Egy erőmű mentheti meg a Föld légkörét

2017.10.28. 15:02

Egyelőre az üggyel foglalkozó vállalatok megoldásai már bőven túljutottak a kísérleti fázison, és a legtöbbjük rendelkezik próbaüzemekkel is, ahol demonstrálni és tesztelni tudják a módszereiket, de azért még többnyire óvatosan fogalmaznak a várható eredményekkel kapcsolatban.

Mielőtt konkrétumokkal előállnak, tovább szeretnék finomítani a technológiát, és habár azt mondják, hogy a berendezéseik modulárisan az igényeknek megfelelően bővíthetők, azt még nem igazán tudják megmondani, hogy nagyobb mennyiségben használva mennyire vihető le a szén-dioxid-befogás költsége.

A Climeworks például abban reménykedik, hogy 100 dollár környékére tudja leszorítani ezt tonnánként, míg a Global Thermostat szerint akár 50 dollárra is lemehet. Mindenesetre a gyakorlatban, kereskedelmi felhasználás mellett működő rendszert egyelőre csak a Climeworks tud felmutatni, de legalább rögtön kettőt is.

A negatív kibocsátású erőmű Hellisheidiben, Izlandon.Forrás: Climeworks

Az első egy Svájcban működő egység, ami évente körülbelül 1000 tonna szén-dioxid fog be a levegőből - és ez ugyan soknak tűnik, de valójában csak körülbelül 20 háztartás éves kibocsátása. A befogott szén-dioxidot aztán egy közeli üvegházba szállítják, ahol a növények azt szépen megköszönik, és hálájuk jeléül 20%-kal több termést hoznak. 

A másik pedig az igazán nagy szám: a negatív kibocsátású erőmű.  Igaz, magát az erőművet nem a Climeworks építette, sőt némileg csaltak is, mert az izlandi Hellisheidiben működő geotermikus erőművet vették célba, ami eleve nagyon kevés káros gázt juttat a levegőbe.

Az erőmű a vulkanikus aktivitásból származó hőt alakítja át elektromos árammá, illetve lakossági fűtésre használható hővé. Mindez nagyon tiszta, de kis mennyiségű szén-dioxid azért így is a levegőbe kerülne a folyamat során, igaz, egy átlagos széntüzelésű erőmű kibocsátásának mindössze körülbelül a 3%-a. Izland azonban a párizsi klímaegyezmény óta még komolyabban veszi az ügyet, így az állami Reykjavík Energy vállalat még ettől a kevés kibocsátástól is meg akart szabadulni.

A megoldást pedig az ásványvízben találták meg. Az történik ugyanis, hogy a Climeworks berendezése az erőmű által kibocsátott gázokat befogva kiszűri a szén-dioxidot, majd azt összekeveri vízzel. Az így létrejött szódából azonban nem fröccsöt csinálnak, hanem körülbelül 700 méterrel a föld alá nyomják le, ahol egészen érdekes dolgok történnek vele.

A szén-dioxidos bazaltos kőzet.Forrás: Climeworks

A szén-dioxidos víz ugyanis elkezd reakcióba lépni az Izland alatt eléggé gyakori bazaltos kőzettel, és átalakul egyfajta ásvánnyá. Vagyis ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, akkor a befogott szén-dioxid gázból lesz némi kőzet, ez pedig soha nem fog visszakerülni a légkörbe. Oké, legalábbis néhány ezer évig biztosan nem.

Ezt az áttörést az tette lehetővé, hogy a tudósok rájöttek, hogy a korábban tesztelt kőzetekkel szemben, ahol ez a folyamat akár több száz évet is igénybe venne, az (izlandi) bazaltos kőzetben mindössze egy-két év alatt végbe megy. 

És ez még akkor is bizakodással tölthet el minket, ha az izlandi erőmű mindössze 50 tonna szén-dioxidot tud kővé változtatni évente, ami még mindig csak egy átlagos amerikai család éves kibocsátása. Mert igenis a negatív károsanyag-kibocsátású erőmű itt van, létezik és működik.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide

Előző
  • 1
  • 2
Következő