Ugyan még nem tisztázott, mi történt pontosan, amikor a török légvédelem kedden kilőtte az orosz hadsereg Szu-24-es vadászbombázóját. Oroszország szíriai katonai jelenléte Törökország nélkül nem lehetséges. Putyinnak azonban lépnie kellett, hiszen elnökségének központi eleme, az orosz erő kritikájaként fogható fel a lángolva zuhanó vadászrepülő.

November 24-én az orosz légierő a szír-török határvidéken elveszítette egyik Szu-24M Fencer támadó repülőgépét. A földi célpontok elleni bevetésekre optimalizált, változtatható szárnynyilazású repülőgép utolsó pillanatait videofelvételek és fényképek örökítették meg.

A nagy lánggal lezuhanó vadászgép pilótája és fegyverkezelő operátora sikeresen katapultált. A türkmén felkelők vezetője azt állította, hogy fegyvereseik a levegőben lőtték le az ejtőernyővel ereszkedő pilótákat, később aztán kiderült, hogy egyikük mégis életben maradt.

A türkmén reakció valahol érthető: az orosz légierő ellenük is bombázóbevetéseket hajtott végre, ahogy ezt a gépet is támadás közben lőtték le.

A kronológia egyszerűnek tűnik: a török légierő készültségi F–16C Falcon vadászgéppárja közelítette meg a kérdéses, Szíriába belógó, alig néhány kilométer szélességű, Hatay környéki török területet. Nem véletlenül: a török-szír határ eddig is "forró pontnak" számított.

Miután a szír légvédelem 2012. június 22-én lelőtte a török légierő RF–4C Phantom II-es felderítő repülőgépét, a két hajózó halálát is okozva, Törökország is bekeményített.

Igaz, a légtérsértések megtorlása eddig csak a szír légierő helikoptereinek, repülőgépeinek lelövését jelentette. 2014. március 23-án például egy szír felségjelzésű MiG–23-ast lőttek le a török vadászgépek, miután megsértette a török légteret.

A második lövés betalált

A mostani esetben a török kommunikáció egyértelmű: a Szu–24M pilótáját már akkor elkezdték figyelmeztetni, amikor az még csak közeledett a határ felé. Török források szerint minden gépet rádión figyelmeztetnek, amely 75 kilométernél jobban megközelíti a határt.

Így már érthető az 5 perc alatti 10 figyelmezetés is, melyet a török oldal a legelső perctől kezdve kommunikált, és melynek hangfelvételét szerdán közre is adták.

A 243 megahertzes, a repülésben szabványosított, vészhelyzetekre használt rádiófrekvencián igyekeztek utolérni az orosz légierő pilótáját – sikertelenül. Oroszország folyamatosan tagadta a rádiózás meglétét.

Szintén a török álláspontot igyekszik erősíteni az a radarkép, melyet nyilvánosságra hoztak. A kép alapján az orosz Szu–24M kétszer is átrepülte a már említett, déli irányba lenyúló, keskeny beszögellést.

A második esetben érte a találat, melynek következtében a gép kigyulladt, majd már szír területre zuhant. Ezen nem kell csodálkozni: a 6000 méter magasságban haladó, zuhanó Szuhoj könnyen kirepült a török felségterület fölül Szíria irányába. A törököknek sietniük kellett: az orosz gép alig 17 másodpercet töltött Törökország felett.

A gépet végül vagy AIM-9X Sidewinder infravörös irányítású légi harcrakéta (orosz források folyamatosan infravörös rakétatalálatról beszélnek) vagy AIM-120 Slammer légi harcrakéta érte utol, és semmisítette meg.

Eddig, és ne tovább

Nem először rángatta az orosz légierő a törökök bajszát: volt már példa "navigációs tévedésből" elkövetett berepülésről, sőt, török vadászgépek radarbefogásáról is. Utóbbi már a rakétaindítást közvetlenül megelőző lépés, tehát igen veszélyesnek minősül, és nem szokás idegen ország repülőgépét így befogni és követni.

Most a jelek szerint Törökország az eddigi, hatástalannak bizonyult szóbeli figyelmeztetések után erőteljes és félreérthetetlen üzenetet küldött: eddig, és ne tovább.

Háborúba torkollhat a válaszcsapás

Az üzenet célba is ért. Oroszország egyértelművé tette, hogy ugyan mélyen fájlalja az esetet, mi több "hátba szúrásként" értékelte egy régi, megbízható baráttól, de nem kíván katonai válaszlépéseket tenni.

Nem is nagyon tehetne: elméletileg indíthatna komoly légitámadásokat, a Szíriában "élesben" bemutatkozott Kalibr rakétákkal csapásokat mérhetne Törökországra, de ennek sikere minimum kétséges lenne.

Kalibr indítása szíriai célpontok ellenForrás: Origo

A török légierő és légvédelem jól felkészült, felszerelt és kiképzett, élvezi a hazai pálya előnyét is. Semmiképp nem lenne egyszerű feladat a semlegesítése.

Másrészt pedig ne feledjük el, egy NATO-tagország reguláris katonai erőkkel történő megtámadása nem csupán példa nélküli lenne, de hamar életre hívná az Észak-atlanti Szerződésben szereplő, az önvédelem kölcsönös támogatásáról szóló V. cikkelyt. Egy "rendes" NATO-orosz háború pedig sem az orosz politikai-katonai vezetés, sem az orosz gazdasági körök érdekeit nem szolgálná.

A Boszporuszon vezet az út

Ráadásul Oroszország szíriai katonai jelenléte nehezen elképzelhető Törökország együttműködése nélkül. A Szíriában harcoló orosz egységek utánpótlása, a logisztika legfontosabb útvonala ugyanis a Boszporuszon keresztül vezet. Ha ezt Törökország lezárja az orosz hajók elől, szinte azonnal súlyos gondot tudna okozni.

A legnagyobb orosz hadihajó, a Moszkva cirkáló halad át a BoszporuszonForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Can Merey

Természetesen meg lehet oldani a kieső szállítási kapacitás pótlását légihíddal, szállító repülőgépekkel, de az egyrészt sokkal nagyobb szervezést igényel, másrészt sokkal nagyobb költségekkel is jár.

Egyszerűbb megoldásnak tűnik, ha az orosz katonai és politikai vezetés az első gép elvesztése után végre komolyan veszi a török-szír határterület speciálisan érzékeny voltát. A Hürriyet lap úgy tudja, meg is állapodtak, hogy az orosz légierő leállítja a török határ közelében folytatott hadműveleteit, cserébe a török harci repülőgépek nem repülnek át Szíriába.

A légitámadás már nem elég 

Bár a szír kormányerők célja, a határterület és a határállomások feletti ellenőrzés visszaszerzése egyértelmű, csakúgy, mint az a módszer, amikor az orosz légierő légitámadásait követi a szír szárazföldi offenzíva. A jelek szerint azonban erre nem a nagy sebességű támadó repülőgépek közvetlen határ melletti bevetése az optimális megoldás. Ezek után nem nehéz elhinni a Der Spiegel értesüléseit, miszerint orosz részről már szárazföldi csapatok is harcolnak Szíriában.

A török érzékenység nem csökken

Hiba máskor is becsúszhat (feltételezve, hogy valóban csak az orosz gép kéttagú személyzetének tévedéséről van szó), és a török érzékenység sem fog csökkenni.

Ugyan a helikopterek bevetése nagyobb veszélyt jelent a földközeli repülési magasság és az erős légvédelmi tűz miatt – jól mutatja ezt a fenti videó: a pilóta kimentésére érkező orosz helikoptert ért találat, az azt követő kényszerleszállás, majd a már a földön álló helikopter páncéltörő rakétával történt megsemmisítése –, de sokkal kisebb eséllyel repülhetnek át török légtérbe az orosz helikopterek.

Az orosz erő kritikája

A válaszcsapás sokkal inkább politikai fronton várható: a kapcsolatok feszültebbekké válnak, esetleg a két ország kereskedelmi kapcsolatai fogják megsínyleni a lelövést és az azt követő orosz válaszlépéseket.

Sz–400 Triumf nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszert telepítenek azokra az orosz bázisokra, amelyek részt vesznek a Szíria elleni támadásokban. A két legnagyobb cirkáló egyikét, a Moszkva névre hallgató hadihajót pedig Latakiához vezénylik. A lépéskomoly fenyegetés lehet a török légierő repülőgépeire, mélyen Törökország légterében is.

Putyin elnökségének erős kritikájaként fogható fel a lelőtt vadászgépForrás: AFP/Ria Novosti/Alexei Nikolsky

Vlagyimir Putyinnak valami kommunikálhatót kellett lépnie válaszként, hiszen egész elnökségének központi eleme az orosz erő kisugárzása, a birodalmi fellépés. Ennek erős kritikájaként – és persze az orosz újjászületés kőkemény határaként – is felfogható a török vadászgép által lelőtt, lángolva zuhanó Szu–24M.

Pávatánc

Az orosz vezetés pénteken el is rendelte a a vízummentesség felfüggesztését Törökországgal 2016. július 1-jei hatállyal, egy nappal korábban pedig az orosz külügyminisztérium rendeletben szólította fel Törökországban tartózkodó állampolgárait, hogy térjenek vissza Oroszországba.

Erdogan először fejezte ki sajnálatátForrás: AFP/Adem Altan

Szombaton aztán Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan első alkalommal fejezte ki sajnálatát a történtek miatt, bár védelmébe vette az orosz gép lelövését, amelyet Ankara légtérsértéssel indokol, és bírálta Oroszországot szíriai beavatkozása miatt.

Az ankarai külügyminisztérium arra kérte a török állampolgárokat, hogy "a helyzet tisztázódásáig" halasszák el nem sürgős utazásaikat Oroszországba.