Mától nem csak a szomszédnak lesz olcsó nete

Beindulhat a széles sávú hálózatok fejlesztése Magyarországon. Július elsején ugyanis életbe lép az elektronikus hírközlési törvény módosítása, és a közművek kénytelenek lesznek átengedni oszlopaikat és csöveiket a szolgáltatóknak. Ha minden jól megy, még az árak is jobbak lesznek!

Július elsején életbe lép az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása, amelyet egy korábbi uniós jogszabályhoz (2014/61/EU irányelv) igazítottak kissé megkésve. Ez eddig nem hangzik túl izgalmasnak.

Netoázisok

Ismerős az a helyzet, amikor az utca túloldalán, az eggyel nagyobb házszámban, vagy épp a társasházon belül a szomszédnak olcsóbb és gyorsabb nete van?

Mi is váltanánk, de hoppá!

A mi lakásunkban, házunkban, kertünkben csak egy bizonyos netszolgáltató érhető el, így be kell érnünk a gyakran lassabb és ráadásul drágább hálózattal.

Eléggé frusztráló a tudat, hogy a mi netünk lassú, de a szomszédé pár forintért suhan Forrás: Cultura Creative/© Eugenio Marongiu/Eugenio Marongiu

Ezek a monopol oázisok szűnhetnek meg,

mivel péntektől "valamennyi közműszolgáltató köteles átengedni a széles sávú hálózat létesítésére alkalmas passzív infrastruktúráját széles sávú hálózatok létrehozására".

Vagyis: szennyvízhálózatban, gázcsövek mentén és az áramszolgáltatók oszlopain is kötelező lesz helyet biztosítani a hírközlési szolgáltatóknak – szerepel a módosításban.

Meg kell mondani

A közműszolgáltatók egyrészt kötelesek lesznek válaszolni az internetszolgáltatók olyan kérdéseire, mint hogy

hol találhatók optikai kábelek és egyéb vezetékek bevezetésére alkalmas oszlopai, csatornái, csövei.

És ha rendelkezik ilyennel, azt köteles lesz átengedni.

A felek közti kommunikációt szigorúan szabályozták, pontosan le van fektetve, hogy mit kell tartalmaznia az ajánlatnak, a megkeresést követően hány napon belül kell létrejönnie a megállapodásnak, és mely esetekben utasítható el az együttműködés.

A közműszolgáltató köteles lesz felfedni, hol futnak csövek Forrás: MTI/Varga György

Ezáltal felgyorsul és olcsóbbá is válik a hálózatfejlesztés,

ne felejtsük el, a kiépítés költségének 60-70 százalékát teszi ki a földmunka. Egyben olyan területeken is megjelenhetnek párhuzamos széles sávú szolgáltatások, ahol eddig nem térültek meg, vagy kivitelezhetetlenek voltak.

Olcsóbb lesz a net?

A lehetőség kiaknázása természetesen a szolgáltatókon és a közműveseken (például áram, gáz- és vízszolgáltatókon) is múlik. Ha a két fél között vita alakulna ki, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) lesz jogosult dönteni.

A hatóság várakozásai szerint az olcsóbb fejlesztés és a közművek jobb kihasználtsága miatt a díjak is csökkenni fognak, azaz

a fogyasztók olcsóbban férhetnek hozzá az internethez.

Olcsóbb lehet a net, és több lehetőségünk lesz Forrás: Thinkstock

Piaci körkép

Július elsejével módosult az adatbekérés is: az eddigi önkéntes és esetleges adatszolgáltatás helyett jogszabályi úton biztosítottá válik, hogy az NMHH – uniós társaihoz hasonlóan – hírközlési adatokat kérjen be a szolgáltatóktól.

Ezáltal a fogyasztók is jobban rálátnak majd a mobilhang-, a vezetékeshang-, a mobilinternet-, a vezetékesinternet- és a műsorszolgáltatási piacokra. Bővebb piaci körkép lesz látható a negyed- és féléves jelentésekben, az elsőt 2016 utolsó negyedévében teszi majd közzé az NMHH a mobilpiacokról.

Elektronikus aláírás

Az elektronikus aláírás is érvényes, bizonyító erejű és az unió egész területén elfogadott lesz a július elsején hatályba lépő új szabályozás szerint.

Az ügyfeleknek egy elektronikus eszközre, úgynevezett

aláíró padra telepített szoftver jeleníti meg a szolgáltató dokumentumait,

ezt így áttekinthetik, majd ugyanezen az eszközön elektronikusan rögzített aláírással szignálhatják.

Az elektronikus dokumentumot aztán a szignó mellett az aláíró saját kezű aláírásának biometrikus információival (sebesség, nyomóerő) együtt tárolják. Így nyílik arra lehetőség, hogy tanúsítványok és kulcsok nélkül is bizonyító erejűként fogadják el a bíróságok és hatóságok is az elektronikus dokumentumokat.

Végre jöhet az e-személyi

Az uniós rendelettel bevezetik a bizalmi szolgáltatások fogalmát is, az EU-nak küldendő tagállami listát az NMHH vezeti majd. Ezen körbe tartoznak majd az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokon túl a weboldal-tanúsítványok és az elektronikus bélyegző is.

Így például egy szerződéses ajánlatot, annak elfogadását, a teljesítés igazolását péntektől meg lehet tenni elektronikus formában is biztonságosan, mert

a felek meg tudják majd állapítani, hogy kitől származik az üzenet, és hogy a feladása óta történt-e benne változás.

A szabályozás frissítése időszerű volt, hiszen az e-szolgáltatások – mint az új személyi igazolványokra idén januártól kérhető elektronikus aláírás – használata egyre inkább terjed hazánkban is.

Az új személyi igazolvány többfunkciós Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Magyarországon jelenleg öt szervezet nyújt e-szolgáltatásokat: az elektronikus aláírások hitelesítésén túl időbélyegzéssel és elektronikus archiválással foglalkoznak.

Tavaly közel hatezer aláírás-létrehozó eszközt értékesítettek, az erre szerződött ügyfelek száma megközelítette a 25 ezret. Jelenleg 62-féle elektronikus aláírási termék rendelkezik megfelelő tanúsítvánnyal – ezeket a hatóság nyilvántartásában tekintheti meg.

Viszlát, kék számok!

A főként telefonos ügyfélszolgálatok által használt kék számokat július elsejétől kivezetik: jövő év végéig még ingyenesen hívható zöld számként használhatók.

Új kék számot január közepétől már nem lehetett igényelni, a díjváltozás után pedig a meglévőkre kiadott engedélyeket a hatóság 2017. december 31-ével végleg vissza fogja vonni.

Vezetékes telefonon még hasznosak voltak a kék számok Forrás: Archives du 7e Art/Pie Films

A kék számot 1997-ben vezették be, és az akkor még zömmel vezetékes telefont használó ügyfelek a számot

az ország bármely pontjáról ugyanannyiért, a helyi hívás díjáért hívhatták.

A helyi és a távhívás díjkülönbözetét a hívott fél fizette.

Ám a mobiltelefonálás elterjedésével a helyi hívás fogalma értelmét vesztette, a kék számok hívásáért a szolgáltatók különböző díjakat számláztak, így a kék számok hívása gyakran többe került, mint bármely más belföldi hívás. Ezzel viszont a szolgáltatás éppen a lényegét,

a kedvezményes díjazást vesztette el.

Az NMHH végül a hívásdíjak miatti egyre sokasodó panaszok miatt a megszüntetés mellett döntött.