Románia háborúban áll

2015.05.11. 13:35

Bukarest szerepet vállalt Ukrajna védelmében, hát maga is a kibertámadások célpontjává vált. A román kormányfő szerint országa ugyanúgy háborúban áll, mint Ukrajna, bár nem konvencionális fegyverekkel vívják a csatákat.

Victor Ponta szerint Románia háborút visel, bár nem konvencionális fegyverekkel, mint Ukrajna, de azokkal csatázik, akik energetikai, illetve kibernetikai biztonságát veszélyeztetik - erről egy bukaresti háromnapos kiberbiztonsági találkozó megnyitóján beszélt a román kormányfő.

"Oroszországnak nem a tankok és rakéták a legfőbb fegyverei, hanem a gáz és energia, amivel zsarolni tudja a térséget és Európát. Ugyanakkor folyamatosan támadják a számítógépes és távközlési hálózatainkat olyan emberek, akiket sosem látunk a tévében, de akik azon vannak, hogy lebénítsák rendszereinket, az internetet, tévét, vasutat, légi közlekedést, mindazt, ami a hétköznapi életünk része."

Ukrajnát segítették

Bogdan Aurescu román külügyminiszter úgy vélte, országának afganisztáni katonai szerepvállalása, valamint az a tény, hogy Bukarest vezető szerepet vállalt az Ukrajna kibervédelmét szolgáló NATO-programban, a kibernetikai támadások célpontjává teheti Romániát, és erre fel kell készülnie, és vezető szerepet kell betöltenie a régióban a kibernetikai biztonság terén.

A Microsoftnak programoznak

Bruce Andrews, az Egyesült Államok kereskedelmi miniszterének helyettese a "digitális protekcionizmus" ellen emelt szót. Úgy vélte, hogy a gazdasági fejlődést korlátozzák azok a "nacionalista" törvények, amelyek a helyi iparnak próbálnak versenyelőnyt biztosítani.

Megjegyezte: a román programozók szaktudása nem maradt "észrevétlen", a Microsoft irodáiban világszerte a román a második leggyakrabban használt nyelv. Andrews szerint tovább fejlődhet az amerikai-román információs technológiai együttműködés, de ehhez elengedhetetlen, hogy ne szülessenek olyan rendelkezések, amelyek ezt korlátozzák.

A bukaresti regionális kiberbiztonsági találkozón a házigazdákon kívül 16 közép- és délkelet-európai ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Macedónia, Moldova, Montenegró, Szerbia, Szlovákia, és Szlovénia) szakértői, illetve húsz amerikai szoftvercég képviselői vettek részt.