De miért robban fel a telefon a zsebünkben?

Vágólapra másolva!
Pár napja mi is beszámoltunk róla, hogy egy neves márkájú okostelefon akkumulátora gyakorlatilag felrobbant egy veresegyházi fiú zsebében, komoly égési sérüléseket okozva. Az eset meghökkentő, de mennyire mindennapos probléma ez? Mikor jelentkezik? És mit tehetünk, hogy elkerüljük?
Vágólapra másolva!

Az ügy hamar bejárta a magyar sajtót, azonban bármennyire is meghökkentő a dolog, azért azt le kell szögeznünk, hogy viszonylag elszigetelt esetről van szó. Szerencsére nem számolhatunk be mindennap arról, hogy az okostelefonok akkumulátorai felgyulladnak és sérüléseket okoznak a felhasználóiknak.

Legutóbb kicsivel több mint két éve zengett attól a világsajtó, hogy nagyobb gyakorisággal semmisülnek meg okostelefonok az akkumulátor miatt, mégpedig a Samsung Galaxy Note 7 megjelenését követően. És habár akkor tényleg számos eset látott napvilágot, a Samsung szerint a probléma még így is csak az eladott telefonok kevesebb mint 0,1%-át érintette. Ezzel együtt persze kellemetlen volt a helyzet, és amikor már eljutott odáig, hogy a repülőgépeken megkérték a Note 7 tulajdonosait, hogy inkább kapcsolják ki telefonjaikat, a Samsung is beszüntette a forgalmazást.

Mi történik az akksiban, és miért gyullad ki?

A napjainkban gyakorlatilag minden okostelefonban és elektronikai kütyüben használt lítiumion-akkumulátorok működési elve leegyszerűsítve a következő. Az akksi két ellentétes oldalán találunk egy-egy elektródát, az anódot és a katódot. Az előbbi a negatív töltésű ionokat tartja magánál, míg az utóbbi a pozitív töltésűeket.

Amikor rátesszük a töltőre a telefont, akkor az akkumulátorban az ionok szépen elkezdenek vándorolni a katódtól az anód felé, ha pedig levesszük a töltőről a készüléket, akkor pont fordítva. A két végpont között elektrolitok találhatók, amik segítenek az ionoknak a közlekedésben. Ez így rendben is van, azonban egy dologra mindenképpen oda kell figyelniük a gyártóknak: az anód és a katód sosem érintkezhet, mert jönnek a problémák.

felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon
felrobbant_telefon

Amikor ez megtörténik, akkor az energia nem a széleken található elektródákhoz megy, hanem a közben található elektrolitokhoz, amik már eleve nem túl stabil dolgok. Mivel ez a folyamat nagyon sok hővel jár, végső soron azt eredményezheti, hogy az elektrolitok reakciókba lépnek más vegyi anyagokkal, aminek következtében gázok jöhetnek létre, amik pedig még több hőt termelnek, ráadásul egyre nagyobb tempóban.

Ez vezet el a termikus elszabadulás nevű folyamathoz, ami az akksi felpuffadásához, tűzhöz, rosszabb esetben pedig robbanáshoz vezethet, és menet közben pedig már lángra kaphatnak a telefon belsejében található további alkatrészek is, így például az alaplap vagy a vezetékek.

Legjobb tudomásunk szerint a Galaxy Note 7 esetében kifejezetten egy tervezési hibáról volt szó: a két elektróda elkülönítéséért felelős elválasztók hibásak voltak, így kapcsolatba léphettek egymással. Végső soron azonban az így felszabaduló extra hő okozza a problémát, ez pedig nemcsak tervezési hiba miatt léphet fel, hanem egész egyszerűen azért is, mert mondjuk kívülről nagy hő éri a telefont - például kint felejtettük a tűző napon, forró radiátoron töltjük, vagy az autó felforrósodott műszerfalán tároljuk, és közben még mondjuk a navigációs program futtatásával is terheljük.

Persze az ilyen esetekre felkészülnek a gyártók, a legtöbb telefon figyelmeztet, ha elkezd túlmelegedni, ha pedig már nagyon rossz a helyzet, akkor magától ki is kapcsol.

De a töltési folyamat során is felléphetnek problémák: vagy túl sokat tölthetünk az akkumulátorba, vagy túl gyorsan. Rögtön meg kell jegyezni, hogy a gyártók ezekre is felkészültek, a modern akkumulátorok már nem engedik magukat túltölteni, így normális esetben abból az ég világon semmi gondunk nem lehet, ha például egész éjszakára fent hagyjuk a töltőn a telefonunkat. Probléma itt is akkor léphet fel, ha valamilyen gyártói, tervezési hibából fakadóan ezek a védelmi mechanizmusok nem működnek megfelelően. Ugyanez igaz a túl gyors töltésre is: jellemzően nem lehet gond belőle, viszont a mai gyorstöltésre képes készülékek világában akkor vagyunk a legnagyobb biztonságban, ha a telefonhoz adott gyári töltőt használjuk.

Használjuk okosan

A sérülésekre is érdemes odafigyelni. Ha például leejtjük a telefont, ami szenved egy kisebb-nagyobb külső sérülést, többnyire még simán tudjuk tovább használni. Azonban a modern okostelefonokban annyira passzentosan helyezték el a különböző alkatrészeket, hogy ez azzal is járhat, hogy belül az akkumulátor is megsérül, így könnyen lehet, hogy hamarabb halálozik majd el, vagy akár kevesebb hőterhelésnél is elkezdenek rendellenességek fellépni.

Azt pedig ezek után már talán mondani sem kell, hogy kerüljük az olcsó, utángyártott akkumulátorokat. Habár ma már egyre kevesebb okostelefonban lehet házilag akksit cserélni, de ha ilyen készülékkel rendelkezünk,

és új akksi vásárlására adjuk a fejünket, mindenképp a gyári megoldást válasszuk, a biztonságos működés csak ezzel garantálható.

Azt látni kell, hogy az okostelefonok gyártói, főleg a csúcskészülékek esetében pengeélen táncolnak. A vásárlók egyre gyorsabb telefonokat szeretnének, egyre nagyobb és szebb kijelzővel, de mellé nem akarnak lemondani a hosszú üzemidőről sem. Így a mérnökök kénytelenek egyre nagyobb akksikat bepréselni a szűk, zárt házakba, és a határon játszani a feszültségekkel. Azonban ha egy kicsit odafigyelünk, akkor nemcsak a (ritka) katasztrófákat kerülhetjük el, de hosszabb ideig megőrizhetjük a telep egészségét.

Habár számos helyen olvasható (az egyébként érvényes tipp), hogy sose merítsük 20% alá az akksit, és sose töltsük 80% fölé. És tény, hogy ez lenne a leginkább kíméletes használat, de a legtöbbünk számára ez életszerűtlen, hiszen jellemzően éjszaka töltjük a telefont, és reggel levesszük. Ráadásul nem sok embernek az a legfontosabb elfoglaltsága, hogy állandóan mikromenedzselje a telefonja töltöttségét: kényelmesen, normálisan, aggódásmentesen szeretnénk használni. Így a hétköznapokban a legjobb, amit tehetünk, hogy lehetőleg sosem hagyjuk teljesen lemerülni, és nem tesszük ki a tűző napra, forró felületre, vagy nem rakjuk rá fűtőtestre. Ha pedig nagyon felmelegedett, akkor nem kezdjük el tölteni, csak ha már visszább hűlt.

Ha ezeket megtesszük, akkor nagy valószínűséggel hosszú ideig jól működő, problémamentes akkumulátorral élhetjük majd mindennapjainkat.

A veresegyházi eset kapcsán (habár nem tudjuk pontosan, hogy miért gyulladt ki az akkumulátor) meg kell említeni még egy dolgot. Ott ugyebár egy ötéves, de évekig nem használt telefonról volt szó. Ha ilyen helyzetbe kerülünk, tehát például új készüléket vásároltunk, a régit pedig elrakjuk tartalékba a fiókba, érdemes két-háromhavonta azért (a saját töltőjével) rátölteni, hiszen ismét csak kifejezetten ártalmas az akkumulátornak, ha hosszú ideig teljesen lemerítve áll.