Ma már anyukám is szexi emojit küld

2016.12.10. 06:53

Míg egy évtizeddel korábban nagyon menőnek éreztük magunkat attól, hogy szmájlikkal tűzdeltük tele az sms-einket, ma sorozatokból kiragadott gifeket és emojikat küldünk egymásnak a mobilunkon. A szimpla kacsintás helyett egy barackot ábrázoló figurával flörtölünk, a biztonságos szex jelképe meg egy esernyős emoji. A digitális kommunikáció az eszközeinkkel és appokkal együtt átalakult, de hova tart mindez? Lassan már nem is lesz szükség a szavainkra? 

Éppen állok a villamoson, és próbálom túlvészelni a szokásos reggeli tortúrát. Közben a telefonommal ütöm el az időt, mint sok mindenki más, és hallom a sokadik megjegyzést az idősebbektől, miszerint ezek a fiatalok egyfolytában csak a telefonjukat nyomkodják. 

Arra már nem látnak rá, hogy a Messengeren anyukámtól kaptam üzenetet (miért haragudna ezért bárki?), aki tőlem több száz kilométerre lakik. Küldött nekem egy mosolygós emojit, és egy aranyos képet a kutyusunkról. Gyorsan elmeséli, milyen borzalmas volt az éjszakai műszak. A többit este a telefonban megbeszéljük. Kedvesen válaszolok, ő pedig búcsúként nyom nekem egy sárga minionos matricát. 

Gyakran használt matricák a Facebook csevegőjébenForrás: Facebook

Rögtön szebben indul a napom, és mindezt gyorsan, ingyen el tudtam intézni, mindössze egy csevegőprogram segítségével, 

ráadásul fél kézzel. 

Eszembe jut, hogy olyan tizenöt évvel korábban ezt hogy intéztem volna: borsos áron kellett volna telefonálni, ezért maximum egy sms-t küldenék. Esetleg beültem volna egy netkávézóba, hogy egy csetprogramot megnyissak, de nem sok esély lett volna arra, hogy a másik fél is pont akkor elérhető legyen, főleg nem az anyukám. 

Az instant csevegőappok és mobiltelefonok elterjedésének köszönhető, hogy anya a fiatalokhoz hasonlóan minden nehézség nélkül „viberezik”, fenn van a Messengeren, képeket küld nekem, vagy éppen gifeket. Ilyenkor hálát adok az égnek a technológiáért, mert máskülönben sokkal nehezebben, és főleg ritkábban tudnánk váltani pár szót. 

És persze nem láthatnék napi ötféle bohókás miniont. 

Amikor még a mobil is nagy szám volt 

„Akkoriban nem tűnt olyan nagy dolognak ez” – így summázta Neil Papworth azt, hogy 1992-ben elküldte a világ első szöveges üzenetét a számítógépéről egy munkatársa mobiltelefonjára, a Vodafone brit GSM-hálózatán. Mindez véletlenül történt, a fejlesztett technológiát ekkor használta először egy civil. 

Az üzenetben mindössze ennyi állt: Merry Christmas!” 

Az SMS (short message service, azaz rövid üzenetes szolgáltatás) formájában megszületett az első telefonra érkező, de írásban megvalósuló digitális kommunikációs formátum. Ebben az évben jelent meg az első tömeggyártású GSM-mobiltelefon is, amit a Nokia gyártott. A Nokia 1011 

ugyan fél kilót nyomott a mérlegen, de már lehetett róla sms-ezni. Ma már persze megmosolyogtató, de így nézett ki. 

Nokia 1011Forrás: Nokia

Mindez egy új korszak kezdetét jelentette, a rövid szöveges üzenet elindult világhódító útjára. Igaz, 1995-ben egy átlagos felhasználó kéthavonta küldött egyetlen szövegüzenetet. 

Beszéljünk „sms-ül”! 

A legfeljebb 160 karakteres üzenetek viszont magukkal hozták, hogy az emberek minél rövidebben szerették volna kifejezni mondanivalójukat, így az írott nyelv is átalakult. Senki sem szeretett volna beleesni abba a hibába, hogy pár plusz átnyúló karakter miatt ki kelljen fizetnie egy újabb sms árát.

Kialakult egy sajátos, külön nyelvezet, ami segített felgyorsítani a gépelést: a szavakat sokan írták egybe, hogy így is megspórolják a szóközöket, és több tartalom férjen be. Elkezdtek rövidülni a kifejezések is. A gyorsaság miatt pedig sokszor fittyet hánytak az emberek a helyesírásra,  ezért csak nagybetűvel, vagy éppen kisbetűvel írtak mindent, emellett a mondatot kezdő nagybetű és a mondatvégi írásjel is kezdett elmaradozni. 

Ez épp elég volt ahhoz, hogy a nyelvészek pánikba essenek, hogy a technológia rossz hatással van a helyesírásra. 

Ezen bizony még nem volt QWERTZForrás: AFP

Megjelentek a szmájlik is, amik akkor nagyon menők voltak, annyira, hogy külön könyvek és szótárak foglalkoztak azzal, hogy melyik hangulatjelecske mit jelent. Akkor éppen elég volt csak egy kettőspontot és zárójelet írni, hogy kifejezzük a hangulatunkat.

Ezek még manapság is kitörölhetetlenek az internetes szlengből, hiszen remekül kifejezik a legalapvetőbb hangulatokat: vidámságot, szomorúságot, dühöt. Valahogy így: :) :( :@ 

Suli után MSN

Az SMS-sel párhuzamosan futó nagy trend az írott digitális, személyek közti kommunikációban kétségkívül a chatprogramoké volt. Ezeken keresztül azonnal, valós időben lehetett üzenetet cserélni a képernyő másik felén ülő partnerrel. Ehhez már nem is volt muszáj ismerni a másikat, nem kellett elkérni a telefonszámát. 

Az első instant, azonnali üzenést lehetővé tevő szolgáltatásokat már az 1970–80-as években elkezdték fejleszteni a kutatók, azok pedig előbb találtak utat az internetre kapcsolódó számítógépekre, mint a mobilokra. 

1995-ben megjelent a mIRC, az első elterjedtebb IRC kliens, egy évvel később pedig az ICQ, és még egy évvel később az AIM (Aol Instant Messenger), ez volt az első igazán elterjedt instant csevegő. 2006-ban az amerikai azonnali üzenetküldési forgalom 52 százalékát ezen keresztül bonyolították. 

Egy évvel rá megjelent a Yahoo Messenger is, 

amit a Microsoft MSN-je követett 1999-ben. 

Indul a nosztalgiaForrás: Imaginechina/Zhou junxiang - Imaginechina/Zhou Junxiang

A mostani huszon-harminc éveseknek nem kell ecsetelni, milyen volt átélni a délutáni MSN-partikat, amikor azzal adtuk a kiszemelt fiú/lány tudtára szenvedésünket, hogy szívhez szóló idézetet adtunk meg állapotként.

Az MSN Messenger (később Windows Live Messenger) már egy sokkal színesebb-szagosabb platform volt, már voltak grafikus szmájlifigurák, mindezen túl már játszhattunk is a csevegőn belül a társunkkal. 

Nyelvi tekintetben elszaporodtak a jellegzetes rövidítések, holott már nem kellett a mobilon bogarászni. A chaten használt rövidítések aztán részeivé váltak az élőbeszédnek is, sokan mondják élőbeszédben is egy-egy vicces helyzetre reagálva, hogy: „LOL”! (Laughing Out Loud). 

Hasonló elterjedt rövidítések még például a BRB (hamarosan visszajövök), AFK (nem vagyok gépnél), PLS (kérlek), THX (köszi), BTW (amúgy), NP (nem gond) vagy a WTF (mi a fene).

Saját etikett, szabály is alakult a cseteléshez. A nagybetűkkel való írás kiabálást jelent, és több résztvevős beszélgetésben nem illik „floodolni”, azaz értelmetlen üzenetekkel teleszemetelni a közös ablakot.

Csevegőappok a mobilon

Ma már naponta több mint 12 milliárd instant üzenetet küldünk el a mindenféle mobilos appokon belül, és többtucatnyi csevegőapp közül választhatunk. 2016-ban a legnépszerűbb a WhatsApp volt, ezt követi a Facebook Messenger, és ott van még a WeChat, a Skype, a Viber, a LINE, a Telegram és a KakaoTalk is.

2016-ban is ez a legnépszerűbb csevegőForrás: AFP/Stan Honda

2009-ben indultak el világhódító útjukra az első mobilos instant csevegők. Ekkorra futottak fel az olyan közösségi oldalak, mint a Facebook vagy a Twitter, és megszületett az igény arra is, hogy a felhasználók rögtön az oldalon keresztül beszélgessenek. Erre adott választ a Facebook Chat, a mai Messenger elődje.

Ebben az évben jelent meg a WhatsApp is, ami végül akkorára hízott, hogy a Facebook bekebelezte 2014-ben. Majd jött a KIK Messenger, 2011-ben pedig a Snapchat. Utóbbi egy merőben új formátumot hozott be:  a 24 óra után magukat automatikusan törlő fotókat, üzeneteket. 

Evan Spiegel, a Snapchat alapítója, a világ legfiatalabb milliárdosaForrás: Forbes

Bár sokak számára érthetetlen volt (és a mai napig az), hogy mi a szórakoztató a hamar eltűnő üzenetekben, a fiatalok imádják, és annyira sikeresnek tűnik a koncepció, hogy még a Facebook is lemásolta ezt a funkciót az Instagramba és a Messengerbe. 

A netes kommunikáció többé már nem egydimenziós:  olyan újdonságok kerültek be az üzenés mellett, mint a minijátékok, a fotóküldés, a YouTube-videók beszúrása, illetve lehet matricákkal és emojikkal tarkítani a beszélgetést. Akár video- vagy hangüzenetet is küldhetünk a másiknak, ha az kényelmesebb a pötyögésnél. 

Az új világ nyelve: emoji

Az írott, instant csevegést főleg azért kritizálják, mint kommunikációs formát, mert híján van azoknak a nonverbális jeleknek, amik szemtől szembeni (F2F) beszélgetés keretében további mélységet adnak a társalgásnak.

Nincsen szemkontaktus a másik féllel, és a hangszínünkkel, hangerőnkkel sem tudunk játszani. Ez nem csak félreértéseknek adhat terepet, de jóval szegényesebb élményt kínál a gyorsaságért és kényelemért cserébe. 

Az emojik varázslatos világaForrás: AFP/MIGUEL MEDINA/Miguel Medina

Az új digitális nyelvi forradalom legékesebb példája, hogy 2015-ben az amerikai Oxford-szótár készítői az „emoji”-t választották az év szavának. 

Az emojik az utóbbi időben már külön hírekben is szerepet kapnak: elég arra gondolni, hogy legutóbb a biztonságos szexet jelképező emoji körül alakult ki vita. Nemrég átalakult az eddig túlságosan erotikus küllemű barack emoji is az iOS-ben, és el kellett vetni a vadászpuska formájú emoji ötletét is.

Az iOS régi barack emojija egy fenékre emlékeztette a felhasználókatForrás: Emojipedia

Az emoji pedig nem vicc: hogy egy új jel bekerüljön a szolgáltatásokba, arra akár több évet is kell várni. 

Az emoji életciklusa
Ha valaki új emojit szeretne előterjeszteni, egy részletes kérelmet kell benyújtania róla az Unicode konzorciumnak. Mindegyiket felülvizsgálják, majd az Unicode technikai bizottsága elé kerül. Az új emojit akár többször is felül kell vizsgálni, mielőtt a szervezet kódolja a kívánt karaktert. Ez a folyamat akár két évig is eltarthat. Miután az Unicode elkészíti az emojit, eljuttatja olyan szolgáltatókhoz, mint a Facebook, az Apple, a Google vagy a Microsoft, hogy átültethessék a saját eszközeikre. Így akár egy évbe is telhet, mire az új emoji megérkezik az eszközökre.

Kifejező gifek

Az emojiknál talán csak a gifek kifejezőbbek, amelyek mozognak, és képesek egy-egy komplett érzést, akár iróniát is kifejezni. Ugyan már 25 éve az internetes kultúra részei, idén váltak igazán felkapottá egyre több szolgáltatáson belül. Bátran kijelenthető, hogy 2015 és 2016 legnagyobb trendje. 

Ez részben a rövid videók térhódításának is köszönhető, de főleg a nagy techcégeknek, akik elkezdték natívan beépíteni szolgáltatásaikba az olyan nagy gifgyűjteményeket, mint a Giphy.

A gifek könnyen elérhetők és beszúrhatók beszélgetés közben a Messengerben, a Twitteren, a Tumblrön. Nem mellesleg a „gifelés” volt az év szava 2012-ben az amerikai Oxford-szótár készítői szerint, még az emoji előtt.

Ezt megcsináltuk!Forrás: Rob Cantor YouTube-oldala

Mi a következő nagy dobás?

Ha már megunjuk a szövegelést, a gifek, mémek, emojik küldözgetését, valószínűleg a hangklipek felé fordulunk, ami már létező jelenség Koreában.

A videó és a hang sokkal személyesebb, nem hiába él sok app a hang- és videohívás lehetőségével. Hogy a képernyőn való bogarászás helyett jobban szeretünk beszélni, arra a népszerű kínai közösségi app, a WeChat a legjobb példa. 

A kínaiak kevesebb mint napi két szöveges üzenetet küldenek, mert sokkal szívesebben használják a rövid hangfelvételeket. Pekingben mindennapos látvány, hogy az emberek úgy beszélnek a metrón, mintha walkie talkie-znának, a chatablakok pedig javarészt lejátszható hangklipekből állnak,  és csak elvétve tartalmaznak szöveget.

A kínaiak inkább felveszik, amit bepötyögnénekForrás: YouTube

Hasonló látványt nyújt az argentinok WhatsApp-ablaka: inkább hangüzeneteket küldenek írott szöveg helyett. A jelenlegi állást nézve azt nehéz lenne megjósolni, hogy ez globálisan mennyire terjed el, és mi is leváltjuk-e a jó öreg emojikat. Erre egyelőre, úgy tűnik, nincs sok esély. 

Csak meg ne lepődjek, ha reggel egy hangklip fogad az ablakban anyától. 

---

A cikk megjelenését a Magyar Telekom támogatta. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK