Magyarország kulcsfigurája lett az IT-forradalom kirobbantásának

2017.02.08. 18:03

Pontosan 60 évvel ezelőtt, február 8-án halt meg a modern számítógépek atyja, Neumann János matematikus. Neki köszönhető, hogy Magyarország megkerülhetetlen szereplője lett az informatikai forradalom elindulásának. De mi a helyzet napjainkban?

Neumann János munkássága rendkívül szerteágazó, de szinte mindenki tudja, hogy neki köszönhetjük a róla elnevezett Neumann-elvet. A modern számítógép atyjaként azokat az alapelveket fogalmazta meg, melyek alapján a számítógépek, okostelefonok, televíziók és hangrendszerek működnek mind a mai napig.

A Neumann-elvekben került rögzítésre például az, hogy a PC-kbe építsenek belső memóriát, és legyenek univerzálisak, azaz szinte bármilyen feladat elvégzésére legyenek képesek.

Hatalmas változás ment végbe

A hétköznapi emberek által használt kütyük rengeteget változtak az elmúlt évtizedekben. Az 1950-es években jelentek meg az első írógépek, 13 évvel később pedig az első nyomógombos, vonalas telefonok. Az 1970-es évek elején a floppy lemezek használata terjedt el, ekkor küldték ki az első e-maileket is.

Neumann János és Robert Oppenheimer amerikai fizikus az IAS számítógép előttComputer History Museum

Közel 10 évet kellett várni arra, hogy hódító útjára induljon a CD, és tizenötöt, hogy kereskedelmi forgalomba kerüljenek a mai mobiltelefonok elődjei. Az 1990-es évek elején elkészült az első weboldal, pár évvel később a tintasugaras nyomtatók az irodai mindennapok fontos eszközeivé váltak.

A 2000-es évek a mobilkommunikáció fejlődéséről, az első táblagépek megjelenéséről szóltak. A jelenben pedig már mobil munkahelyek létesülnek a digitálisan felkészült cégeknél, s felhőszolgáltatásokat vezetnek be.

Hogy állunk most informatika terén?

A gazdaság és a társadalom digitális fejlettségét mutató európai uniós DESI (Digital Economy and Society Index) szerint Magyarország napjainkban sajnos a lemaradó országok között foglal helyet.

A mutató öt szempontból vizsgálja egy ország digitális fejlettségét. Pontozza:

  • a hálózati kapcsolatok szintjét,
  • a digitális szaktudást,
  • az internethasználat elterjedtségét,
  • a digitális technológiák integráltságát és
  • a digitális közszolgáltatásokat.
A közoktatásnak is fel kell zárkózniaForrás: AFP

Ez alapján gyengén szerepelünk, ennek legfőbb oka pedig, hogy az index által mért területek az uniós átlagnál lassabb ütemben fejlődnek, illetve hogy a digitális kompetenciákat a közoktatásban még nem fejlesztik kellő mértékben.

Ezen éppen a Digitális Jólét Stratégiával: infrastruktúra fejlesztésekkel, az oktatás, a közszolgáltatások és a hazai cégek digitalizálásával kívánnak segíteni.

Optimizmusra ad okot, hogy több szempontból kitűnően szerepelt hazánk. Így például vezetékes szélessávú internet a háztartások 95 százalékában érhető el, mindössze 2 százalékkal lemaradva az uniós átlaghoz képest.

A magyar internetezők 83 százaléka napi szinten használja a közösségi oldalakat és olvas híreket, ezzel az élmezőnyben vagyunk az unión belül.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK