Mindenkit megfigyelhet a francia kormány

2015.07.24. 16:45

Franciaországban ismétli magát a történelem: az ország vezetése elfogadott egy megfigyelési törvényt, amely a terrorcselekményeket hivatott megelőzni. Amerikában nem vált be a kémkedés, itt vajon fog?

Elfogadta a francia alkotmánybíróság azt a törvénytervezetet, amely lehetővé tenné az ország lakosságának teljes megfigyelését. A tervezetnek mindössze három pontja ütközött a francia alkotmányba, ennyi azonban még kevés ahhoz, hogy ne iktathassák be a törvényt.

Manuel Valls francia miniszterelnök szerint szükség van az óvatosságra, különben nem tudják megelőzni az olyan terrortámadásokat, mint amilyen a Charlie Hedbo esete is volt, amikor a lap párizsi szerkesztőségében követtek el merényletet.

Manuel Valls francia miniszterelnök hisz a tömeges megfigyelésbenForrás: AFP/Nicolas Tucat

A májusban benyújtott tervezet lehetővé tenné az állami szervek számára, hogy lehallgassák a terroristagyanús személyek telefonhívásait, elolvassák e-mailjeiket, mindenféle bírósági döntés és ügyészségi engedély nélkül.

Sőt, az internetszolgáltatókat úgynevezett "fekete dobozok" telepítésére kötelezhetnék, melyek folyamatosan monitoroznák a francia polgárok hálózati viselkedését, hogy aztán a titkosszolgálatok bármikor hozzáférhessenek az összegyűjtött adatokhoz.

Amerikában sem vált be

Az egész országra kiterjedt megfigyelés ötlete nem új, az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után kezdte lehallgatni a bel- és külföldi telefonhívásokat, majd több mint tíz év alatt hatalmas adatbázist épített fel az állampolgárok privát kommunikációjából, természetesen azok tudta nélkül.

A botrány akkor tört ki, amikor Edward Snowden, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt munkatársa kiteregette a szennyest a sajtónak, és beszámolt a titkosszolgálat módszereiről.

A leleplezést közfelháborodás, majd számos kutatás és jelentés követte, melyekből kiderült, hogy az óriási erőforrásokat felemésztő kémkedés nem igazán járt eredménnyel, ugyanis a megakadályozott terrorcselekményekhez alig járult hozzá a masszív adatbázis.

Bár Edwars Snowdent árulással vádolták meg, jelenleg Oroszországban él, a tömeges megfigyelést lehetővé tevő törvény érintett cikkelyét (Patriot Act) ezen a nyáron nem újították meg, így a szóban forgó adathalmaz nem bővülhet tovább.

Hogy Franciaországnak mennyire válik hasznára az amerikaiaknak csak fejfájást okozó kémkedés, az csak a jövőben derül ki.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK