Nem tudják megvédeni a nőket a techcégek

2016.04.12. 06:00

Egyre sürgetőbbé válik, hogy a techcégek aktívabban lépjenek fel a nőket érintő online zaklatások ellen. Ugyan többen is dolgoznak már együtt női szervezetekkel az ügy érdekében, van, aki szerint nincs mágikus algoritmus a mélyen gyökeredző társadalmi probléma megszüntetésére.

A Facebook, Twitter és Google cégek is dolgoznak együtt női jogvédő szervezetekkel azon, hogy hatékonyabban tudjanak fellépni az online zaklatás és gyűlöletbeszéd ellen. Céljuk, hogy ezek a szervezetek a közösségi platformokon keresztül is tudják mozgósítani támogatóikat, és ellenbeszédet terjeszthessenek.

A Facebook globális biztonsági elnöke, Antigone Davis több kerekasztal-beszélgetésen is részt vett világszerte, és több mint 120 szervezettel és aktivistával konzultált arról, hogy mit tudnak tenni a közösségi oldalak a nők védelméért. Az olyan eszközök, mint a fiókok tiltása vagy jelentése csak ideig-óráig segítenek, emellett gondot okoz az is, hogy a törvényi szabályozások sem kielégítők.

Hallgatnak a techcégek

A biztonsági szakemberek erősen kritizálják a közösségi oldalak üzemeltetőit azért, mert nem adnak elég információt az online zaklatással kapcsolatban. A Facebook és a Twitter is elutasítja, hogy pontos számokat közöljön. Nem tudni, hogy hányan dolgoznak náluk a zaklatásos bejelentések feldolgozásán, azokból milyen típusúakat és hányat kapnak naponta, vagy hogy mennyire elégedettek a felhasználók az intézkedéseikkel.

A cégek nem túl beszédesek a problémával kapcsolatbanForrás: AFP

A Facebook csak annyit mondott ezzel kapcsolatban, hogy több száz alkalmazott felügyeli a nap minden órájában az oldal 1,6 milliárd felhasználójának jelentéseit. A Twitternél „több mint száz” ilyen alkalmazott jut 320 millió felhasználóra. John Carr brit internetes tanácsadó szerint sokkal nyitottabbnak és őszintébbnek kellene lenniük a cégeknek azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékű a probléma.

Nincs mágikus algoritmus

Egy kutatás szerint az amerikai felnőttek 40 százaléka esett már áldozatául online zaklatásnak. Durvább esetekben ez nem csak követést, kémkedést jelent, a zaklatók sokszor megerőszakolással, vagy akár gyilkossággal is fenyegetik az áldozatot, ezzel megkeserítve annak életét.

A Facebook és a többi közösségi platform is több eszközt ad a felhasználó kezébe ahhoz, hogy letiltson egy zaklató fiókot. Lehet a másikat tiltani, törölni, némítani, végső esetben jelenteni az oldalon keresztül a zaklatást. A kitartóbbakat azonban ez sem tántorítja el, percek alatt létrehoznak egy másik, névtelen fiókot, ahol ugyanúgy folytatódik tovább a dolog. 

Percek kérdése egy újabb fiók mögé bújniForrás: AFP/Photononstop

Suzanne Fernandest 16 hónapon át zaklatták Twitteren, ez idő alatt 126 bejelentést tett a rendőrségnek, valamint a közösségi platformok felé is jelezte a problémát. A Twittertől azt a választ kapta, hogy blokkolja a fiókot, és vegye fel a kapcsolatot a helyi rendőrséggel - a közösségi oldal ennél többet nem tudott tenni. 

Fernandes szerint a közösségi oldalaknak kell vállalniuk a felelősséget az online zaklatásokért, mivel az az ő felületükön zajlik. Sian Hawking, a Women’s Aid kampánymenedzsere is hasonló véleményen van: szerinte a cégeknek el kell ismerniük, hogy ezeken a platformokon keresztül veszélynek teszik ki a nőket.

Nick Pickles, a Twitter brit biztonságpolitikai igazgatója szerint a gyűlöletbeszédet és a zaklatást nem az internet hozta létre, az önmagában létezik a társadalomban. Nincsen olyan algoritmus, ami egy csapásra megoldja a dolgot.”Az intolerancia minden formája mélyen gyökeredző társadalmi probléma, amit a közösségi oldalak nem tudnak teljesen kiirtani.

Még nem elég hatékony az ellenbeszéd

A Facebook számára régóta gondot jelent a gyűlöletbeszéd és a zaklatás visszaszorítása, ami az Iszlám Állam propagandája miatt is fontossá vált az utóbbi időben. A cég egyre jobban szorgalmaz egy új eszközt is az ilyen eszmék terjedése ellen, az ellenbeszédet.

Azaz próbál olyan aktivistákat bátorítani, akik posztokkal, képekkel és videókkal kritizálják a szélsőséges nézeteket, helyette pedig pozitív vagy tájékoztató üzeneteket terjesztenek.

A Facebook tavaly ősszel egy versenyt is indított középiskolások körében, hogy toleranciát, békét és megértést hirdető szövegeket írjanak és terjesszenek a neten.

A korai felmérések egyelőre kiábrándító eredményeket mutattak az ellenbeszédek hatékonyságáról. Öt hónappal ezelőtt a Demos véleménykutató cég tette közzé a felmérésének eredményeit, amelyek azt mutatták, hogy majdnem tízszer annyi szélsőjobboldali eszmét hirdető oldal van, mint ahány ez ellen küzd.

A szélsőséges eszméket hirdető oldalaknak jobb az elérésük is, mivel több anyagi forrást áldoznak arra, hogy elérjék az embereket. Sokkal több tartalom és több aktív ember kellene ahhoz, hogy a módszer sikeres legyen.

KAPCSOLÓDÓ CIKK