Ez a kis rondaság menthet meg minket a ráktól

2016.10.29. 09:37

Az internet szerepe rendkívül szerteágazó a hétköznapjainkban, de mi van akkor, ha rákötjük a hálózatra az állatokat is, és sok adatot szerzünk róluk valós időben? A szenzorokkal és a felhőtechnológiával nemcsak hatékonyabban lehet védeni a veszélyeztetett fajokat, de olyan világméretű problémákat is megoldhatunk, mint a méhek pusztulása.

Egyre többet halljuk manapság azt a kifejezést, hogy a „dolgok internete” (angolul Internet of Things, azaz IoT), és legtöbben még az olyan okosotthonos eszközökkel párosítják össze a fogalmat, mint a netre kötött intelligens termosztát, hűtő és más olyan okosított hétköznapi tárgyak, amelyek a felhasználó életét hivatottak „megkönnyíteni”.

Főleg manapság, amikor egyre nagyobb fenyegetést jelentenek az otthoni eszközökből toborzott zombihálózatok, és felmerülnek a személyes adatok védelmével kapcsolatos aggodalmak is.

Az IoT viszont annál magasztosabb céloknak is lehetőséget ad, minthogy a hűtőn twitterezzünk, vagy hogy a termosztátunk állítsa be magát. Közvetve segítheti a rákkutatást, és azt is, hogy elejét vegyük az olyan problémáknak, mint például a méhek drasztikus pusztulása.

Internetre kapcsolódnak a háztartási eszközök, a viselhető kütyük és még megannyi másForrás: MIT

Az internet sosem volt hasznosabb a mezőgazdaságban és az élővilág megvédésében, mint manapság, és a csendes forradalom szépen halad előre.Egyre több startup, sőt olyan nagy cégek is, mint a Cisco vagy a Vodafone dolgoznak ki megoldásokat, rendszereket kifejezetten az állatvilágra szabva.

De mi is akkor ez az IoT?
A dolgok internetében a „dolgok” olyan számítási eszközök, mechanikus és digitális gépek, objektumok, állatok, vagy akár emberek, amelyek képesek adatot továbbítani hálózaton keresztül anélkül, hogy ember-ember vagy ember-gép interakcióra lenne ehhez szükség. Egy ilyen „dolog” lehet egy okoshűtő vagy egy tenyészállat biochipekkel felszerelve, de bármilyen természetes vagy ember alkotta objektum is, amihez rendelve van egy IP-cím, és információt tud továbbítani. Az értékes adatokat pedig egy szoftver tudja utána elemezni a felhőben, majd ezt egy appon, kezelőfelületen keresztül szemléltetni a felhasználónak.

A kis rondaság megmenthet minket a ráktól

Nem kicsit vontam fel a szemöldökömet, amikor a Vodafone sajtómeghívóján megláttam a csupasz turkáló nevét. Ez a pucér rágcsáló első ránézésre egyáltalán nem cuki, de nem is ezért fontos.

Még csúnyább nevén a „csupasz vakondpatkány” egy olyan állat, amin nem fog a rák, testében különleges sejtek vannak. Egy anyagnak köszönhetően (itt írtunk erről bővebben) nem tudnak osztódni testében a rákos sejtek, immunis a daganatos betegségekre. A kutatók ezért azon dolgoznak, hogyan tudnánk ezt mi, emberek a javunkra fordítani.

Róla van szóForrás: Bagosi Zoltán

A Fővárosi Állat- és Növénykertben nemcsak ezeket az állatokat vehettük szemügyre közelebbről, de egy távfelügyeleti rendszert is, amivel még biztonságosabban lehet gondozni ezt a különösen érzékeny állatfajt. A kis turkáló ugyanis nem tudja szabályozni a saját testhőjét, és mivel csupasz is, így érzékeny a hőmérsékletre, a hőingadozásokra.

A CubiLog nevű cég a Vodafone alvállalkozójaként készített egy különleges rendszert a csupasz turkáló állatkerti terráriumába.

A meztelen vakondok élőhelyén három szenzort szereltek fel, ezek három fontos környezeti tényezőt mérnek: a hőmérsékletet, a fényerőt és a páratartalmat. Ezek fontosak ahhoz, hogy ideális állapotban éljenek ezek az állatok.

Az app többek közt azt is mutatja, hogy éppen hány fok van a terráriumbanForrás: Vodafone

Ezek az információk utána mennek a felhőbe, majd a gondozók, felhasználók egy könnyen kezelhető felületen nézhetik meg az adatokat, elemzéseket akár mobilon, tableten vagy számítógépen. Így gyakorlatilag távolról is látják, mi újság a terráriumban, sőt, rögtön intézkedhetnek is, mielőtt még nagyobb baj történhetne.

Az app több hasznos funkcióval könnyíti a munkát. Ha az értékek elérnek egy kritikus szintet, akkor sms-ben, e-mailben kap értesítést a gondozó. Lehet írni különféle szabályokat is, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén mi történjen.

A Cubilog megoldása tojásokkal is működikForrás: Origo

Ez elsősorban az állatkerti gondozók munkáját segíti: ezeket az értékeket alapesetben manuálisan kell mérniük, most viszont rögtön intézkedni is tudnak, távolról. A távvezérlésnek köszönhetően messziről szabályozhatják a hőt, kezelhetik a világítást.

Azonos elven működő rendszert fejlesztett a Vodafone a levélvágó hangya terráriumába is, amely a hangyakolónia táplálékát adó, felszín alatti „gombakert” hőmérsékletét figyeli a nap 24 órájában. Az IoT tehát az érzékeny állatfajok gondozását könnyíti meg.

Mit ennénk nélkületek?!

Ugyanezen a napon a Budapest AI eseményén is részt vettünk, ahol az iHivePróról, egy méhecskemonitorozó rendszerről hallhattunk. Fábián Zsolt, az iHivePro társalapítója és mérnöke mesélt arról, miért érdemes komolyabban venni a méheket.

Ezekkel az élőlényekkel kapcsolatban sokan idézik Albert Einstein azon híres gondolatát: Ha a méhek kihalnának, az emberiségnek már csak négy éve maradna hátra.

Fábián Zsolt beszélt a méhek fontosságáról a Budapest AI rendezvényenForrás: Origo

De miért ilyen fontosak a méhek? Azt mindenki tudja, hogy a méhek porozzák be a gyümölcsfákat, növényeket, így nemcsak a mézükért hasznosak, hanem mert nagy szerepet játszanak a termesztésben is. Gyakorlatilag a világ élelmiszer-termelésének egyharmadáért felelnek ezek a zümmögő állatok, a méhek nélkül a terméshozam drámai mértékben csökkenne. Ha nincs porzás, nincsenek növények és gyümölcsök, így az emberiség komoly bajba kerülhetne.

A méheket viszont fenyegetik a különféle növényi vegyszerek, betegségek. Amerikában a méhek pusztulási aránya 90 százalék, Izraelben és Japánban 80 százalék. De nem kíméli ez a probléma Európát sem. A méhek pusztulása így egy világméretű probléma.

Nem csak ezekért a finomságokért fontosak a méhecskékForrás: Thinkstock

A iHivePro kaptármegfigyelő rendszer már egy összetettebb megoldás, ami a gépi tanulást is beveti. A rendszer itt már bonyolultabb: követi a méhek életét, és látja a normális életciklustól eltérő változásokat.

Mikrofonokat használ a kaptáron belüli zümmögések elemzésére, gyakorlatilag egy fejlett méhzümmögés-diagnosztikai rendszer, ami kiegészül a felhővel. Az első ilyen hangalapú eszköz, úgynevezett „apidictor” 1960-ban jelent meg, ilyennel szűrhetők ki többek közt a beteg, éhező vagy rajzás előtti állapotban lévő családok.

Mivel minden munkafolyamatot más-más hanggal kísérnek a méhek, ezért sok mindenre lehet következtetni az összegyűjtött adatokból, amiket gépi tanulással dolgoznak fel. A kaptárok és méhek folyamatosan online kapcsolatban vannak, így a kaptártulajdonos olyan elemzéseket is kap, mint hogy

miként alakul a mézhozam, a méhek egészségügyi állapota, sőt a lopás ellen is véd.Az érzékelők kiegészülnek GPS-es nyomkövetéssel és a HiveCam videómegfigyeléssel, így a külső környezetet is folyamatosan figyeli a rendszer. Mindezt lehet vezérelni táblagépről, okostelefonról is.

A kihalás elleni harc

Nemcsak a méheket, de más fajokat is fenyeget a kihalás, az afrikai elefántokkal is ez a helyzet. A Cisco azért alapított egy IoT-konzorciumot, hogy segítse megvédeni ezeket az állatokat az egyik legpusztítóbb dologtól: az emberektől, pontosabban az orvvadászoktól. Ebben a folyamatos megfigyelés segíthet, szintén a neten keresztül, valós időben. A betegségek mellett ugyanis a bűnszervezetek is nagy gondot okoznak, akik feketepiacon árusítják az értékes prédákat.

Az orvvadászok megállításában is segíthet az IoTForrás: AFP/Torsten Blackwood

A szenzorok valós időben figyelik azt, hogy meglőtték-e az állatot, illetve követhető, hogy merre járnak valós időben a megfigyelt példányok. 

Viselhető kütyü az orrszarvúnak

Az Intel és a Vodafone nyáron mutatott be erre egy high-tech megoldást Afrikában: egy olyan több komponensből álló rendszert, amivel az orvvadászoktól védik az orrszarvúakat. Az állatok szarvára egy RFID chipet kell rakni, valamint a bokájukra is kerül egy érzékelő. A rendszer követi az állatot, és értesíti a hatóságot arról, ha valaki megpróbálja eltávolítani a szarvat. A bokára erősített eszközt kevlárral vonják be, és az Intel Galileo Boardja van benne, gyakorlatilag egy viselhető kütyü az orrszarvúnak.

Látható hát, hogy a nagyobb cégek is keresik a megoldásokat, amivel nemcsak a hétköznapi felhasználó élete válik kényelmesebbé, de az állatokat is szolgálja. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK