Az ember is robot: mindkettő bevándorló

2015.06.05. 15:48

A felhő megjelenésével vajon még előbbre hoztuk a robotok hatalomátvételét, vagy amíg az egyéves gyerek észlelésének és mozgásának szintjén tartanak, addig nem kell tőlük tartanunk? Ken Goldberg a bevándorlókhoz hasonlította a kiborgokat, okozott is ez némi derülést a magyar hallgatók körében.

Mit is jelentenek a robotok az emberek számára? - ez volt Ken Goldberg előadásának témája az idén először megrendezett Brain Bar Budapest konferencián. Goldberg Kaliforniából érkezett, a Berkeley Egyetem mérnökprofesszora, díjnyertes művész, filmrendező. Több mint kétszáz cikket írt a robotikáról, és 8 szabadalmat tudhat magáénak. 

Egyre jobban hasonlítanak ránkForrás: MTI/EPA/Jerome Favre
Karel Capek (1890-1938)Forrás: AFP
A robot a régió gyermeke
A robot egy szláv kifejezés: eredetileg Közép-Európához köthető, Karol Capek alkalmazta először 1921-ben R.U.R. című játékában. A szó jelentése pedig szolgamunka a cseh, lengyel és szlovák nyelv szerint, míg oroszul egyszerűen munkát jelent.

Goldberg szerint nem meglepő, hogy ebből a térségből származik a "robot" kifejezés is, mint mondta: ez a régió kultúrák találkozásának helyszíne, a robotok pedig a jövő kultúráját képviselik.

"A robotok bevándorlók" - jelentette ki Goldberg, nem tudva, miért okoz eme mondata ekkora felzúdulást a magyar közönség körében (bevándorlásellenes állami kampány), ugyanakkor végül fennakadás nélkül folytatta az előadást. Szerinte ugyanis a robotok egy olyan metaforát képviselnek, amely által az ember saját magáról is elgondolkodik.

A Facebook az valóság?

Először a Berkeleyn kialakított robotikalabor diákjaival kezdtek e téren kutatásba: létrehoztak egy úgynevezett telekertet, amelyben egy, a netezők által irányított robot végezte el az összes kerti munkát. A kert gondozása így kollektív élménnyé vált a felhasználók számára: közös "agrikulturális zónát" irányíthattak.

Valódi vagy virtuális a Facebook-közösség?Forrás: AFP/Manjunath Kiran

Az egyik résztvevő aztán feltette a kérdést: honnan tudhatná, hogy a kert, amit a robot gondoz, az valódi? A virtuális és távoli realitás kérdéséhez Goldberg a későbbi, Stephen Fuller íróval és Köves Slomó rabbival folytatott panelbeszélgetés során többször visszatért, főleg a közösségi platformok kapcsán. Goldberg szerint ugyanis a Facebookon látottak nem képezik a virtuális valóság részét, hiszen ha az ott jelenlévő szereplők valódiak, akkor a közösség is az, bár tény, hogy néha egy távoli, és kétségkívül szelektív valóságot képvisel.

A könnyű munka fog ki rajtuk

Párhuzamot vonva a telekert és a Google-autó között, Goldberg rámutatott, hogy a robotokkal kapcsolatos paradigmaváltás azért volt sikeres, mert be tudták vetni az internet erejét. Jelenleg 3 ezer műtéteken segítő, 10 ezer védelmi funkciókkal ellátott, és 10 millió szolgáltatást végző robot van használatban a világon, de a háztartási robotok mégsem terjednek el.

Goldberg szerint ez Moravec-paradoxonra vezethető vissza, avagy a nehéz feladatok könnyűek, a könnyű feladatok pedig nehezek. Gyorsan rájöttek, hogy a robotokat könnyen képessé tehetik arra, hogy hasonló, vagy akár jobb eredményt érjenek el az intelligenciateszteken, játékokban, mint egy felnőtt. Ugyanakkor rendkívül nehéz, óriási számítási erőforrást igényel, hogy az észlelés és manőverezés terén akár csak az egyéves gyerek szintjére felfejlesszék őket.

A japán Core több mint 100 kilogrammot képes emelniForrás: AFP/Yoshikazu Tsuno

Ugyanez igaz arra is, hogy a nagy fizikai erőt igénylő feladat - súlyok emelése - az embernek nehéz, a robotnak könnyű, majd fordítva: az apró, precíz mozdulatokat igénylő feladat - egy asztal leszedése - az embernek nem okoz problémát, egy robotnak viszont annál inkább.

A felhő hozhat áttörést

A szakértő szerint változást a felhő használata hozhat el. Négy szemszögből mutatta be, milyen lehetőségek nyílnak meg a robotika előtt a felhő végtelen memóriáját és számítási képességeit felhasználva:

  1. Míg a robotok könnyen programozhatóak egy adott feladat elvégzésére - söprés -, a többváltozós feladatok, például különböző tárgyak elrakása, már nehezükre esik, hiszen előbb azonosítani kellene őket, hogy tudja, mi hova tartozik. Felhő nélkül a robotok szoftverét folyamatosan frissíteni kellene, hogy az eléjük kerülő újabb és újabb tárgyat, majd az alapján annak helyét azonosítani tudják. Viszont ha a robot hozzáfér az interneten tárolt adatokhoz, nem kell a saját memóriájára támaszkodnia.
  2. A robotok azért sem tudják leszedni az asztalt, mert a fizikai világban túl sok a bizonytalan tényező, amelyhez előbb számításokat kell végezniük: milyen az adott tárgy formája, hogyan lehet megfogni? Vagyis a tényleges cselekedet előtt minden verziót le kell programozniuk, ez pedig rengeteg energiát és memóriát igényel. Ha azonban ezen adatokat el tudják küldeni, maga a számítás a felhőben is történhet más gépek segítségével, így gyorsabban tudnak reagálni.
  3. Goldberg az Afrikai Robotikai Szövetség (AFRON) egyik alapítója volt. Amikor versenyt hirdettek, hogy ki tud 10 dollárból, azaz mintegy 3 ezer forintból egy robotot létrehozni, rengeteg ötlet futott be a világ minden részéről. Végül az egyik terv alkalmasnak bizonyult, a mai napig a kis bottal oktatják a robotikát Nyugat-Afrikában. Goldberg szerint ez az internet egyik nagy ajándéka: a megosztott tudás, a nyílt forráskód, a nyílt dizájnok.
    Ezzel a bottal oktatják a robotikát AfrikábanForrás: tomtilley.net
  4. Ha az interneten összekötünk robotokat, nem kell egy robotnak tárolnia az összes, rá vonatkozó információt, hanem az összekötött robotok képesek lesznek egymást folyamatosan updatelni. Az Amazon raktáraiban tevékenykedő Kiva droidsereg már éppen ilyen elven működik.

Eltanulják a mozdulatokat

Hogy megmutassa, mennyit fejlődtek a robotok, Goldberg bemutatta a laborja pár hónapos videóját. A sebészeti feladatokat végző robotok "látórendszerükön" keresztül tanulnak. Az adott, általuk végzendő feladatok elvégzését többször bemutatták nekik, majd látszik, hogy azt egyre pontosabban meg tudják valósítani.

Eltanulják a mozdulatokatForrás: AFP/Josep Lago

Csak az ember hibázik

Goldberg szerint nem a szingularitásra kell törekedni, hogy a gépek teljesítménye meghaladja az emberét. Elon Musktól kezdve Stephen Hawkingig mindenki ettől félti a földet, Goldberg szerint viszont legalább még 100 évig felesleges tartani a "hatalomátvételtől".

A robotokat a szakértő szerint a multiciplitás elve alapján kell kezelni, azaz emberek és robotok, robotok és robotok együttműködését kell elősegíteni, hogy minden résztvevő a lehető legjobb döntést hozza, a lehető legtöbb információ alapján - végül is, az ajánlói rendszerek is így működnek.

Goldberg végszava annyi volt: az emberek is robotok, hibákkal. Ezzel az Emile Cioran-idézettel kívánt a professzor rámutatni, hogy nem szabad elfelejteni: csak az emberek hibáznak. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK