Ki kéne tiltani a laptopokat az osztálytermekből?

2017.11.28. 14:50

Jelenleg többek között Magyarországon is társadalmi vita tárgyát képezi, hogy mennyire érdemes engedélyezni az elektronikus eszközök használatát az osztálytermekben. Természetesen ez leginkább a közoktatásra igaz, az egyetemeken és főiskolákon tulajdonképpen mindenki azt használ, amit csak szeretne (persze, ha csak ezt kifejezetten meg nem tiltja az előadást tartó oktató).

Márpedig úgy tűnik, hogy jóval több előadónak kellene tiltania az elektronikus eszközöket, egyre több kutatás mutat rá ugyanis arra, hogy ezek rossz hatással vannak az órán hallottak feldolgozására, és végső soron a tanulók eredményeire. Ráadásul a laptopot vagy tabletet használók a környékükön ülő társaikra is rossz hatással vannak. De nézzük mindezt részletesebben!

További cikkek a rovatból:

A hagyományos jegyzetelés az igazi?

Persze, az egyértelmű, hogy nem minden diák egyformán használja az elektronikus eszközeit, így a kiválasztási torzítás elkerülése érdekében a Princeton Egyetem és a Kaliforniai Egyetem kutatói véletlenszerűen határozták meg, hogy egy osztályban ki használhat számítógépet és ki nem, és kinek kell mindenképpen papíron jegyzetelnie.

Az óra után egy tesztet végeztettek el a diákokkal, melyből kiderült, hogy kinek mennyi jött át a leadott tananyagból. Meglepő módon a kutatók egyértelműen azt figyelték meg, hogy a laptopon jegyzetelők jóval rosszabbul teljesítettek. Ennek az okát abban határozták meg, hogy  egész egyszerűen a diákok sokkal gyorsabban gépelnek, mint jegyzetelnek papíron, így hajlamosabbak voltak szinte egy az egyben leírni az elhangzottakat.

Forrás: Study Breaks

Ezzel szemben a  hagyományos jegyzetelésnél az információt már kénytelen feldolgozni az agy, hogy aztán azt tömörített formában, a lényeget kiemelve, jellemzően a saját szavainkkal vessük papírra. Vagyis ez már magának a tanulási folyamatnak a része. A kutatók megfigyelték, hogy a papírra írt jegyzetek tömörek voltak, de tartalmaztak minden fontos információt az elhangzott témával kapcsolatban.

Persze, mondhatnánk, hogy az egyetemi diákok már felnőtt emberek, szóval döntsék el ők maguk, hogy bevállalják-e ezt a lehetséges kompromisszumot. Azonban a York Egyetem és a McMaster Egyetem kutatásai rámutattak arra, hogy a laptopot használó diákok hatással vannak a környezetükben ülő, de laptopot nem használó társaikra is.

Lehúzzuk a többieket

A laptopot (vagy tabletet) használók ugyanis a jegyzetelés mellett esetenként más dolgokkal is folglakoznak: például megnézik a közösségi médiát, vetítési időpontokat keresnek a moziban, vagy más tartalmakat fogyasztanak. Többek között ez is az oka annak, hogy egyébként befolyásolják a társaik teljesítményét, ezzel ugyanis képesek elvonni a többiek figyelmét.

Ezt a közgazdaságtan nagyon csúnya kifejezéssel úgy hívja, hogy negatív externália, és a lényege pont ez: amikor egy egyén fogyasztása negatívan hat a környezetére (erre a klasszikus példa a benzinmotoros autó, ami nekünk jó, de a környezetünket károsítja). A laptopok pedig pontosan ezt teszik: vizuális zajt keltenek a teremben, és magukra húzzák a többiek figyelmét.

Forrás: Sculpt, LLC/Eric Bailey

Végül a West Point Katonai Akadémia professzorai arra is tudtak bizonyítékot találni, hogy mindez ahhoz vezet, hogy a diákok a félév végén rosszabb eredményekkel zárnak. Ehhez a közkazdaságtan órát több kisebb csoportra bontották: ez első csoport használhatott laptopot, a második csoport csak tabletet, de azt is csak az asztalra fektetve, hogy a professzorok lássák, mi történik rajta, a harmadik csoport pedig egyáltalán nem használhatott elektronikus eszközöket.

A kutatás végeredménye bizonyította a hipotézist: a laptopot és tabletet használó diákok jelentősen rosszabbul teljesetítettek a félév végi vizsgákon, mint azon társaik, akik hagyományos módon jegyzeteltek.

Persze, ezzel együtt az elektronikus eszközök használatának számos előnye lehet: kaphatunk mindenféle vizuális segédanyagot, kiegészítő információkat, képeket, diákat, meg persze a Google és a Wikipedia mindig rendelkezésünkre áll, ha valamit olyat szeretnénk megnézni, ami éppen elhangzott az órán, de nem egészen értjük, vagy többet akarunk megtudni róla. Ezzel a részével talán más kutatások foglalkoznak majd, de az mindenesetre a fentiek alapján egyértelműnek tűnik, hogy ha tisztán az órai anyag befogadásáról és megértéséről van szó, még mindig a tollas-papíros jegyzetelés a király.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!