Videojátékon is kitervelhették a párizsi támadást

2015.11.18. 15:39

Miként lehetséges, hogy a titkosszolgálatok nem tudták idejében kiszúrni a Párizs ellen készülő terrortámadásokat? Az Iszlám Állam előrébb jár az üzenetküldésben, mint gondolnánk: mivel túl sok olyan csatorna van, amit át kéne világítani, ezért szinte lehetetlen rájönni, hogy a terroristák hol és mikor kommunikálnak egymással. Akár egy ártatlan videojáték-konzol is felhasználható lehet egy támadásban, mert senki sem gondol rá, hogy egy-egy meccs során a játékosok mások életéről döntenek.

Az még tisztázatlan, hogyan tervelték ki a párizsi támadásokat. Az viszont biztosra vehető, hogy az elkövetők az interneten keresztül készítették elő a merényletsorozatot. A fegyverek beszerzését, a célpontok felmérését, az időzítést és a határokon átnyúló szervezést online kommunikáció nélkül szinte lehetetlen lett volna kivitelezni.

Elavult hírszerzés

A párizsi merénylet hátteréről eddig annyit tudni, hogy a terroristák titkosított csatornákon vezényelték le a párizsi akciót. De arról

nem nyilatkoztak a hatóságoknak, hogy milyen applikáción keresztül beszéltek egymással a szélsőségesek.

Az amerikai és európai nemzetbiztonsági ügynökségek korábban többször figyelmeztettek, hogy az Iszlám Állam fejlett üzenettitkosítási módszereket alkalmaz, amiket szinte lehetetlen feltörni.

Ezek persze nem saját fejlesztések, hanem bárki számára elérhető rendszerek. Amióta Edward Snowden volt titkosszolgálati munkatárs kirobbantotta az utóbbi évek legnagyobb lehallgatási botrányát, megnőtt az igény a biztonságosabb online kommunikációra.  A gyártók azóta odafigyelnek, hogy az üzenetküldő szolgáltatásaik feltörése ne legyen olyan egyszerű.

Az Apple saját titkosítása például a nyomozati szervek számára is fejtörést okoz. A brit titkosszolgálat igazgatója (MI5), Andrew Parker szerint az efféle megoldások mérhető előnyhöz juttatják a bűnözőket.

A digitális kommunikáció ilyen széles körét szinte lehetetlen ellenőrzés alatt tartani"  - mondta Parker, majd hozzátette: szükséges lenne a teljes körű online megfigyelés.

Ha pedig a titkosszolgálat képtelen lépést tartani a terrorszervezettel, akkor félő, hogy semmi nem állítja meg a szélsőségeseket az újabb támadások végrehajtásában.

Félő, hogy több merénylet is lesz, ha a titkosszolgálat nem tud a terroristák nyomában maradniForrás: AFP/Kenzo Tribouillard

Egyre több csatorna

Tíz évvel ezelőtt sem volt könnyű dolguk a kémeknek, igaz, akkor még elég volt a telefonvonalak lehallgatása, az e-mail forgalom figyelése, valamint a gyanús személyek lekövetése. Az internet fejlődésével azonban bonyolultabbá, szerteágazóbbá vált a munka.

Egyre több üzenetküldő programot kell figyelni.

A Skype és a WhatsApp már önmagukban milliárdokhoz jutnak el, és akkor az olyan mindent átszövő szolgáltatásokról, mint a Facebook, még nem beszéltünk. Utóbbi Messenger alkalmazása lassan a telefonkönyvek babérjára tör, sőt önmegsemmisítő üzenetek is lesznek rajta, azaz még egyszerűbbé válik a titkos kommunikáció. Ez nem új ötlet: a Snapchat nevű app évek óta hódít úgy, hogy törli az elküldött képeket, videókat, üzeneteket. De nem is a titkosítás a legnagyobb probléma, hanem hogy egyre több rendszert kell figyelni, hogy a potenciális elkövetők még időben lefülelhetők legyenek. Ahogy Roger Kay biztonsági szakértő fogalmazott:

Jelenleg a rosszfiúk a jófiúk előtt járnak, mert túl sok csatornát kell monitorozni."

A pénteki támadás elkövetői egyébként a Telegram nevű üzenetküldő szolgáltatáson regisztráltak, amibe szintén nehéz belenyúlni. Egy feliratkozás pedig még nem jelent semmit.

A feltörhetetlen konzol

De tételezzük fel, hogy valami csoda folytán a titkosszolgálatok minden csevegőalkalmazást átvilágítanak, méghozzá úgy, hogy közben a felhasználók jogai sem sérülnek. Ez még mindig nem jelent teljes védelmet, a terroristák ugyanis a szokottól eltérő módon kommunikálhatnak.

A játékkonzolok nem csak szórakozásra jókForrás: AFP/Frederic J. Brown

A belga belügyminiszter három nappal a párizsi terrortámadás előtt azt mondta, hogy a PlayStation 4 üzeneteit szinte lehetetlen lenyomozni.

Ennek oka, hogy a rendszert alapvetően videojátékok online adattovábbítására tervezték. Ez elég speciális feladat, a hálózatnak nemcsak biztonságosnak, de gyorsnak is kell lennie. Amellett pedig, hogy játszunk rajta, a Sony konzolján szóban és írásban is cseveghetünk. Ezek a beszélgetések biztonságos csatornán zajlanak.

A PlayStation 4 úgy került képbe, hogy a korai (később visszavont) jelentések szerint a nyomozók egy ilyen játékgépet foglaltak le a párizsi támadásokat elkövető terroristák otthonában. Fontos tudni viszont, hogy ugyanilyen szabad és biztonságos kommunikációs platformot nyújt az összes konzol, sőt a PC digitális platformjai is. Xbox, Steam, Origin vagy egy játék saját fejlesztésű chatszobája - mind-mind potenciális szürke zónák.

Ráadásul a kommunikáció nem csak beszédet jelent. Ebba Blitz titkosítási szakértő a FOX-nak vázolt fel egy szokatlan módszert: lövöldözős játékban akár a falra kilőtt golyók nyomai is formálhatnak üzeneteket.

Másoktól is ellesik a módszereket

Az elhárítás munkáját nehezíti, hogy az üzenettitkosító megoldások ugyancsak terjednek. Ha a diktatúrákban bevett gyakorlat, hogy az emberjogi aktivisták vagy oknyomozó újságírók ilyen platformokon kommunikálnak egymással, akkor miért épp a bűnözők és a terroristák előtt lennének ismeretlenek ezek a csatornák?

A chatszobák világa a kormányszervek számára sem látható átForrás: AFP

Az FBI júliusban még úgy vélte: a terrorszervezet bevett módszere, hogy a Twitteren keresztül szólítja meg a szimpatizánsokat, majd az érdeklődőket egy biztonságos kommunikációs csatornára terelik. Az itt zajló beszélgetések szinte lenyomozhatatlanok, a Tor nevű szoftver még a legnagyobb állami szervezeteken is kifog.

További akadály, hogy a felhasználók féltik a személyes terüket: nem véletlen, hogy a piac ebbe az irányba tolódott. Ráadásul a terror ellen sem minden esetben jelent megoldást a teljes megfigyelés. Erre a Snowden-botrány utáni elemzések is rávilágítottak: nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy a több mint tíz évig gyűjtött polgári adatbázisnak bármi haszna volt a terrorizmus elleni harcban.

A Facebook a csali

Miközben a titkosszolgálatok már a játékkonzolok körül szimatolnak, az Iszlám Állam bravúrosan használja a közösségi médiát és a videómegosztó oldalakat propagandacélokra.

Facebookon, Twitteren és YouTube-on csak ahhoz nem érnek el az ISIS videói, aki nem akarja látni őket.

Szimpatizánsaikat az egész világon pillanatok alatt elérik. Már az is aggasztó lenne, ha az internetet csak propagandacélra használnák, de a terroristák így toborozzák az új harcosaikat, választják ki a célpontjaikat, kapják az utasításokat, és férnek hozzá a pénzcsapjaikhoz is.

Sőt, a britek szerint halálos kibertámadásokra készülnek, azaz egyre jobban beveszik az online teret.

Az interneten keresi az utánpótlást az ISISForrás: YouTube

Ütközőzóna

Az állampolgárok utáni kémkedés mindig kényes kérdés. Hatalmas felháborodást váltott ki az Egyesült Királyságban, amikor a nyáron kiderült, hogy a brit titkosszolgák WhatsApp- és Skype-beszélgetésekben kotorásztak.

Emberjogi aktivisták a szabadságjogok megsértésével vádolták a brit kormányt, de az üzleti szféra is hangot adott nemtetszésének.

Ha nemzetbiztonságról vagy bűnüldözésről van szó, az adatgyűjtés nem lenne szabad, hogy jogellenes legyen"

- érvelt Robert Hannigan, a brit nemzetbiztonsági szakszolgálat feje.

A londoni kormány jelenleg azon fáradozik, hogy kiterjessze a titkosszolgálat jogkörét.

A törvénymódosítás kötelezné például az internetszolgáltatókat, rögzítsék, hogy a felhasználóik milyen honlapokat látogatnak. Ez azonban nem tetszik az internetezőknek, hisz ma már a fejlett világ lakói az egész életüket a világhálón élik. Randit szerveznek, családi ügyeket intéznek, dolgoznak, ha pedig összeomlik a Facebook, milliók esnek pánikba.

Érzékeny terület ez tehát, a megfigyelés pedig egyenes út az online szabadságjogok két lábbal tiprásához.

David Cameron brit miniszterelnök nagyobb hatalmat adna a titkosszolgálatnak.Forrás: AFP/Justin Tallis

A szigetország biztonságosabb?

Az idén két terrortámadás volt Párizsban, London viszont - bár David Cameron szerint több támadást is meghiúsítottak - biztonságosnak tűnik. Holott elvileg bármelyik nagyváros potenciális célpont lehet.

Az Egyesült Királyság egyik nagy előnye a természeti adottsága. Egy szigetország határait könnyebb ellenőrzés alatt tartani, írja a Politico. Az ország uniós tagsága ellenére sem lépett be a schengeni övezetbe.

A muszlim közösségek integrációja ugyancsak sikeresebb volt itt, mint Franciaországban. Angliát főleg délkelet-ázsiai muzulmánok választották otthonukul, akik kevesebb szállal kötődnek iszlám szélsőségesekhez. Franciaországban főleg észak-afrikai arabok telepedtek le, akik közül az Iszlám Állam is toborzott.

A brit lakosságot sokáig az IRA tartotta rettegésben. Az északír szervezet miatt az MI5 berkein belül folyamatos fejlesztések zajlottak, így a terrorelhárítás az Egyesült Királyságban a legfejlettebb Európában, de ez nem azt jelenti, hogy a brit titkosszolgák egy pillanatra is hátradőlhetnek.

A modern terroristák a világhálón irányítják az eseményeket, az internet fejlődésével lépést kell tartani.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK