Lesz is európai adatvédelem jövőre, meg nem is

2016 nagy tanulsága az európai adatvédelmi törvények szempontjából, hogy a cégek számára szigorúbbak lesznek a követelmények, mint bárhol máshol, a kormányok pedig több felhasználói adatra láthatnak rá, mint szinte bárhol máshol. 2017 pedig már a digitális üzleti élet gyökeres megváltozását hozhatja el. 

Az európai országok adatvédelmi törvényhozását két ellentétes irányú erő hajtja: a magánszféra védelme kontra nemzetbiztonság. Az üzleti célú felhasználással szembeni érdekvédelem az Európai Unió 500 millió lakosa számára erősebb, mint bárhol máshol.

Az EU idén fogadta el az Általános Adatvédelmi Irányelvet (General Data Protection Regulation – GDPR), amelyhez 2018 májusától már mind a 28 uniós tagállam adatvédelmi törvényeinek igazodniuk kell.

Az irányelv várhatóan teljesen meg fogja változtatni a legtöbb tartalomszolgáltató oldal működését, melyek – többnyire –

a felhasználó viselkedési adatait adják el reklámtechnológiával foglalkozó cégeknek.

Így például ha sokat nézeget-olvasgat adott márkájú telefonokról, könnyen azon kaphatja magát, hogy az Ön által látott hirdetések túlnyomó részt mobilokról és elektronikai kütyükről szólnak.

A reklámcégek az oldalakon elhelyezett sütikkel operálnak, de 2018-tól elvileg már csak beleegyezéssel tehetik majd meg Forrás: Origo

Ez változna 2018-ban. Ahhoz, hogy a felhasználói adatokat bármilyen szolgáltató használja, közvetlenül a felhasználóval kell szerződést kötnie. A sütiket felhasználó cégek többsége nincs közvetlen kapcsolatban a felhasználóval, így a tartalomszolgáltatónak kellene a felhasználási feltételek mellett még egy külön elfogadói nyilatkozatban felsorolnia, ki mindenkinek adnák el a felhasználó adatait.

2017: a változás éve

Az irányelv miatt valószínűleg 2017 lesz az az év,

amikor Európában a digitális üzleti élet teljesen megváltozik.

Várhatóan több reklámtechnológiai cég fog összeolvadni tartalomszolgáltatókkal.

De nem ez lesz az egyetlen változás. Már 2017 elejétől egyre nagyobb büntetést szabhatnak ki a nemzeti adatvédelmi hatóságok. Ugyanis minden felhasználói tartalmat tároló online szolgáltatót köteleznek majd arra, hogy maximum három napon belül jelentsék be, ha kibertámadás érte a rendszert, vagy ha az adataikhoz hozzáfértek. Illetve, ami talán a legfontosabb, hogy

16 év alatt a Facebook, Instagram és Snapchat használatához is szülői engedély kell majd,

ha csak a nemzeti kormányok ezt a korhatárt le nem viszik 13 évre.

Az EU szólna a szülőknek, mit is használ online a gyerek Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Rolf Vennenbernd

Másrészt 2017-től több európai országban is az eddiginél sokkal szélesebb körű rálátásuk lesz a nemzeti kormányoknak a lakosok online viselkedésére és adataira.

Az Egyesült Királyságban novemberben fogadták el az úgynevezett nyomozati hatáskör törvényét (Investigatory Powers Act), ami nemcsak

kötelezi az összes internet- és mobilszolgáltatót, hogy minden állampolgár böngészési előzményét tartsák meg legalább egy évig,

de ehhez minden kormányzati szervnek teljes körű hozzáférése lett. A hírszerző ügynökségek pedig minden állampolgár minden eszközét bármikor feltörhetik – ha az elősegíti a nyomozást.

Mindeközben Írországban az egész országra kiterjedő, kártyás egészségügyi nyilvántartást készítenek elő. A nyilvántartás egy helyen tárolná minden állampolgár egészségügyi adatait – és ehhez a kormányzati szervek korlátlanul hozzáférhetnek majd.

Németországban pedig novemberben látott napvilágot az a törvénytervezet, amely

arcfelismerő szoftverrel egészítené ki a köztéri megfigyelő rendszereket.

A tervezet a német adatvédelmi szervek hatáskörét is erősen mérsékelné, így például a jogi és orvosi adatlopásokat már nem vizsgálhatnák.