Az elfek mentenek meg az időskori betegségektől

A játékok hatásaival kapcsolatban többször kerülnek elő az olyan szélsőséges esetek, mint hogy azok függőséget okoznak, vagy agresszívvá teszik a játékost. Kevesebb szó esik a pozitív következményekről: számos kognitív képességet lehet javítani játékkal, de kezelhető vele a diszlexia, és az idősek memóriáját is segít karbantartani.

A videojátékok népszerűsége hatalmasat robbant az elmúlt fél évszázadban, mára a mindennapos szórakozás egy interaktív formája: az amerikaiak több mint 40 százaléka rendszeresen játszik videojátékokkal, több mint három órát hetente.

Ez egyben azt is eredményezte, hogy a kutatókat elkezdték érdekelni a videojátékok játékosokra gyakorolt hatásai. Ártalmasak-e a kisgyerekekre, agresszívvá tesznek-e, hogyan hatnak az idősekre, és úgy általában:

mi zajlik le az ember agyában, miközben a különféle videojátékokkal üti el az időt?

Memória, reflexek

A kutatók régóta próbálják mérhetővé tenni ezeket a hatásokat, leglátványosabban a kognitív (megismerő) képességeket tudják megfigyelni. Ehhez tartoznak a gondolkodási funkciók, a figyelem, a megfigyelőképesség, az érzékeléssel és észleléssel kapcsolatos készségek, valamint az emlékezet.

A kísérleteket jellemzően összehasonlításos alapon végzik el, miközben a játékosok és nem játékosok agyi aktivitásáról készítenek felvételeket.

A lövöldözős játékokban gyorsan kell reagálni és dönteni (Doom 2) Forrás: Bethesda

Az amerikai Rochester Egyetem kutatói már 2009-ben bebizonyították, hogy az olyan lövöldözős akciójátékok, mint

a Doom vagy a Quake, javíthatják a látást,

az éles látást és a perifériás látást egyaránt.

Az utóbbi években számos eredményt publikáltak más egyetemek kutatói is, amelyek rendre azt bizonyították, hogy a játékosok bizonyos feladatokban jobban teljesítenek azoknál, akik nem játszanak.

Miben segít?

• A játék nemcsak a vizuális képességeket javítja, de ezek elsajátítását is segíti.
• Akik sokat játszanak akciójátékokkal, gyorsabban találnak meg céltárgyakat egy zavaró objektumokkal teli térben.
• Javul a vizuális kontraszt érzékelése, azaz a játékosok több színárnyalatot tudnak megkülönböztetni.
• Megoldás a lassú szemre, tompa látásra: Roger W. Li 2009-ben végzett olyan kísérletet, amely során kiderült, hogy a gamerek szeme jobban fejlődött az amblyopia (tompa látás) kezelése során, mint azoké, akik nem játszanak.

Döntéshozás

"Többek közt bizonyították már, hogy a rövid távú memória jobban működik,

több információt gyorsabban dolgoznak fel a játékosok.

Míg az átlagos emberek 3-4 mozgó tárgyra tudnak egyszerre figyelni, addig a játékosok ennek akár kétszeresére is" - mesélt az Origónak Tóth Dániel játékokkal foglalkozó pszichológus a legfontosabb eredményekről.

A szakember szerint a játékosok sikeresebben teljesítenek akkor, ha apróbb részleteket kell észrevenni, és egyben gyorsabbak a döntéshozásban, ami a való életben bizonyos helyzetekben

életmentő lehet.

Emellett a játékosok gyorsabban váltanak a feladatok közt, és multitasking helyzetben is megállják helyüket, amikor egyszerre több feladatra kell figyelni. A 2D-s és 3D-s formákat hatékonyabban észlelik, ezért jobban oldanak meg velük kapcsolatos tervezői feladatokat.

Nem minden játék egyenlő

"A hatásokat legtöbbször általánosítják, holott többféle műfajú és típusú játék van, és ezek más-más képességeket mozgatnak meg" - hívja fel a figyelmet Tóth Dániel.

A videojáték kifejezés ugyanis több típusú élményt takar, kezdve a virtuális kártyajátékoktól az aprólékosan felépített fantasyvilágokon át a magányos vagy társas tapasztalatokig. Más-más a tartalom, a dinamika, a mechanika, épp ezért

más-más kognitív képességet mozgatnak meg.

Más készségeket igényel egy kártyajáték, mint egy akciójáték (Hearthstone) Forrás: Blizzard

Az akciójátékok esetében például komplex 3D-s környezettel találkozik a játékos, amelyben gyorsan kell figyelnie a mozgó célpontokra nagy látószögben, az eseményekre pedig gyorsan kell reagálnia. Ez más képességeket igényel, mint mondjuk egy olyan virtuális kártyajáték, mint például a Blizzard Hearthstone-ja.

Az eddigi kutatások egyik legérdekesebb eredménye az volt, hogy míg az akciójátékok inkább a gyorsasággal kapcsolatos készségeket fejlesztik, addig a lassúbb folyású, tervezést igénylő játékok a pontosságot.

Ezeket a készségeket fejlesztik a különböző műfajú játékok:

• Akciójátékok: térbeli navigáció, memória, reflex, gyors döntéshozás, perifériás látás, 3D-s látás, koncentráció
• Szerepjátékok: problémamegoldás, döntéshozatal, MMORPG (sok szereplős online játéktípus) esetén: kommunikáció
• Szimulátorok, sport, ügyességi játékok: kézügyesség, ritmus, hallás.

A kicsiknek mértékkel hasznos

Óvodáskorban azonban még érdemes óvatosan játszani, leginkább szülővel vagy testvérrel, és akkor sem hosszú órákat - magyarázza a pszichológus. A játékidőt érdemes hétvégére korlátozni, és megbeszélni együtt a látottakat. Sok olyan játék van ugyanis, ami inkább lelki hatással bír a kicsire, traumatizálhatja őt.

Iskoláskorban a játék hatékony eszköz lehet a tanulásban is, főleg annak jutalmazó jellege miatt. Számtalan esetben vetettek be oktatási célzattal egy-egy videojátékot, amelynek hatására

nőttek az olyan motiváló erők a kicsikben, mint a kíváncsiság vagy a lelkesedés.

Jobban élvezték a tanulást, és ezáltal több információt sajátítottak el. Nem véletlen, hogy a nyitott világú, építős Minecraftból oktatói verziót is kiad a Microsoft nyáron.

Minecraft oktató változat bemutatója Londonban Forrás: Origo

Tóth Dániel szerint a játékok olyan érdeklődési körökre is rávilágíthatnak, ami később kedvezően befolyásolhatja a pályaválasztást. Egy történelmi motívumokra épülő játék közben (például az Assassin's Creed vagy az Age of Empires) rájöhet egy gyerkőc, hogy különösen érdeklik a történelmi korok, csaták, így

később valamilyen történelmi vonalon tanulhat tovább.

Aki sokat szeret építeni, tervezni (mondjuk Minecraftben), az pedig alap lehet például egy építészeti szakmához.

A diszlexián is segíthet a játék Forrás: AFP

Ezen túl számos más olyan helyzet van az életben, ahol előnyös hatásokat lehet megfigyelni. A műtét előtt álló gyerekeknél a videojáték csökkenti a szorongást, a stresszt, mivel leköti a figyelmet.

A játékokkal kezelhető

a diszlexia is, ami a vizuális figyelem problémáiból ered.

Egy 2013-as tanulmányban olvasható, hogy 12 órányi akciójáték jelentősen javította a diszlexiás gyerekek eredményeit olvasási teszteken, ráadásul olyan mértékben, mintha egy direkt erre a célra összeállított programmal játszottak volna.

Idősek wow-oztak

A kognitív képességek időskorban hanyatlani kezdenek, ám ez játékkal lassítható. Kimondottan előnyös és javasolt idősek számára a játék, mert annak segítségével tovább tudják megőrizni mentális egészségüket, évekre lelassítja a rendszeres játék a szellemi öregedést.

Dolgoztatja az agyat, fejleszti a memóriát, a multitaskingot, a reakcióidőt, a figyelmet.

Kicsiknek és időseknek másként hatékony a játszás Forrás: Dreamstime

Egy kísérlet során

60–77 év közöttiek játszottak a világ legnépszerűbb MMORPG-jével, a World of Warcrafttal.

A játékosok motorikus képességeit, reakcióidejét és úgy összességében kognitív képességeit vizsgálták a kutatók. Az idősek két héten keresztül játszottak napi két órát esténként, majd ismét végre kellett hajtaniuk pár kiképző szintet, amit a játék kezdetekor is megcsináltak.

Az eredmény azt mutatta, hogy aki korábban a legkevesebb pontot szerezte, az fejlődött a legtöbbet a kognitív fókusz és a térbeli képességek terén. Ráadásul azok az idősek, akik "wow-oztak", sokkal többet fejlődtek összességében, mint azok, akik nem.

A WoW az egyik leghatékonyabb játék lehet az időseknek Forrás: Blizzard

A mérték a lényeg

Tóth Dániel szerint nehéz meghatározni számokban, hogy ha valaki, aki eddig nem játszott, de elkezdi, mennyi idő alatt fog érzékelhető fejlődést tapasztalni. Néhány hatáshoz ugyanis elég pár nap, de van, amihez hetek kellenek.

A hangulatban észrevehető pozitív változás például rövid távon jelentkezik,

de több idő kell a reakcióidő, a szem-kéz koordináció fejlődéséhez, mert ezen esetekben az agyban áll be változás.

Mint minden más esetben, itt is a mennyiség és a mérték a kulcsszó. Egy bizonyos ponton túl a hatás megszűnik, és saját ellentétébe fordul át. Oxfordi szakemberek például úgy vélik, hogy napi egy óránál rövidebb játék pozitívan hathat a gyermek viselkedésére, viszont akik naponta három óránál többet játszanak videojátékokat, hajlamosabbak a hiperaktivitásra, a verekedésre vagy az iskolai tanulmányok elhanyagolására.

Ha az ember már nem érzi jól magát játék után, nem teszi őt boldoggá, akkor kényszerből cselekszik, és probléma lép fel. Érdemes elgondolkodni, abbahagyni egy időre, vagy akár szakemberhez fordulni, ha nagy a baj.

---

A cikk megjelenését a Magyar Telekom támogatta.