Izgalmas Radeonok a láthatáron

AMD Radeon RX Vega

Még idén piacra kerülnek a 7 nm-es Navi chipet használó videokártyák.

Sajnos a nemrég bejelentett GeForce RTX videokártyák teljesítményéről nagyon keveset lehet tudni, de az eddigi információk alapján nem csak a ray tracinget használó játékokban, hanem mindegyikben hasítani fognak, kiváló teljesítményre lehet számítani. Ezt nyilván nem hagyhatja szó nélkül az AMD, azonban egészen eddig nem lehetett tudni, hogy mit kíván lépni a rivális vállalat.

A kép csak illusztráció Forrás: AMD

Most tisztázódni kezdett a helyzet, izgalmas bejelentést tett az AMD: még az idei évben piacra fogja dobni az első olyan videokártyáit, amelyeket már a 7 nanométeres gyártástechnológiával készülő Navi grafikus processzora hajt.

A Navi a jelenlegi Vega utódja.

Összehasonlítási alapul az NVIDIA GeForce RTX videokártyákban lévő, Turing architektúrás GPU-k 12 nanométeres technológiával készülnek.

Sajnos nem világos, hogy pontosan milyen szegmensekbe érkeznek majd a Navi GPU-s videokártyák, azonban rendkívül valószínű, hogy a felső kategóriát mindenképp megszórja majd néhány termékkel az AMD, elvégre muszáj valamit felmutatni az új GeForce-ok ellen.

Ami különösen érdekessé teszi a helyzetet, hogy egy japán forrás szerint a csúcskategóriás Navi papíron 20,9 TFLOPS számítási teljesítményre is képes lehet, ez 25 százalékkal magasabb az NVIDIA Turing elméleti maximumánál. Ráadásul a 7 nm-es technológia miatt a Navi feleakkora méretű lehet, mint a Turing. Persze jó kérdés, hogy valós körülmények között, például játékok futtatásakor mennyire sikerülhet kihasználni a rendelkezésre álló számítási kapacitást.

A Navi lehet a világ első 20+ TFLOPS számítási teljesítményre képes grafikus processzora.

Emellett a jövő évben a processzorok terén is megkezdi a 7 nanométerre való átállást az AMD, a ZEN2 architektúrás központi egységei már ezt használják majd. A fejlemény jelentős presztízsveszteség lesz az Intel számára, hiszen a terveivel éles kontrasztban a vállalat még mindig kénytelen a 14 nm-es gyártástechnológiát használni, csak jövőre sikerülhet átköltöztetnie a termékeit a 10 nanométeres csíkszélességre.

Szigorúan véve Intelnek már van néhány 10 nanométeres processzora, de ezek a notebookokba szánt modellek teljesítmény és fogyasztás tekintetében sem jobbak a 14 nanométeres társaiknál, ráadásul a cég nem volt képes működésre bírni az integrált grafikus vezérlőjüket, úgyhogy nem kérnek belőlük a laptopgyártók.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!