Apokalipszis itt és most - Darksiders III teszt

Darksiders 3, a harag napja
Darksiders III: A harag napja
Vágólapra másolva!
Azt sejtettük, hogy nem a Darksiders III lesz minden idők legkifinomultabb, legeredetibb, legkidolgozottabb játéka, hiszen a korábbi részekben a hangsúly az agyatlan harcon volt, és semmi nem utalt arra, hogy a fejlesztők gyökeres irányváltásban gondolkodnának.
Vágólapra másolva!

A stuff befutott év végére, és kettő perc után megállapítottuk, hogy a prekoncepcióink igaznak bizonyultak. Ez persze magában nem lenne baj, hiszen egy kiadós adrenalinbombánál sokszor nem is kell több, erre pedig az ilyen típusú progik tökéletesen alkalmasak papíron!

Szóval abszolút nyitottan álltunk a Darksiders-saga legújabb epizódjához, nézzük, hogy csalódnunk kellett-e a végén!

Kerettörténet

Az ilyen típusú játékok nem a kifinomult, tolkieni mélységeket idéző mitológiájukról híresek, és e tekintetben sajnos a Darksiders III sem lóg ki a sorból. A történet szerint a Pokol és a Menny valamiért háborúznak már eonok óta, ezer meg ezer dimenzióban a Hamvak Tanácsa nevű, mindenek felett álló szervezet legnagyobb örömére. Az Apokalipszis Lovasai, a Háború, a Viszály, a Halál és a Harag pedig olykor-olykor elindulnak, hogy belenyúljanak a buliba, ha éppen borulna az egyensúly.

Darksiders III: A harag napja Forrás: Origo

Csakhogy történt egy kis grimbusz, a dutyiba zárt Hét Főbűn meglépett, ráadásul a lovasok közül a Háborút leláncolták, mert valami kópéságot követett el, a Halál épp elkószált valamerre, a Viszály pedig kiküldetésben van. Így maradt a Harag egymaga, akit a Tanács felkér, hogy hozza a rendbe a dolgokat, azaz vadássza le a Bűnöket. Ő egyébként egy dögösnek szánt maca, aki valamiért olyan fémpáncélt visel, ami leginkább egy fürdőruhára hasonlít, de hát biztos ez a divat abban a dimenzióban, ahol ő tengeti a napjait. Ebből már biztos sejthető, hogy az ő bőrébe bújva kell végigverekednünk magunkat a játék során, amíg elkapjuk a Hét Főbűnt, ami értelemszerűen hét kiemelten nehéz ellenfelet jelent a pályák végén. A háttérsztori tehát meglehetősen bárgyú, de hát mindegy, igazából sokkal többre nem is számítottunk.

Pofonegyszerű játékmenet

Arra ügyeltek a fejlesztők, hogy ne terheljék túl a gamerek agyát, így a játékmenet meglehetősen egyszerű: full lineáris pályákon kell előrehaladni, és irtani azt, aki szembe jön. Ehhez eleinte egy kecses, szegekkel dúsan meghintett ostor áll a rendelkezésünkre, de később felvehetünk más gyilkolószerszámokat is. Ha ügyesen aprítottuk az ellent, akkor idővel szintet lépünk, aminek hála különféle tulajdonságainkat erősíthetjük. Például választható, hogy több pofont bírjunk ki, vagy nagyobbat bírjunk odasózni, de igazából ennek nincs nagy hatása, viszont legalább el lehet mondani, hogy a hagyományos szerepjátékos-elemek sem hiányoznak.

Ő itt a főszereplő, az Apokalipszis Egyik Szexi Páncélruhába Bújt Lovasa, Harag! Forrás: Origo

Minden bizonnyal nem okoz senkinek meglepetést, hogy nem a mesterien kigondolt stratégián, hanem a bunyón van a hangsúly. Sajnos a harcrendszer elég primitív, bujkálni nem lehet, úgyhogy a lényeg az, hogy minél vadabbul püföljük a támadógombokat, néha pedig ugráljunk egyet-kettőt. Védekezni nem lehet, a kitérés az egyetlen módszer a találatok megelőzésére, de sokszor még ez sem segít, például ha az ellenség egy akkora tűzgömböt böffent ki magából, ami egymaga letarolja a fél pályát. Szóval a csatákból is hiányzik a kifinomultság, az a kis plusz, amitől az ember játék közben művésznek érezheti magát. Ráadásul egy csomó rondaságot csak egyféleképpen lehet kifilézni, ami iszonyú idegesítő, ha ehhez mondjuk oszlopokon kell egyensúlyozni. Az ellenségeink eléggé egyívásúak: leginkább egy zombi és valami rovar vagy madár szerelemgyerekére hasonlítanak, és csak abban különböznek egymástól, hogy kiben melyik összetevőből van több. Apró mellékszál, de néhány szörny csinos kis mellénykét visel, és amikor az ember azon kezd el tűnődni, hogy vajon ki is varrhatta nekik ezeket, akkor az már jelzi, hogy az adott programmal valami nincs rendben.

Pokolian nehéz

A Darksiders III egyik legnagyobb hibája, hogy valami irtózatosan nehéz. Még legkönnyebb fokozaton is rengetegszer meghalunk, főleg a kiemelt ellenségek kegyetlenek, volt olyan, amelyik tízszer vert le egymás után. És ilyenkor sokszor 5-10 perces pályaszakaszokat kell újra meg újra végigjátszani, ami egy idő után elképesztően idegesítő! Szóval miközben Harag őnagyságával próbáltunk előrébb evickélni, addig bennünk is forrt rendesen a düh.

Ebben az egy képben minden benne van nagyjából: mész, ütsz, fröcsög Forrás: Origo

Ez a másik, ami kicsit megöli az élvezetet, szó szerint, ugyanis egy csomószor már az volt bennünk, hogy daráljuk le valahogy ezt a szakaszt idegből, és egy játéknak nem erről kéne szólnia.

Grafika

Azok után, hogy idén milyen mesterművek jöttek ki, a Darksiders III grafikája kifejezetten haloványnak tűnik. A textúrák primitívek, elnagyoltak, a tereptárgyak állandóan ismétlődnek, nem túl változatosak, és elmaradtak a finom részletek, amelyek megteremtenék a valóság illúzióját. Az animációk többé-kevésbé rendben vannak, mint ahogyan az effektek is, de valahogy ezekből is hiányzik az az extra, ami emlékezetessé tenné őket.

Grafikai anomáliákkal a javítócsomag megérkezése után már nem találkoztunk, ami azért mindenképpen pozitívum.

A hangok rendben vannak, a fegyverek szépen csattognak, a szörnyek hitelesen hörögnek, az aláfestő zene pedig kifejezetten hangulatosra sikerült.

Venni vagy nem venni?

Azt nem mondanánk, hogy egész életünkben arra vágytunk, hogy az Apokalipszis egyik lovasaként kaszaboljunk halálra mindenféle jószágot, de ha már így alakult, elmélyedtünk a Darksiders III-ban, ám hívők nem lettünk. Az tény, hogy vannak nagyon jó pillanatai a játéknak, de ezekből nincs sok, a maradék időben pedig egyszerűen túl sok a szenvedés, túl sok a véletlen a túlzottan egysíkú pályákon. Aki szereti az ilyen típusú, alapvetően a folyamatos harcra épülő anyagokat, azért tegyen vele egy próbát nyugodtan. Még az is lehet, hogy bejön neki, hiszen a kezelés és a hangulat végül is teljesen rendben van, a grafika pedig elfogadható. A többiek, és főleg a széplelkek, vagy a Farmville, Sims típusú anyagok rajongói inkább kerüljék, a Darksiders III-at nem nekik találták ki.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!