Ötszörösére nőtt a zsarolóvírusos támadások száma

MODEL RELEASED. Cyber crime, conceptual image.

Közel egymillió felhasználó vált fájltitkosító zsarolóvírus áldozatává 2015 április és 2016 májusa között, amely csaknem öt és félszerese az előző évi adatoknak. A rosszindulatú programok egyik legveszélyesebb fajtája számítógépen tárolt adatok titkosításával zsarol ki pénzt a felhasználóktól, akik bármit megadnának azért, hogy visszakapják értékes tartalmaikat. 

Járványként terjednek a zsarolóvírusok (ransomware), különösen idén és a tavalyi évben hallhattunk rengeteg ilyen típusú fertőzésről. A Kaspersky Lab próbálta mérhetővé tenni a robbanást, és megfigyelte, hogyan változtak ezek a vírusok az elmúlt két évben.

A zsarolóvírusok statisztikáit két részre osztva hasonlították össze: az elsőt 2014 április és 2015 március, a másodikat pedig 2015 április és 2016 május közé tették.

Azért erre a kettő időszakra esett a választás, mert ekkor történtek jelentősebb változások a ransomware vírusok fejlődésében.

Tarolnak a zsarolóvírusok Forrás: SCIENCE PHOTO LIBRARY

Az elemzés érdekes eredményeket hozott:

• A két periódus közt 17,7 százalékkal nőtt azon felhasználók száma, akik valamilyen formában találkoztak ransomware-rel.
• A titkosító programok öt és félszer annyi felhasználót támadtak meg 2015 és 2016 között az előző évhez képest.
• A ransomware aránya a rosszindulatú programokon belül 4,34 százalékra nőtt, míg 2014 és 2015 között ez az arány még 3,63 százalék volt.
• A zsarolóprogramokhoz tartozó titkosító vírusok aránya drasztikusan megnőtt: 25 százalékkal több felhasználót érintett 2015 és 2016 között (31,6 százalék), mint ezt megelőzően (6,6 százalék).
• Ezzel egyidőben viszont a képernyőblokkoló vírusok száma 13,03 százalékkal csökkent.

Mi is pontosan a zsarolóvírus?

A kártevő lényege, hogy a fertőzött számítógépen tárolt fontos adatokat titkosítja, majd váltságdíjat követel azok feloldásáért. Mivel a kiberbűnözők folyamatosan változtatják a bevetett eszközeiket, beleértve a titkosítási sémákat, a futtatható fájlok formátumát és a fertőző vektorokat, ezért különleges figyelmet kapnak ezek a vírusok. Az értékes fájlokért nem ritkán több millió forintnak megfelelő összeget követelnek, a hackerek számára anonimitást biztosító bitcoin digitális valutában. Azonban az sem biztos, hogy ha fizetünk, valóban visszakapjuk a fájlokat. A biztonsági szakemberek szerint biztonsági mentéssel lehet megelőzni: érdemes a fontos fájlokról olyan másolatot készíteni, ami nem férhető hozzá a szerveren.

Így előzhetjük meg

A zsarolóvírusok súlyos következményekkel járhatnak, de pár szabály betartásával gondoskodhatunk adataink biztonságáról.

A Kaspersky Lab tanácsai a felhasználóknak:

• A biztonsági másolatok készítése elengedhetetlen! A legegyszerűbb, ha rutinként kezeljük a másolatok készítését mindennapi számítógépes tevékenységünkben.
• Használjuk megbízható biztonsági megoldást! Soha ne kapcsoljuk ki a fejlett biztonsági funkciókat, ezek képesek ugyanis észlelni az új fenyegetések megjelenését viselkedésük alapján.
• Tartsuk frissen a számítógépes szoftverünket! A legnépszerűbb alkalmazások (Flash, Java, Chrime, Firefox, Internet Explorer, Microsoft Office) és operációs rendszerek (mint például a Windows) általában rendelkeznek automatikus frissítés funkcióval.
• Legyünk óvatosak az internetről letöltött vagy emailben kapott tartalmakkal szemben, különösen ha ismeretlen forrásból származnak. Más szóval, ha egy mp3 fájllal találkozunk, aminek .exe a kiterjesztése, biztosan nem a kedvenc számunkhoz vezet, sokkal inkább egy rosszindulatú program csapdája.
• Ha valamilyen okból a fájlokat titkosítja egy zsarolóprogram amely feloldásért pénzt követel, ne fizessünk! Minden egyes bitcoin növeli a kiberbűnözők sikerességét és további zsarolóvírusok létrehozására bíztatja őket.