Szorul a hurok a kalózoldalak nyaka körül

2019.04.25. 08:07

Már nem csak a reklámokat blokkolókból nincs bevételük.

Néhány évvel ezelőttig rendszeresen érkeztek hírek arról, hogy a jogvédők feljelentéseket tettek és pereket indítgattak a fájlcserélő portálok üzemeltetői ellen. Ennek a nyíltan bokszolós taktikának két célja volt: egyrészt szerették volna leállíttatni a meglévő kalózoldalakat, másrészt pedig meg kívánták félemlíteni azokat, akik újabb warezoldalak indításán gondolkodtak. A warezolás elleni küzdelem ezen formája elképesztően drága volt, és ugyan hozott néhány eredményt az évek során, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Forrás: AFP/Armend Nimani

Éppen ezért is a jogvédők manapság más módon támadják a kalózoldalakat: DMCA panaszlevelekkel el kívánják tüntetni az aloldalaikat a keresőmotorokból, tovább próbálják meggyőzni a reklámkiszolgáló cégeket, hogy ne hirdessenek kalózoldalakon.

Anyagilag fenntarthatatlanná kívánják tenni a fájlmegosztókat, hogy az üzemeltetőik kénytelenek legyenek leállítani azokat.

Ez nyilván problémát okoz a kalózoldalaknak, de valójában maguk a felhasználók sem kímélik őket. Egyrészt a fájlmegosztókat böngészők jókora része hirdetésblokkolót használ, az ilyen látogatókból egy fityinget sem látnak a portálok, másrészt pedig emelkedik azon felhasználók száma is, akik a magánszférájuk védelme érdekében, vagy éppen cenzúra kikerülése miatt VPN segítségével érik el azokat.

A TorrentFreak most a világ egyik legnagyobb torrentoldalának az üzemeltetőjére hivatkozva az írja, hogy több, a kalózoldalakkal együttműködő hirdetéskiszolgáló is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a VPN-t használó látogatók után egy fityinget sem hajlandóak fizetni, miközben egyre nő a VPN-es felhasználók száma.

Ha VPN-es látogatót detektálnak, akkor vagy ki sem küldik a reklámokat a kalózoldal hirdetőfelületeire, vagy kiküldik azokat, de nem fizetnek utánuk.

Ennek oka, hogy a VPN-es felhasználók esetében a reklámkiszolgálók nem tudják megállapítani a körülbelüli földrajzi helyzetüket, pedig ez két okból is nagyon releváns lehet a hirdetőknek.

Az első esetben a hirdetők praktikus okokból csak bizonyos helyeken lévőknek kívánják megmutatni a reklámjaikat. Például egy timbuktui cukrászda nem szeretné, hogy egy magyarországi felhasználó lekattintsa az akciós tortáit mutató reklámját, hiszen úgysem fog vásárolni, de még ha meg is próbálja, a cukrászda akkor sem tudja kiszállítani neki a tortáját.

Az ilyen lekattintásokért nem kíván fizetni a hirdető.

A másik esetben nem a látogató földrajzi helye jelenti a problémát, hanem az, hogy előreláthatóan milyen vásárlóerővel rendelkezik. Például ha valaki egy free to play online játékot reklámoz, akkor a hirdetésen keresztül szerzett amerikai játékosokért jóval többet hajlandó fizetni, mint a magyar játékosokért, hiszen az amerikaiak várhatóan sokkal többet fognak költeni a játékban.

A TorrentFreak forrása szerint anyagi szempontból az összes anonimizáló szolgáltatás közül a Tor-hálózat a legrosszabb:

a Toron keresztül érkező látogatók után egyetlen hirdetéskiszolgáló sem hajlandó fizetni.

TOVÁBBI CIKKEK A ROVATBÓL

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!