Nem csak a konzumer piacon, hanem természetesen professzionális keretek között is zajlik az állandó versengés a számítógépek teljesítményében: ahogy mi minden évben egyre erősebb mobiltelefonokra, laptopokra és PC-re tehetjük rá a kezünket, úgy a szuperszámítógépekből is évről-évre egyre erősebbet lehet építeni.

Ráadásul ez a teljesítmény előbb-utóbb lecsorog majd hozzánk, mezei halandókhoz is: egy mai modern okostelefon például a '80-as évek szuperszámítógépeit meghaladó teljesítménnyel rendelkeznek, úgyhogy 2030-ra akár már a zsebünkben hordhatjuk majd azt a számításai teljesítményt, amihez most még egy szobányi hardver kell.

Forrás: Lenovo

Persze felmerülhet a kérdés, hogy ez egyszerű erődemonstráció a különböző cégek részéről (elvégre mégiscsak nagy presztízs ott lenni a leggyorsabbak listáján), vagy egyébként tényleg gyakorlati haszna is van egy-egy új szuperszámítógépnek? Persze, a válasz némileg adja magát, pusztán presztízsből senki nem vágna bele egy ilyen költséges vállalkozásba. 

Mindenesetre a Lenovo még nyáron munkába állította a legújabb generációs Intel processzoron alapuló szuperszámítógépét. A MareNostrum 4 másodpercenként 11 billiárd művelet végrehajtására képes, és a Katalán Műszaki Egyetemen található, egykor kápolnaként funkcionáló Torre Gironában kezdte meg működését, ahol különféle tudományos, pl. bioinformatikai, biomechanikai, humán genom és klímakutatásokhoz használják majd.

Egy ilyen szuperszámítógépnek az a lényege, hogy nagyjából hasonló hardvereket építenek bele, mint amelyek egyébként kereskedelmi forgalomban elérhetők (csak persze sokkal drágábbak a minőség garantálása és néhány extra szolgáltatás miatt), csak éppen ezekből eszméletlen mennyiséget használnak fel. A MareNostrum 4 esetében a Lenovo a legújabb generációs Intel Xeon processzorral épített szerveréből 3400-at pakolt be, melyek közt 60 kilométernyi, 100 GB/másodperc sebességre képes Intel Omni-Path technológiájú kábel biztosítja az összeköttetést.

A cél legtöbbször, hogy minél hatékonyabbá tegyék az adatok párhuzamos feldolgozását, és így logikus módon minél inkább lerövidítsék a számításokhoz szükséges időt, így ma már olyan dolgok kiszámításában is közreműködnek, ahol eddig jellemzően a hálózatba kötött munkaállomások jeleskedtek. Tipikusan ilyen feladat a rengeteg adat feldolgozását igénylő szimulációk futtatása, előrejelzések készítése.

Forrás: Lenovo

És itt jön be az, hogy egyébként a hétköznapi életünkre mennyire lehet hatással, hogy hozzáférhető-e egy szuperszámítógép kapacitása, vagy nem. Az időjárási jelenségek szimulálásával ugyanis nem csak az jósolható meg előre, hogy éppen esni fog-e az eső, és ezért érdemes lenne elhalasztanunk a nyaralásunkat, hanem komplex szimulációk révén még a hurrikánok mozgását is meg lehet jósolni. Az Irma hurrikán ugyan sok áldozatot szedett, de még többel kellett volna számolni, ha a szakértők nem tudják a lehető legpontosabban megjósolni, hogy merre fog menni.

De egyébként az egész világgazdaságnak elemi érdeke, hogy minél pontosabb meteorológiai előrejelzés álljon rendelkezésre, hiszen az közvetlen hatással van az élelmiszerellátástól az energiafejlesztésen keresztül szinte mindenre. Járművek tervezésekor kiemelt figyelmet kap az utazók biztonsága. A valóságot minden eddiginél pontosabban modellező szimulációinak köszönhetően, nem kell minden kísérlethez egy turbinába egy galambot reptetni, teljes tesztútvonalakat kiépíteni, vagy egy komplett személygépjárművet ripityára törni. Természetesen a fizikai kísérletek teljesen nem nélkülözhetőek még, de a szuperszámítógépek számítási teljesítményével már most jelentősen lerövidül és olcsóbbá is válik a tervezői fázis.

A MareNostrum 4 egyébként a 12. helyet foglalja el a szuperszámítógépeket teljesítményük alapján rangsoroló TOP500 világranglistán, ahol egyébként nem újonc a Lenovo. az 500-as lista szerint minden ötödik rendszert a kínai cég állította össze.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!