Digitalizálódni, nem kell félnetek, jó lesz

2017.06.28. 13:00

Digitális transzformáció. Elsőre kifejezetten barátságtalan, technológiai kifejezés, az utóbbi hónapokban mégis ez az a két szó, amiről a szakmabeliek beszélnek. De mi közünk van nekünk, felhasználóknak ehhez? Mindössze annyi, hogy pár éven belül emiatt fog gyökeresen megváltozni az életünk.

Az mindig gyanús egy kicsit, amikor egy nagyvállalat rendezvényt szervez és a címbe még az innováció szót is beilleszti. Ettől függetlenül a cégeknek szüksége van azokra a fórumokra, ahol egy kicsit kötetlenebb formában, a házon belüli szakik mellett külső szakértőkkel kiegészülve el tudják magyarázni, hogy mégis mi történik körülöttünk.

Forrás: Origo

A Huawei Londonban tartott Innovation Day 2017 nevű rendezvénye is ilyen volt, ahol a kínaiak mellett számos tudós, kutató, egyetemi professzor próbálta megfejteni, hogy mi lesz a digitalizálódó világunkkal, az adatainkkal, és úgy általában velünk a következő 20 évben. Mert ha most úgy érezzük, hogy mozgalmasan alakulnak a dolgok, akkor a következő pár évre már nehéz lesz szavakat találni.

A bennszülött digitália

Az meglehetősen ritka, hogy egy ilyen rendezvényen a szervező cég vezetője tud olyan gondolatokkal szolgálni, ami túlmutat a saját erények villogtatásán. Ken Hu, a Huawei elnökhelyettese és úgynevezett „rotating" vezérigazgatója (merthogy ez a poszt időnkét cserélődik – milyen okos!) meglépte ezt, hiszen a világ digitalizálódásáról általánosságban beszélt olyan példákon keresztül, mint a

3D nyomtatóval készített holland palacsinták (tényleg van ilyen), a vakok „látását" visszaadó VR szemüveg, vagy a robotok hódítása.

A hétköznapi helyzetekben anélkül jelenik meg a technológia, a felhő, a hálózatok, hogy ennek különösebben a tudatában lennénk. Hogy ez megtörténhessen, elsősorban a cégeknek, az üzleti kultúrának kell ezt felismernie, ami valakinek ösztönből, alapból megy, és persze van (ez még bőven a többség), akinek ezt keményen tanulnia kell.

Az előbbi, úgynevezett „born digital" (digitális bennszülött) kategóriába olyan nevek tartoznak, mint az Uber, vagy az Airbnb, és ott van a „grow digital", vagyis azok, akik még a padban ülnek, szépen haladnak a tananyaggal és egyszer csak képesek lesznek alkalmazkodni.

Hu szerint (merthogy egy ilyen rendezvényen kötelező jósolni) 2015-re a cégek 85 százaléka a felhőt fogja használni, és digitális folyamatokat fog terelgetni nap mint nap.

Egy gyors egy példa, hogy mégis miként megy ez: a Kone nevű, lifteket gyártó cég összeállt a Huawei-el, a Deutsche Telekommal és az IBM-mel, aminek köszönhetően a lift rendszerek okosabbak lettek, és már képesek előre megjósolni a karbantartási munkákat és egyéb folyamatokat. Ennyi kell ahhoz, hogy egy cég egy sima gyártóból „hirtelen" szolgáltatásokat is nyújtó cég legyen.

A nagy hármas felosztás

A digitalizálódás egy végtelenül összetett, kuszának tűnő folyamat, de van azért pár olyan alkotóelem, aminek az azonosításával érthetőbbé válik, hogy mi zajlik a világban és miért van az, hogy a világ 10, legtöbb informatikai szakembert foglalkoztató cégéből 5 Európában működik.

Az első helyen a hálózatok, azok fejlődése áll. Az 5G kifejezés elég sokat cirkulál mostanában és nagyon leegyszerűsítve a következő, nagyon gyors és a korábbinál sokkal több lehetőséget biztosító technológiáról van szó. A megnövekedő sávszélesség egy dolog, de az új rendszer abban is rendkívüli lesz, hogy jóval több eszköz tud majd csatlakozni hozzá egyidejűleg és azok villámgyorsan tudnak egymással, meg persze velünk kommunikálni.

Egy kicsit képletesebben:

az 5G egy olyan 10 sávos autópálya lesz, amire 100 méterenként be lehet csatlakozni és soha nincs rajta dugó.

A második fontos tényező pontosan az, hogy mi fogja kihasználni ezt a kapacitást? Erre az egyik kézenfekvő válasz a dolgok internete, azaz az IoT (internet of things), ami pontosan annyira izgalmas, mint amennyire sután hangzik. A netre, hálózatra kapcsolódó eszközök (termosztát, ipari berendezések, villanyóra, okos fogkefe, világítási rendszer, önvezető autók, stb.) már most több milliárdnyian csatlakoznak az internetre, és ez a szám rohamosan nő. Az igényeket pedig ki kell szolgálni, méghozzá gyorsan.

Forrás: Origo

Végül a harmadik, egy kicsit önkényesen választott (hiszen sok egyéb lehetne még) faktor a tudás. Az Európai Bizottság legutóbbi jelentése szerint az EU országok lakóinak 14 százaléka még soha nem internetezett, 44%-uk esetében hiányoznak az alapvető digitális képességek, 19 százalékuk pedig semmi ilyesmivel nem rendelkeznek. Erős adatok ezek, főleg annak fényében, hogy egyébként a dolgok internetéről, virtuális valóságról, felhőről és digitális oktatásról beszélünk.

Így digitalizálódgatunk (ha van egyáltalán ilyen szó), miközben a folyamat, illetve maga Ken Hu egy sor további kérdést vet fel. Hogyan biztosítjuk a társadalmi egyenlőséget a digitális átalakulás folyamat során? Mi lesz az emberek számára olya fontos értékekkel, hagyományokkal? Ezeket hogyan mentjük át a másik, digitális világba? Illetve miként vehetjük biztosra, hogy senki sem marad le, mindenki képes lesz belépni ebbe az új korba?

Fogós, ravasz kérdés mind, amelyekre a következő években a cégek, a kormányok, a tudományos világ, és persze maguk a felhasználók egész biztosan, egyértelműen megadják majd a választ.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!