Ez a robot semmire sem jó, csak szeretni kell

LOVOT-robot
Aranyos?
Vágólapra másolva!
Egy robot, ami a legmodernebb technológiákkal van felszerelve, mégsem jó semmire azon kívül, hogy szeressék? Van ennek értelme? Furcsa lehet, de egyre inkább úgy tűnik, hogy van, az emberek ugyanis képesek kötődni a robotokhoz.
Vágólapra másolva!

Nem csak a Sony igyekszik robotikus házi kedvenceket gyártani az Aibo robotkutya képében, Japánból számos konkurens próbálkozik ezzel. A legújabb, Lovot nevű kis mechanikus lény ráadásul egészen egyedi alapvetéssel indul: a készítője, Kaname Hayashi szerint nem jó semmire (és ez nem is volt cél a tervezésekor),

pusztán az a feladata, hogy szeressék és szeretet adjon.

Mint egy kis háziállat, ami ugyan nem segít nekünk a házimunkában, és még házőrzőnek sem jó, de aranyos társ.

A kicsi, szőrös lényre hasonlító Lovot motorikus funkciói eléggé limitáltak, tuladjonképpen csak gurulni tud fel és alá, és a kis kezeivel kifejezni néhány gesztust. Cserébe viszont a szeme egészen komplex, hatrétegű alkotás, amivel azt tudta elérni a tervező, hogy „mélynek”, valódinak tűnik. A külsejét levehető szőrzet borítja (a moshatóság miatt), a fején pedig egy kis dobozkában kaptak helyet különböző szenzorok.

Aranyos? Forrás: GROOVE X

Ezek segítségével tudja figyelni a különböző hangokat, képes felismerni az embereket, és a hőkamerájával meg tudja különböztetni az élőlényeket a tárgyaktól. A robot külseje egyébként érintésérzékeny, ha például megcsiklandozzák, akkor elkezd nevetni, ha pedig a tulajdonos az ölébe veszi és simogatja, akkor elalszik. Még arra is figyelt a tervezője, hogy a központi processzora által megtermelt hőt Lovot „bőréhez” vezesse, amitől szintén élőbbnek tűnik.

Márpedig azt ki kell jelenteni, hogy a cuki külső komoly belsőt takar: Lovotba olyan hardvert és szenzoregységet építettek, amihez hasonlót jellemzően az önvezető autóknál használnak.

Ezen kívül a beépített processzora fel van készítve a mélytanulásos, vagy „mesterséges intelligenciás” feldolgozásra, így folyamatosan tanul: nem csak a lakásban közlekedésben válik jobbá, hanem a viselkedése is alakul. Ha például durván bánt vele a gazdája, akkor egy jó darabig igyekszik majd elkerülni őt.

Kaname Hayashi elmondta, hogy habár alapvetően tényleg azért hozta létre Lovotot, hogy egy mezei családtag legyen, de azért a későbbiekben egy-két hasznos funkcióval is gazdagodhat: a beépített kameráival például bevethető lenne babafigyelőként, illetve az idősebb családtagoknak nyújthat társaságot.

Mindez persze nem lesz olcsó: a robotka és a hozzá tartozó töltöállomás összesen 3000 dollárt kóstál, ám Hayashi szerint kezdetben még ez is csak arra lesz elég, hogy a gyártási költségeket fedezze. A forgalmazása valamikor jövőre indul, kezdetben csak Japánban, és leginkább a nőket, valamint az időseket próbálják megcélozni vele.

Egyre inkább kötődünk a robotokhoz

Mindez persze a nyugati világban egyelőre még nagyon furcsán hangzik, de egyre több kutatás bizonyítja, hogy az emberek igenis képesek kötődni a robotokhoz, és ha azok közösségi lényként viselkednek, az bizony hatással van arra, ahogy az emberek viszonyulnak hozzájuk.

Erre mutat rá egy friss német kutatás is, melyben 89 jelentkező vett részt, és egy Nao nevű, pici humanoid robottal kellett kapcsolatot kialakítaniuk. Kezdetben az volt a feladatuk, hogy megválaszolják a robottól érkező különböző kérdéseket, amiről a kutatók azt mondták a jelentkezőknek, hogy javítani fogják Nao gépi tanulásos képességeit.

A kis robotot sokan megsajnálták. Forrás: RawStory

Ez azonban csak a fedősztori volt, valójában a lényeg, hogy a „beszélgetések” során szorosabb kapcsolat alakuljon ember és robot között. A kutatás lényegi része ekkor következett: megkérték a jelentkezőket, hogy kapcsolják ki a robotot, azonban Nao bizonyos résztvevőknél elkezdett tiltakozni, bizonyos esetekben még könyörögni is, olyan szövegekkel, mint:

Összesen 89-ből 43 résztvevőt igyekezett Nao meggyőzni arról, hogy ne kapcsolják ki, és közülük 13-an hallgatták is rá, míg a maradék 30 esetében kétszer annyi idő telt, mire rászánták magukat a kikapcsolásra, mint azoknál, akiknél a robot nem tiltakozott.

Amikor megkérdezték a résztvevőket, hogy miért nem kapcsolták ki a robotot, néhányan azt mondták, hogy meglepődtek, mások megijedtek, hogy valamit rosszul csinálnak, a legtöbben azonban azt válaszolták,

hogy ha a robot nem akarja, hogy kikapcsolják, akkor miért szegüljenek szembe vele?

A kutatás vezetői ebből és már korábbi kísérletekből azt a következtetést vonták le, hogy az ellenkezést hallva az emberek hajlamosak a robotot valódi személyként kezelni, és vagy követik, vagy legalábbis megfontolják a robot kérését, ha az bekapcsolva akar maradni.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!