túlzott függőséget okozó” játékot az appboltokból. A húzás hatalmas felzúdulást váltott ki a felhasználók körében: az eBayen csillagászati összegekért árulták azokat a telefonokat, amelyekre tulajdonosuk még telepítette a játékot.

Vezércsere a Microsoftnál

Februárban Steve Ballmer tizennégy év után leköszönt a Microsoft vezérigazgatói posztjáról, hogy miután megvásárolta a Los Angeles Clippers kosárlabdacsapatot, sportvállalkozóként folytassa tovább a karrierjét. Utóda a cég nagyvállalati és felhőalapú szolgáltatásokkal foglalkozó üzletágat irányító Satya Nadella lett, aki azonmód komoly átszervezésbe fogott, hogy újra versenyképessé tegye az okostelefonok és tabletek korában csak bicegő óriáscéget.

Jöttek is a bevállalós húzások sorban: márciusban bemutatták az Office iPadre szabott új változatát, áprilisban bejelentették, hogy a kilenchüvelykesnél kisebb kijelzőjű táblagépekhez ingyen adják a Windows megfelelő verzióját. Végül a cég megvette a Nokia mobilgyártó üzletágát, és karácsonyra már piacra is dobta első, Microsoft Lumia nevű telefonjait, amelyek között olcsó típusok is vannak.

Hivatalosan is menő lett a szelfizés

Aztán jött az Oscar-díjkiosztó és Elen DeGeneres amerikai komikus, a gála házigazdája, aki egy lazán eleresztett szelfivel médiatörténelmet írt.

DeGeneres élő adásban ellőtt fotóját, amelyen tucatnyi hírességgel pózolt, 3,3 millióan osztották meg a Twitteren, és ezzel a mikroblog-szolgáltató történetének legtöbbször retweetelt bejegyzésévé vált.

A nyár nagy őrülete az Ice Bucket Challenge volt. Az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) nevű, mozgatóideg-sorvadással járó betegség ellen küzdő amerikai alapítványt támogató kampány keretében több mint 17 millió Facebook-felhasználó öntötte nyakon magát jeges vízzel és töltött fel a nemes aktusról készült videókat a közösségi oldalra – köztük Bill Gates, Elon Musk, Larry Page és Sergey Brin. Az akcióban a legnagyobb ma élő elméleti fizikusának tartott Stephen Hawking is részt vett, aki maga is ALS-ben szenved.

 

Ilyen nagy rés még nem volt az interneten

Áprilisban rendkívül súlyos hibát találtak a Google és a Finn Codenomicon cég szakértői az OpenSSL nevű titkosítási technológiában, amelyet széles körben használnak internetes szolgáltatások védelmére a Facebooktól az internetbankokig. Nem véletlen, hogy tavasszal még a legtöbb hétköznapi internetező is jelszócserére szorult, de akadt sok olyan felhasználó is, akinek új bankkártyát kellett készíteni, mert a korábbi adatai kiberbűnözők birtokába kerültek.

Augusztusban robbant ki az év egyik legnagyobb felhördülést kiváltó adatlopási botránya, a "celebgate”. Ennek során egy sor híresség, köztük Jennifer Lawrence, Kirsten Dunst színésznők és Kate Updon szupermodell meztelen fotói szivárogtak az internetre.

A fényképeket a hírességek Apple-eszközein lévő adatokat szinkronizáló iCloud-fiókokból lopta el egy OriginalGuy álnevű hacker. Az Apple szerint annyira célzottak voltak a támadások, hogy a cég rendszerei ezek ellen nem nyújthattak védelmet. Bár az Apple-vezér Tim Cook szerint nem az iCloud gyengesége miatt kerülhettek ki a képek, végül a cég mégis szigorította az adatok hozzáférhetőségét az iCloud webes felületén.

Győzött a Facebook, bezárt az iWiW

Június 30-án, 12 évvel elindulása után végleg lehúzta a rolót az iWiW. Az Origo tulajdonában lévő magyar közösségi oldal nem bírta a versenyt a Facebookkal, amelyet több mint 1,35 milliárdan használnak világszerte, és továbbra is nő a felhasználói tábora.

Európai felhasználóként május végétől arra is lehetőségünk van, hogy a Google-nél kérvényezzük, hogy a számunkra kínos találatokat törölje a keresőjéből. Bár az eredeti forrásoldalon az információ nem vész el, felkutatása sokkal nehezebbé válik. A cenzúrázás csak magánszemélyek számára érhető el, de a Google már most attól tart, hogy politikusok strómanjai is élni fognak a lehetőségekkel, hogy piszkos múltjukat leplezhessék.

Az iWiW 2002-ben, egy évvel el a Facebook előtt indult még WiW (Who is Who) néven, Várady Zsolt ötlete nyomán. A Magyar Telekom 2006-ban vásárolta meg az oldalt, egymilliárd forintért. A csúcson 4,7 millió regisztráltja és napi 1,5 millió látogatója volt. Ez a szám az elmúlt években drámaian visszaesett, az utolsó hónapokban már csak napi hetvenezren használták a szolgáltatást. Várady egyébként azóta több kormányellenes tüntetésen is részt vett, jövőre pedig új közösségi oldal beindítását tervezi, amely a kormányzat működését akarja áttekinthetőbbé tenni.

Netadóval sokkolt a kormány

Október végén a magyar kormány bejelentette, hogy 2015-től kiterjeszti a korábban hanghívások és SMS-ek után fizetendő távközlési különadót az internetszolgáltatásokra.

A tervezet sokkolta a magyar közvéleményt, ami nem is csoda, hiszen minden egyes le-, vagy feltöltött gigabájt adat után 150 forintot kellett volna fizetni. Ez a felhőalapú szolgáltatások korában már vállalhatatlan mértékű különdíjjal járt volna, éves szinten akár több százezer forinttal növelhette volna az otthoni internetdíjakat.

Bár később a tervezetet úgy módosították, hogy az adatforgalomtól függően legfeljebb hétszáz forint legyen az internetadó mértéke, addigra már óriási tüntetések szerveződtek, és világszerte elismert magyar cégek tiltakoztak a netadó ellen: az okostelefonjaival világító tömeg fotói bejárták a világsajtót - így nem csoda, hogy a kormány visszavonulót fújt - legalábbis az októberben bejelentett formájában.

Amerikai bukás, magyar siker

Az Amazon júniusban mutatta be első okostelefonját, a Fire Phone kedvező ára ellenére is hatalmas bukásnak bizonyult, pedig még 3D-s effektusokra képes kijelzőt és termékfelismerő szkennert is építettek bele. A Guardian című brit lap által megkérdezett szakértők szerint augusztus végéig csupán kevesebb mint 35 ezer darabot adhattak el belőle, csúfos bukása az online áruház üzleti eredményét is alaposan lerontotta. A népszerűbb okosmobilokból ugyanis milliószámra fogynak a készülékek.

Ezzel szemben az idei év komoly sikereket hozott az online prezentációs szoftveréről ismert magyar Prezinek. Miután a cég több százezer amerikai iskolának biztosított ingyenes licencet szolgáltatásaihoz, Árvai Péter, a Prezi vezetője Barack Obama amerikai elnökkel is találkozhatott, akivel a Fehér Házban kezet is rázott.

Az alkalmazás tavasz óta magyarul is elérhető, világszerte pedig több mint negyvenmillióan használják. Júniusban a cég az egyik rangos európai startup díját is megnyerte, novemberben pedig 14 milliárd forintnak megfelelő befektetést nyertek el.

Óriásmobil és coming out az Apple-től

Az IDC statisztikái szerint az idén összesen 175 millió darab tepsimobil talált gazdára világszerte – ez a szám jócskán felülmúlja a laptopok eladásait. Bár sokan tartják kényelmetlennek a nagyképernyős, zsebből kitüremkedő mobilokat, a kényelmes gépelés és az akár többnapos üzemidő kárpótol ezekért.
 
Nem csoda, hogy végül az Apple is előrukkolt a saját tepsimobiljával: az öt és fél colos kijelzővel felszerelt iPhone 6 Plusszal. Ez az első iPhone, amelynek nagyon jól bírja az akkumulátora a strapát, elég lehet kétnaponta tölteni. Viszont a premiert beárnyékolták azok a videók, amelyek szerint a készülék nagyon könnyen elhajlik. A bendgate miatt még az Apple is magyarázkodni kényszerült: bemutatta, milyen berendezésekkel nyúzza telefonjait a gyártás megkezdése előtt. Később több más teszt is készült, és kiderült, hogy nem is az iPhone 6 Plus a leghajlékonyabb mobil a piacon.

Az október is az Apple-ről, pontosabban az Apple vezérigazgatójáról, Tim Cookról szólt, aki egy, a Businessweekben megjelent interjúban nyíltan felvállalta másságát. "Büszke vagyok arra, hogy meleg vagyok, Isten egyik legnagyobb ajándékának tartom a másságomat" - fogalmazott az Apple-vezér.

Budapesten is elrajtolt az Uber

Előzetes bejelentés nélkül, teljesen váratlanul rajtolt el Budapesten november közepén az Uber, a világ legismertebb közösségi személyszállító szolgáltatása. Az Uber-kocsikat okostelefonos appból lehet rendelni, fizetni is bankkártyával vagy Paypallel lehet - ugyancsak a telefonról, egyedül készpénzzel nem lehet rendezni a fuvart.

Míg egy hagyományos taxi 450 forintos alapdíjért áll elő, az Ubernél ez csak 300 forint, kilométerenként pedig nem 280, hanem csak 130 forintot kell fizetni. Ezenfelül a pesti taxiban 70 forintos percdíjat kérnek, míg az Uber esetében ez csak 25 forinttal növeli a díjat. Nem véletlen, hogy a magyar taxisok is nekimentek a szolgáltatásnak, amelyet több külföldi országban betiltottak már. Az uberes sofőröktől nem igényelnek taxisjogosítványt, és a járműveiket sem kell taxiként levizsgáztatni - igaz, nem is használhatják a buszsávokat.

Egy óriási botrány karácsonyra

Az év vége sem telt izgalmak nélkül: hackerek novemberben kifosztották és megbénították a Sony Pictures amerikai filmstúdió teljes hálózatát, és belsős adatokat loptak el onnan. A támadás során a Time információi szerint 100 terabájtnyi bizalmas és titkos adatot loptak el a Sony szervereiről: köztük üzleti dokumentumokat, céges e-maileket, hollywoodi sztárok és a munkatársaik adatait, illetve bemutatásra váró filmeket, és a cég stratégiai terveit is.

A szakértők Észak-Koreát sejtik a háttérben, mert a cég új, The Interview című vígjátéka arról szól, hogy két újságírót Kim Dzsongun, a helyi vezető elleni merénylettel bíznak meg. Végül a film hivatalos premierje elmaradt, ám szenteste közzétették a filmet a Google, az Apple és a Microsoft online tékáiban.

Nem csak emiatt volt izgalmas a karácsony: a Lizard Squad napokra megbénította az ünnepek alatt a Microsoft és a Sony online játékszolgáltatásait. Slusszpoénként pedig az Anonymous hackercsoport 13 ezer darab ellopott jelszót tett közzé, amelyek olyan ismert szolgáltatások felhasználóitól származnak, mint a PlayStation Network, az Xbox Live vagy az Amazon.