Az Európai Unióban a kemény jogszabályok miatt nem megszokott a praktika, de a világ többi részén a Google és a társai már jó ideje használnak arcfelismerést a közösségi hálózataikon és a képtároló szolgáltatásaikban. Ennek általában az a célja, hogy kategorizálási célból automatikus meg tudják jelölni a felhasználók által feltöltött fotókon lévő személyeket.
Ugyan az USA nagy részében ezt teljesen szabadon megtehetik a cégek, azonban Illinois államban van egy törvény, amely elég jól szabályozza a biometrikus információk felhasználásának a körülményeit. Többek közt azt is kimondja, hogy ha cégek valamilyen okból el kívánják készíteni valaki biometrikus azonosítóit, azaz például egy fotó alapján feltérképeznék az arcának a jellemzőit, akkor
ahhoz az adott személy hozzájárulását kell kérniük.
Emiatt egy helyi nő 2016-ban pert kívánt indítani a Google ellen, állítása szerint a cég arcfelismerő algoritmusai engedély nélkül feldolgozták az arcát a Google Fotók szolgáltatásban. Erre úgy került sor, hogy szerepelt 11 darab fotón, amelyeket egy ismeretlen feltöltött a Fotók szolgáltatásba.
Az illetékes bíró a napokban kidobta az ügyet, nem fogja ténylegesen megindítani a peres eljárást.
Indoklása szerint a nő nem szenvedett semmilyen megállapítható hátrányt az incidens miatt.
Sejthetően nem csak a Google keveredett jogi bonyodalomba arcfelismerési technológiái miatt az államban: a Snapchat elleni csoportos per jóváhagyásáról vagy elutasításáról még nem született döntés, de a Facebook elleni csoportos per 2018 áprilisában már zöld utat kapott.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!