Tőlük retteg minden játékos

2015.10.31. 14:47

Halloweenkor nemcsak filmekkel lehet borzongani, de videojátékokkal is. Sok félelmetes horrorprogram készült az évek során, egyik sem lett volna azonban elég ijesztő, ha nincsenek benne kellően sokkoló ellenfelek. Néhány szörnyszülött hosszú évek távlatából is képes megfagyasztani az ereinkben folyó vért – közülük válogattuk ki azokat, akiknek az említésére azonnal borsódzni kezd a hátunk.

A mai napon az amerikai gyerekek csokit gyűjtenek, szüleik pedig valamelyik klasszikus horrorfilm előtt rágják a körmüket. A videojátékok azonban sokszor a mozgóképnél is ijesztőbbek lehetnek, hiszen a játékosok teljesen beleélik magukat a képernyőn látható jelenetekbe. 

Mi lehet igazán félelmetes egy szórakozásra fejlesztett szoftverben? 

Az alant felsorolt pár rémség jó példa arra, miért mernek egyes gamerek csak zseblámpával a kezükben mosdóra menni az éjszaka közepén. 

Pengetánc a börtönben – The Suffering

Már 11 éve, hogy megjelent a The Suffering című játék, a slayernek nevezett lény pedig azóta is kísért mindenkit, aki játszott a programmal. 

A történet egy elátkozott börtönszigeten játszódik, ahol az elítéltek mindenféle torz kreálmányokká változtak. Az egyik leggyakrabban életünkre törő ellenfél pont a slayer, ezért azt gondolná az ember, hogy hamar hozzászokik a sokkoló látványhoz. 

A The Suffering slayereiből többféle található a játékbanForrás: The Suffering

De nem így van. 

A slayer egykor ember volt, szemeit azonban kivájták, végtagjait lenyesték, helyükre pengéket erősítettek, így ezek a rettenetes, agresszív szörnyetegek állandó, vak haláltáncot járnak. És ha ez nem lenne elég, még fel is gyógyulnak a sérülésekből, szóval játékos legyen a talpán, aki száraz homlokkal végez velük. 

Ha a holtak nem zombik – Dead Space

Zombikkal tele a padlás, nem is ijesztőek, nem is hatékonyak. A halottak azonban nem csak lassú, foszló húsú agyevőként térhetnek vissza az életbe. A Dead Space játékok világában egy idegen létforma változtatja át fenyegető, húsevő szörnyekké a távoli jövő elhunytjait. 

A nekromorfoknak nevezett lények egészen sokfélék.  Van, amelyik csak simán letépi a játékos által irányított karakter fejét. De akad közöttük szinte elpusztíthatatlan is, vagy épp akkora, mint egy nagyobb olajfúró torony. 

Változatosságuknál csak az ütőképességük ijesztőbb. Mivel a Dead Space-ben egy magányosan bolyongó mérnököt alakítunk,  aki fegyverek helyett mindenféle futurisztikus szerszámokkal harcol a nekromorfok ellen, bizony előfordul, hogy hiányát érezzük a szuperkommandós kiképzésnek, és olyan csúnya véget érünk, mint a fenti videón. 

A gonoszság gonoszságot szül – Amnesia

Személy szerint egyetlen olyan horrorjátékkal találkoztam, amivel nem merek újra játszani. Az öt éve megjelent Amnesia: The Dark Descent egy 19. századi kastélyban játszódik, és a játékos által vezérelt főszereplő emlékek nélkül tér magához az alagsorban. 

Az még hagyján, hogy nem tudja a saját nevét, és céltalanul bolyong a bajor hegyek között meghúzódó, ódon épületben, de a sötét folyosókat félelmetes teremtmények róják, amik ellen képtelenség védekezni. 

Képzeljék el, ahogy ez a lény önök felé rohan!Forrás: Steam

Bizony: míg a Dead Space-ben és a The Sufferingben visszavághatunk az ellenfeleknek, addig az Amnesiában legfeljebb elbújni vagy elfutni lehet.  És bár enyhe spoiler, de a szörnyekről kiderül, hogy egykor a környéken élő parasztok voltak, akiket egy kegyetlen földesúr változtatott rettenetes, agymosott szolgákká. 

Sosem üvöltöttem fel még videojátékon, legalábbis az Amnesia megjelenéséig. 

Aztán amikor ajtót nyitottam a fenti képen látható rémpofának, az meg ordítva rohant felém, sikerült két tenyérrel csapkodnom a klaviatúrát, mert még azt is elfelejtettem, hol találom a kilépésre szolgáló Esc billentyűt. 

A plüssmedve, aki ölni tud – Five Nights at Freddy's

A tavaly nyáron megjelent Five Nights at Freddy’s című játékról egyszer már volt szó az Origón, muszáj azonban újra felemlegetnünk, mert tény: a kedves mosolyú, gyermekek becsalogatására tervezett, plüssbevonatú robot, Freddy Fazbear mindent megtestesít, amitől egy egészséges felnőtt ember retteghet. 

Nem tűnnek veszélyesnek, ugye? Pedig...Forrás: Steam

Egyszerre eleveníti fel a gondtalan gyerekkor örömeit, és zúzza porrá a szép emlékeket, amikor a játékos arcába ugrik, véget vetve virtuális éjjeliőri karrierjének.

A Five Nights of Freddy’snek több folytatása is készült. Mindegyikben aranyosnak szánt, de vérszomjas robotállatok törnek a játékos életére, aki egy szoba csapdájában csak annyit tehet, hogy pont a megfelelő pillanatban bezárja maga körül az ajtókat. 

Egy biztos: ez után a játék után senki sem akar plüssmackóval aludni. 

Megállíthatatlan halál –  Resident Evil

A Resident Evil cím nemcsak a játékosoknak, hanem a horrorfilmek szerelmeseinek is ismerős lehet, hisz komplett moziszéria készült az 1996-ban indult videojáték-sorozatból. 

A programok közül a másodikat és a negyediket tartja legjobbnak a szakma, (most kizárólag a számozott epizódokról beszélünk, a ki tudja hány tucat mellékágat nem számítjuk), ám a legijesztőbb ellenfél kétségtelenül a harmatos Resident Evil 3-ban tűnt fel. 

Nemesis egy genetikailag felturbózott mutáns szuperkatona, aki (vagy inkább ami) szó szerint halhatatlan. Normális fegyverekkel képtelenség megsebezni, még az arcába lőtt rakéta is csak lelassítja egy kicsit. És bár a fent említett Dead Space-ben is akad sebezhetetlen szörny, Nemesis folyamatosan üldözi a játékost. 

Bizony, a sztori elején feltűnik, és teljesen váratlan helyeken ugrik a főszereplő nyakába, aki csak menekülhet előle. Nemesis a játékosok egy egész generációját tanította meg rettegni. Azt már csak halkan jegyezzük meg, hogy emellett elég rút teremtményről van szó, aki az egyik filmben is feltűnt.

A bennünk élő sötétség – Silent Hill

A hasonló listákat látott olvasók most biztos forgatják a szemüket, elvégre a Silent Hill-játékok piramisfejű gonosza valóban felbukkan minden rokon cikkben. Ennek azonban oka van:  a hivatalosan Pyramid Headnek nevezett, borzasztó groteszk lény úgy marja be magát a rémálmainkba, hogy tulajdonképpen semmit sem csinál. 

A Silent Hill-játékok ikonikus szörnyetege nem más, mint a bűntudatForrás: Silent Hill 2

A Silent Hill 2-ben feltűnt szörny a játékostól sokszor teljesen elszeparált helyeken jelenik meg, és csak úgy ott van. Nem tesz semmit, de a jelenléte mégis baljós, riasztó. 

Ez a lény is elpusztíthatatlan, mégsem azért félelmetes, mert nagy ritkán célba veszi a főszereplőt. Hanem mert egyes értelmezések szerint Pyramid Head a játékban irányítható James Sunderland bűntudatát testesíti meg. 

Kissé spoileres vizekre evezünk, a játék azonban már 14 éves, így talán megbocsátható: a sok elérhető befejezés egyikéből kiderül, hogy James egy gyilkos, aki végzett a feleségével. A piramisfejű rém az elnyomott emlék okozta fájdalom és lelki furdalás – és mint ilyen, csak Jamesszel együtt halhat meg. 

Még több videojáték az Origón: