Korlátoznák Ausztriában a névtelen kommentelést

2019.04.22. 12:10

A nagyobb portálok felhasználóinak meg kellene adniuk a nevüket és a lakcímüket.

Váratlan hírek érkeztek a szomszédos Ausztriából, a Der Standard beszámolója szerint a kormány jókora részt véget vetne az anonim kommentelésnek. A törvénytervezet szerint a nagyobb portálokra regisztráló felhasználók továbbra is használhatnának nicknevet, azonban a regisztrációkor meg kellene adniuk a valódi nevüket és a lakcímüket, így a megfelelő hatóság könnyen megtalálhatná őket, ha törvényellenes módon nyilvánítottak véleményt, vagy illegális tettek végrehajtásával fenyegetőznek.

Forrás: Shutterstock

A felhasználók által megadott információk hitelességét valamilyen módon a webhelyeknek kellene ellenőrizniük, de nem világos, hogy ez miként tudnák hatékonyan megtenni. A törvénytervezet jelenlegi verziója egyáltalán nem rendelkezik az ellenőrzés módjáról, csupán annyit vet fel, hogy telefonszámok alapján megoldható lehet, hiszen az év elejétől az aktív SIM-ek a tulajdonosuk ellenőrzött, fotós igazolványához vannak rendelve.

Az áll a javaslatban, hogy a webhelyek például kötelezővé tehetnék az SMS-ben kapott kódon keresztüli, kétlépcsős hitelesítés használatát a felhasználóik számára, mikor be kívánnak jelentkezni.

Jelentős probléma az komplett elképzeléssel, hogy akármilyen adatellenőrzési módot is választanának a webhelyek, kénytelenek lennének személyes adatokat kezelni. Az adatkezelés módjára szigorú törvények vonatkoznak, ami komoly fejfájással járó bonyodalmakat okozhat, és jelentős költségekkel járó fejlesztéseket igényelhet.

Ráadásul már nem csak a webshopokból, de fórumoktól és hírportáloktól is kiszivároghatnának az állampolgárok nevei és lakcímei a hackelések során.

A törvénytervezet az olyan webhelyekre vonatkozna, amelyek esetében az alábbi három feltételből legalább egy teljesül:

  • 100 ezernél több regisztrált felhasználóval rendelkeznek;
  • az éves bevételük meghaladja az 500 ezer eurót;
  • évente 50 ezer eurónál nagyobb értékű, reklámcélú állami támogatást kapnak.

A szabályozást nem tisztelő portálok maximum 500 ezer eurós büntetést kaphatnának, ismételt elkövetés esetében mindig duplázódhatna a bírság összege, persze a fenti értékhatárig. Emellett az a személy is akár 100 ezer eurós büntetést kaphatna, akinek a bírságolt cégen belül a dolga lett volna a törvénykövetés betartatásának az ellenőrzése.

Az elfogadása esetén 2020-ban életbe lépő törvénytervezet természetesen elég nagy port kavart: a támogatói szerint felelősségteljesebb nyilvános kommunikációra bírhatja a netezőket, míg az ellenzői cenzúraelőkészítési szándékot látnak mögötte.

TOVÁBBI CIKKEK A ROVATBÓL

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!