Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az internet korábban nem látott kihívások elé állította a szerzői jogok tulajdonosait, meglehetősen nehézzé vált érvényesíteniük a jogaikat a kalózok, továbbá a warezolást valamilyen formában lehetővé tevő szolgáltatásokkal szemben. Éppen ezért is az Európai Parlament illetékesei már régóta dolgoznak egy reformcsomagon, amely egyszerűbbé tenné az életüket.
Ez alapvetően jól hangzik, azonban a reformcsomag két része is rendkívül éles vitát váltott ki. A csomag 11-es cikkelye szerint a Google-höz és a Facebookhoz hasonló nagy cégeknek linkadót kellett volna fizetniük a különféle publikációk tartalmaira való linkelésért, ám a kritikusok szerint ezt kihasználva a kormányok korlátozni próbálhatták volna a szólásszabadságot, plusz az egész elképzelés úgy általánosságban véve is nonszensz.
A linkadót 2013-ban már Németországban is elfogadták: a szerzői jogi lobbi azt szerette volna elérni, hogy a Google fizessen a Hírek szolgáltatásban megjelenő cikkek után. A gyakorlatban az történt, hogy amelyik publikáció ténylegesen pénzt akart látni a Google-től, annak a cég kitette a szűrét a Hírekből. Erre annyira visszaesett a keménykedő publikációk látogatottsága, hogy pár hét után kénytelenek voltak visszakéredzkedni a Hírekbe, persze anyagi követelések nélkül.
A nagy techcégek nem használják ki a publikációkat, szimbiózisban élnek velük.
A másik problémás cikkely a 13-as számú volt, amely szerint a webszolgáltatásoknak proaktívan szűrniük kellett volna szerzői jogsértések után a rendszereikbe feltöltött tartalmakat, különben felelősségre vonhatóak lettek volna a felhasználóik kalózkodásáért. Sajnos arról már nem szólt a törvény, hogy technikailag ezt hogyan kellene kivitelezni, plusz a kisebb cégek miből teremtenék elő a rendszerek kifejlesztéséhez és üzemeltetéséhez szükséges összegeket.
Emellett a 13-as cikkely illegálissá tette volna a tartalmak remixelését is, konkrétan még a mémeket is betiltotta volna, hacsak az alapanyaguk nem megfelelő jogi státuszú.
Az Európai Parlament ma 278 igen és 318 nem szavazat mellett elutasította a komplett reformcsomagot, így a következő hetekben lesz még idő dolgozni rajta. A következő változatáról várhatóan szeptember 10–13. között szavazhatnak majd a törvényhozók.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!
