Meglopta a szülőket a Facebook

kisgyerek, vagy igazából bárki mobiltelefonon játszik.
ENTERTAINMENT movie smartphone watching CHILD preschool age GIRL only children only girls one girl only one person 4-5 years early learning domestic life wi-fi weekend INTERNET wireless dev
Little girl lying on floor using smartphone
Vágólapra másolva!
Még biztatta is a játékfejlesztőket a gyerekek kizsákmányolására.
Vágólapra másolva!

Különösen az évtized első felében folyamatosan problémát jelentett, hogy a szüleik mobiljaival játszó gyerekek eszeveszett pénzeket költöttek el az elsőre ártalmatlannak tűnő, ám valójában kegyetlen pénzlegombolásra optimalizált, cinikusan pedig ingyenesen játszhatónak titulált játékokban. Ennek nagyrészt már vége, hiszen az Apple és a Google is olyan fizetés-jóváhagyási rendszereket építettek az App Store-ba és a Play Áruházba, amelyek hatékonyan képesek megakadályozni a szülők tudta és engedélye nélküli pénzköltést.

Forrás: PhotoAlto/Sigrid Olsson/Altopress

A gyerekek eszement pénzköltése persze nem korlátozódott a mobiljátékokra, a facebookos játékokban is szórták rendszeresen a pénzt. A Revealnews jóvoltából kiderült, amit mindenki sejtett:

Mark Zuckerbergnek ezzel az égvilágon semmi baja sem volt.

Egy megkárosított szülők által indított csoportos perben a Facebook kénytelen volt nyilvánosságra hozni 135 oldalnyi dokumentumot, többek közt cégen belüli levelezéseket, amelyek meghökkentő képet festenek arról, hogy a Facebook miként kezelte a problémát.

A sejthetőnek megfelelően a cég vezetése a szülőktől és a saját munkatársaitól is kapott nagy számban olyan visszajelzéseket, melyek szerint a gyerekek jelentős mennyiségben költik engedély nélkül a szüleik pénzét a közösségi portálon, és ezzel nem ártana minél előbb kezdeni valamit.

A cég „friendly fraud", azaz baráti csalás névre keresztelte a jelenséget, a vezetőség pedig éveken át szándékosan nem foglalkozott vele.

Némi idő után a Facebook néhány alkalmazottja önszorgalomból kidolgozott egy rendszert, ami az Apple és a Google megoldásaihoz hasonlóan drámaian csökkentette volna a gyerekek általi pénzköltés veszélyét, de a cég vezetése nem hagyta jóvá az elérhetővé tételét. Helyette közölte a csapat tagjaival, hogy a Facebook jelenleg a bevételének a maximalizálásán dolgozik.

Magyarán szándékosan nem akarja az elejét venni a szülők meglopásának.

Sőt, még biztatta is a fejlesztőket arra, hogy maximalizálják a bevételeiket.

A becsapott gyerekekre bálnákként hivatkoztak a Facebook ügyfélszolgálatosai, és rendszeresen megtagadták a pénzvisszatérítést a szülőknek, helyette semmibe sem kerülő virtuális tárgyakat kellett felajánlaniuk a panaszosoknak. A legombolt szülők persze ha nagyon akarták, akkor a bankjukon keresztül vissza tudták igényelni a pénzüket, arra hivatkozva, hogy kártyacsalás történt.

Fotó: Magócsi Márton [origo]

Az egyik legnagyobb pénzlehúzós játéknak az Angry Birds bizonyult a gyerekek körében, a bevételének 5-10 százalékát igényelték vissza a bankjukon keresztül a szülők, ami extrém magas érték. A Facebook szerint a normál pénzvisszakérési aránynak az 1 százalék mondható, 2 százalék környékén már valószínű, hogy a játékfejlesztő szándékosan vadászik a gyerek pénzköltőkre.

A Facebook a körmére is nézett a játéknak, az elemzése szerint

a játékkal játszók átlagéletkora csupán 5 év volt.

A vizsgálat szerint a szülők nem gondolták, hogy a gyerekeik képesek lesznek a facebookos jelszavaik megadása, gyakorlatilag az engedélyük nélkül pénzt költeni benne. Az eszmefuttatás persze azzal a végkövetkeztetéssel zárult, hogy ha technikai módszerrel megakadályoznák a gyerekek pénzköltését, az negatív hatással volna a cég bevételére. Úgyhogy nem történt semmi az ügyben.

A dokumentumokból világos, hogy a Facebook nem pusztán hagyta megkopasztani a free to play játékokon át a szülőket, de konkrét célja volt a szülők meglopása.

Pontosabban a játékfejlesztőkön keresztüli meglopatásuk, jogi szempontból ugyanis nem ilyen egyszerű a helyzet. A Facebook végső soron csak egy platformot biztosított a játékoknak, de nem a cég készítette a pénzlehúzós játékokat, sőt: közvetlenül nem is biztatott senkit arra, hogy pénzt költsön bennük.

Az egész üzlet csalásnak minősíthető részét ráhagyta a játékfejlesztőkre, ezzel mosva a kezeit.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!