Távoli még az amerikai csodabombázó

2015.10.30. 06:23

Sok ponton elcsúszhat az amerikai hadsereg új bombázórepülőgépének fejlesztése. Nehéz tartani a határidőt és a költségkeretet, anélkül viszont csökken a profit. Tényleg a Northrop Grumman a nyertes?

A világsajtót hamar körbeszaladta a hír: három éves kutatási és kiválasztási folyamatot követően a Northrop Grumman védelmiipari óriáscég kapta meg a lehetőséget, hogy az amerikai légierő következő generációs, stratégiai bombázórepülőgépét kifejleszthesse és megépíthesse.

A hivatalosan 60 milliárd dollár értékű üzlet azonban számos kérdést is felvet.

A bejelentés mindössze az új, egyelőre névtelen repülőgép mérnöki, fejlesztési munkálataira, illetve az első, a berepüléshez használandó gépek megépítésére szorítkozik.

Elkészül mind a száz?

A tervek szerint ugyan az új gépből 100 darab áll majd hadrendbe, de még egyáltalán nem biztos, hogy ezt a darabszámot valóban le is gyártják majd. Emlékezetes, hogy az F-22 Raptor vadászgépből is eredetileg 750 darabot szándékozott a légierő hadrendbe állítani - 187 lett belőle. A B-2A Spirit stratégiai bombázórepülőgép is 132 gép helyett csupán 21 példányban került végül a légierőhöz.

Új, de mégse

A költségeket talán kordában tarthatja, hogy az eddig kiszivárgott információk szerint nem egy teljesen új, "nulláról kezdett" repülőgépről lesz szó. Ha helyesek az értesülések, akkor a leendő bombázógép alapját a szintén a Northrop Grummannél épített B-2A Spirit adja majd, aminek egyfajta költséghatékony továbbfejlesztése lesz az új gép.

Egy B-2 Spirit és két F-117 NighthawkForrás: AFP/Us Air Force

A tervezés során bátran nyúlnak majd a már létező, bevált rendszerekhez, technológiákhoz ahelyett, hogy mindenből (hajtóművek, elektronika, fedélzeti rendszerek, radar, elektronikai hadviselési rendszerek, fegyverzet stb.) vadonatújat fejlesztenek ki a program során.

Ha kicsúsznak, úszik a profit

A szerződés első része jelenti a repülőgép megtervezését, kifejlesztését, és rendszereinek integrálását. A 21,4 milliárd dolláros összeg azonban teljesítményhez kötött, vagyis ha a nyertes Northrop Grummannek nem sikerül tartania a határidőket és a költségeket, az elérhető profit gyorsan csökkenni fog. Az alku második része a tervezett 100 repülőgép első sorozatának, azaz összesen 21 repülőgép legyártását takarja, méghozzá a megrendelésben rögzített áron, a teljes flottára nézve legfeljebb 550 millió dollár/darab árszinttel. A jelenlegi számítások szerint ez 511 millió dollár lesz gépenként. Amennyiben ezt sikerül betartani, az a B-2A program gépenkénti költségének alig egyharmada lesz.

50 évig szolgálnának

Az új bombázógépnek a tervek szerint legalább 50 évig kell szolgálnia és védenie az amerikai stratégiai érdekeket.

Az amerikai légierőért felelős miniszter, Deborah Lee James szerint a leendő bombázógép kritikus fontosságú az amerikai nemzetvédelem szempontjából, így a program a legmagasabb prioritást élvezi. Ez a védelmi költségvetés csökkentése miatt veszélybe kerülő többi projekt számára lehet igazán rossz hír.

Egy nagy adag szerencse is kell

A gépekkel a már veteránkorú, de a folyamatos fejlesztésekkel még ütőképes B-52H Stratofortresseket, és részben a modernebb, változtatható szárnynyilazású B-1B szuperszonikus nehézbombázó repülőket váltják fel. A B-2A Spirit-flotta továbbra is hadrendben marad az új bombázógép mellett.

A B-2A Spirit is hadrendben maradForrás: Origo

A leendő, nukleáris csapásmérésre is alkalmas gép célja, hogy a modern légvédelmi rendszerekkel, illetve a jelenleg használt, és a jövőben kifejlesztésre kerülő légvédelmi rakétákkal védett területek felett korlátozások nélkül tudjon bevetéseket végrehajtani. A potenciális célterületek között lehet Kína és Oroszország is.

Ez persze mind nem lehetséges a felderítő műholdak és repülőgépek, a hatótávolságot megnövelő légiutántöltő flotta, az elektronikai hadviselésre alkalmas repülőgépekrés persze a cirkálórakéták nélkül. Ugyanis ezek a rendszerek képesek a leendő bombázógépek előtt az azonosított légvédelmi célpontokat elpusztítani.

A hadrendbe állítás első, elméleti időpontja 2025, de ennek eléréséhez komoly erőfeszítésekre és egy nagy adag szerencsére is szüksége lesz mind a gyártónak, mind az amerikai légierőnek.

Haditechnika bővebben: