Az Európai Bizottság 2010-ben kezdett nyomozni a Google-t érő antitröszt vádakkal kapcsolatban, miszerint a saját termékeit előtérbe helyezi a keresőmotorján. A Bizottság elméletileg a Google jövedelmének akár 10 százalékát is kiszabhatja büntetésként.
A cég további időt kért a dokumentumok, s egyben a vádak áttekintésére: ezt meg is kapta. Az eredeti 10 hetes határidőt meghosszabbították, s augusztus 17-ig kell választ adnia, miért kezeli kiemelt helyen saját termékeit - ezzel ugyanis nem csak a fogyasztókat fosztotta meg az EU által biztosított jogaiktól, de az uniós versenypolitikát is.
A Bizottság végül a Google Shopping kapcsán tudta egyértelműen kimondani, hogy a cég megszegi az EU antitröszt-törvényeit: ha termékekre keresünk rá,
a keresőmotor a Google Shopping ajánlatait mutatja kiemelt helyen a felhasználóknak.
Az, hogy a Google saját termékeit emeli ki, nem újdonság: személyekre történő kereséskor előbbre kerülnek a Google Képekből származó fotók a Flickr és más szolgáltatókkal szemben, helyszínre történő kereséskor pedig rögtön a Google Térképeket látjuk.
2010-ben egy európai e-commerce cég, a Foundem rámutatott, hogy a Google Térképek 2007-es megjelenése hogyan szorította ki a Mapquestet, azáltal, hogy a keresési eredmények között hátrébb került a találati listán.
Nem a brit Foundem az egyetlen, amely kétségbeesetten próbálja bizonyítani, hogy a Google kiszorítja a piacról. Egy nemrég megjelent, a Yelp amerikai lokációs ajánlóoldal által szponzorált tanulmány szerint
az emberek szívesebben kattintanának a Google által felkínált G+ oldalak helyett másra,
ha lenne más opció, amikor helyszín szerinti keresnek például egy hotelt, üdülőt vagy fogászt.
A videó bemutatja, hogyan is történik mindez:
2004-ben az Európai Bizottság egyszer már hozott döntést egy hasonló ügyben. Akkor úgy találta, hogy a Microsoft tisztességtelenül kihasználja piaci helyzetét azzal, hogy a gépeire Windows Media Playert (WMP) telepít, és elrendelte, hogy a 497 millió eurós (átszámítva 156 milliárd forintos) büntetés fizetésén túl
a redmondiak adjanak ki egy olyan Windowst is, amely nem a saját médialejátszót tartalmazza.
Az ítélet kínos eredményt hozott, de nem a Microsoft számára: a büntetésképp előírt verzióból alig pár tízezer példány fogyott, míg a mainstream változatból több millió.
Kérdéses tehát, hogy az EU fel tud-e lépni és olyan döntést hozni, amely valóban visszaszorítaná a Google monopóliumát, és lehetőséget adna a kisebb cégeknek is a bemutatkozásra, széleseb ismertség elérésére.
Kérdés azonban, hogy ha az EU ennél erőteljesebb is beavatkozna, az nem törné-e meg a Google innovációs szellemét, vagy legalábbis vetné vissza a fejlesztések megjelenését Európában.
Az ugyanakkor kétségtelen, hogy
a Google szolgáltatásainak ilyetén összefogása-összefonódása rendkívül kényelmessé teszi a böngészést.
Mivel azonban a kereső algoritmusa nem nyilvános, nincs rá semmi garancia, hogy a találatok között minden cég egyenlően jelenik meg.
Az, hogy a kényelmet, és egyszerűséget választjuk szörfölés során változni látszik. A DukcDuckGo adatvédelemre épülő böngészőben ma már napi 10 millió keresést indítanak,
persze összehasonlításképp ez még mindig csak annyi, amennyit a Google egy óra alatt bonyolít.
A Google augusztus 17-én fog reagálni az Európai Bizottság vádjaira, amikor az uniós intézmény munkatársainak nagy része szabadságon lesz, de biztosították a céget: érvei meghallgattatnak.
Főleg ha már ennyit járnak Brüsszelbe: a Transparency International szerint a Google 2014 decembere óta 3,5 milliárd eurót költött EU-n belüli lobbira, és 29-szer találkoztak a hivatalnokokkal – többször, mint bármely más amerikai cég.