Jövőre újraindul a konzolháború

2019.07.19. 18:43

A két nagy konzolgyártó, a Microsoft és a Sony jellemzően csak a megjelenés előtt néhány hónappal rántja le a leplet az éppen új Xboxról és PlayStationről, előtte teljes titok övezi a termékeket. Számukra azonban állandó problémát jelentett, hogy a szivárogtatók és a mindig jól értesült, belsős forrásokat ismerő újságírók nem alszanak, és már jóval korábban elkezdenek közölni információkat a gépekkel kapcsolatban, mint azt a gyártók szeretnék.

Talán ezt a korai, kontrollálatlan szivárgást akarta beelőzni a Microsoft és a Sony is azzal, hogy az eddig megszokottakkal ellentétben jóval korábban kezdett el alapvető információkat csepegtetni az új konzolokról. Egészen konkrétan a dolgot a Sony kezdte, a Microsoft pedig az idei E3-on kontrázott, de akkor sem bevett szokás, hogy viszonylag konkrét hardveres részleteket már ennyire előre közölnek. 

Persze nem azért, mert félnének vagy bizonytalanok lennének: ha a PlayStation 5 és az új Xbox (akármilyen hülye nevet adjanak is majd neki ezúttal) tényleg a 2020-as ünnepi szezonban jelenik meg (márpedig jelenleg minden erre utal), akkor a beléjük kerülő hardveres elemek specifikációi mostanra egészen biztosan véglegesek, a nagy játékcégek pedig már régen kaptak olyan fejlesztői csomagokat, melyek segítségével felkészülhetnek az új generációra.

Márpedig az igazán kemény konzolrajongókat leginkább az érdekli, hogy mennyire lesznek erősek az új masinák, és ennek megfelelően mekkora előrelépést nyújtanak majd grafikában, illetve mennyi mozgásteret adnak a fejlesztőknek korábban soha nem látott, friss játékelemek bevetésére.

Egy rajongó így képzeli el a PlayStation 5-ötForrás: VGR

Keretek között

A helyzetet érdemes onnan megközelíteni, hogy míg korábban a gyártók nagyon erősen testreszabott, sokszor teljesen egyénileg tervezett összetevőkből építették fel a konzolokat, addig ez a mostani generációval, vagyis a PS4-gyel és az Xbox One-nal alaposan megváltozott. Mind a Sony, mind a Microsoft az AMD-től rendelte meg a gép lelkének számító APU-egységet (vagyis a processzort, a grafikus feldolgozót, és még néhány létfontosságú elemet egybe sűrítő chipet), és habár mindkét cég kért különböző egyéni módosításokat, valójában mindkettő olyan alapegységekre építkezett, melyek egyébként elérhetőek a hagyományos PC-s piacon. 

Sokan csalódtak is, és egyszerűen csak egy olcsó, PC-s viszonylatban legfeljebb közepesen erős számítógépnek tartották a PS4-et és az Xbox One-t a megjelenésükkor. Valójában az történt, hogy a két nagy gyártó abból főzött, ami volt a polcon, a konzoloknak ugyanis meg kell felelniük néhány alapvető követelménynek, hiszen jellemzően a nappaliban, szórakozásra használjuk őket. Ennek megfelelően fontos, hogy:

  • lehetőleg ne legyenek túl nagyok,
  • jól mutassanak a tévé mellett, vagy alatta a polcon,
  • ha nem muszáj, túlságosan hangosak se legyenek.

Ez pedig magával vonja a következményeket: a gyártók nem szállhatnak el a fogyasztással, hiszen az melegedéssel jár, azt pedig csak hangos, drága hűtéssel lehet visszafogni, ami ráadásul nagy is, tehát növelné a konzolház fizikai méretét. Ezenkívül mindennel együtt bele kell férniük a 399 dolláros költségkeretbe, vagy legalábbis nagyon ajánlott, mert jelenleg úgy tűnik, hogy ez az a lélektani határ, amit egy új konzol megjelenésekor nagy tömegekben hajlandóak kifizetni a vásárlók.

A Microsoft már egy kis kedvcsináló előzetest is készített a Project Scarlett néven készülő új konzoljához.

Tehát, nem szállhat el sem a fogyasztás (melegedés), sem pedig az ár, ez pedig azért meghatározza a kereteket, amik között lehet garázdálkodni egy új konzol összerakásakor. Továbbá létezik még egy faktor: mindkét nagy gyártó már évekkel az új gépek megtervezése előtt körbeturnézza a nagy fejlesztőcsapatokat, alaposan kifaggatva őket azzal kapcsolatban, hogy mit szeretnének látni a következő generációban.

Mivel tulajdonképpen ezen kompromisszumok mentén az AMD-től rendelt megoldás ebben a generációban bevált, a Microsoft és a Sony ismét hozzájuk fordult, és jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy az új konzolok még jobban fognak hasonlítani egymásra, mint elődeik. 

Azt már biztosan tudjuk, hogy mindkét gépben az AMD legújabb, nagyon modern és szupergyors Zen 2-es magjaira épülő processzor teljesít majd szolgálatot, mégpedig 8 maggal. Ez hatalmas előrelépés lesz a jelenlegi generációhoz képest, aminek a leggyengébb pontja az egyébként szintén 8 magos, de alacsony teljesítményű, eredetileg kis fogyasztású notebookokba szánt processzor.

Sugárkövetés... a grafika új generációja?

Grafikus vezérlő tekintetében is mindkét gyártó az AMD legfrissebb, Navi elnevezésű dizájnja mellett tette le a voksát, azonban itt már akad egy elég nagy érdekesség. A Navi alapjaira éppen a napokban jelentek meg a PC-kbe építhető grafikus kártyák, azonban ezek semmiféle olyan elemmel nem rendelkeznek, melyek a sugárkövetést közvetlenül gyorsítanák. Márpedig mind a Microsoft, mind a Sony egyértelműen közölte, hogy új konzoljaik erősen építenek majd a sugárkövetés hardveres gyorsítására, így tehát arra következtethetünk, hogy vagy olyan, újabb dizájnt használnak majd, amit az AMD csak később fog piacra dobni, vagy külön-külön egyéni megoldások beépítését kérték. 

Márpedig a sugárkövetés alkalmazása jelentheti az egyik legnagyobb grafikai előrelépést a következő generációban.  Itt röviden összefoglalva arról van szó, hogy jelenleg a játékokban látható fények, bevilágítás, fényvisszaverődés, tükröződés tulajdonképpen mind kamu, valamilyen ügyes trükk által jönnek létre. A sugárkövetés azonban lehetővé teszi, hogy ezek sokkal valóságosabban működjenek, mégpedig azáltal, hogy a technológia nevének megfelelően a játék kövesse a szembe jutó fénysugarakat (csak éppen fordítva, tehát a szemtől, illetve jelen esetben a játék kamerájától visszafelé), ezzel a fizikai törvényeinek megfelelő árnyékokat, tükröződéseket, fénytöréseket elérve. 

PC-n a játékfejlesztők már próbálkoznak a sugárkövetéssel, ugyanis az Nvidia GeForce RTX-sorozatú grafikus kártyái ezt már képesek hardveresen gyorsítani. Persze, ez még csak a kezdet.

Maga a technológia nem új, hogy mást ne mondjunk, már alsó hangon 20 éve ennek segítségével készülnek például a Pixar animált filmjei, mint a Toy Story. Csak éppen rendkívül számításigényes, és míg egy animációs filmnél akár több órát, vagy napokat szöszölhet egy teljes géppark azzal, hogy kiszámol egy képkockát, addig ezt egy konzolnak valós időben kellene megtennie, lehetőleg legalább 30 képkockát kiszámolva másodpercenként. Ez pedig speciális hardveres részelemek nélkül lehetetlen feladat, legalábbis ha a modern elvárásoknak megfelelő csúcsgrafikát szeretnénk, és nem csak pálcikaembereket meg szürke négyszögeket.

Nem csak gyorsabb töltés, egészen új lehetőségek

A másik dolog, ami biztosan kiderült mindkét konzol kapcsán, hogy hagyományos, mechanikus merevlemez (HDD) helyett SSD-t használnak majd. Ez sem nagy mágia alapvetően, aki az utóbbi években vett valamilyen (nem nagyon olcsó) laptopot, már valószínűleg ilyennel kapta. Ennek a lényege, hogy sokkal nagyobb adatátviteli tempóra képes, mint a régi, mechanikus merevlemez, cserébe viszont adott mennyiségű tárhelyre levetítve drágább is.

Márpedig egy konzolba most már nagyon kell a tárhely: ebben a generációban gyakorlatilag nincs csúcsjáték 50GB alatt, de az igazán nagyok (mint a Red Dead Redemption 2) már a 100GB-ot karcolgatják. Ott tartunk tehát, hogy az 512GB-os merevlemezek is kevésnek bizonyulnak lassan, hiszen nem elvárható, hogy a felhasználó folyamatosan törölgessen egy-egy játékot, ha valami mással szeretne játszani. Viszont míg egy 1 terabájtos hagyományos merevlemez nem drága, ugyanennyi tárhelyet kihozni SSD-ből már fájhat a fentebb említett költségkorlátok között dolgozó konzolgyártóknak.

Mindenesetre úgy tűnik, hogy valami megoldást kitaláltak, mert mind a Sony, mind a Microsoft azt mondta, hogy az új konzoljaikban bizony SSD lesz, mégpedig olyan gyors, ami jelenleg még a PC-s piacon sem létezik.

A következő PlayStationt is a játékipari legenda, Mark Cerny tervezi, aki már a PS4-ért is felelős volt.Forrás: Origo

Ez pedig nagyon fontos, és nemcsak azért, mert így az egyes játékok gyorsabban töltődnek majd be (a Sony zárt ajtók mögötti demonstrációja szerint a korábban félperces töltési időt le lehet szorítani 1-2 másodpercre), hanem mert egészen új lehetőségeket nyit meg a játékfejlesztők előtt. Képzeljük el, hogy mondjuk szeretnénk készíteni egy játékot Supermannel a főszerepben, amiben nagy sebességgel repkedhetünk keresztül egy nagyvároson. Egy hagyományos merevlemeznél ez problémát jelentene, hiszen a grafikai elemeket, textúrákat és a játéktér többi elemeit folyamatosan kell betölteni a memóriába, ahogy repülünk valamerre, és egy bizonyos részletesség fölött a sima HDD ehhez egyszerűen nem elég gyors. Tehát vagy alaposan vissza kellene fogni Superman sebességét, ami illúzióromboló lenne, vagy inkább egy teljesen más játék megvalósításába kezdeni.

Eddig tehát a játéktervezőknek figyelembe kellett venniük ezt a fajta limitációt is, most azonban, hogy ez az SSD segítségével megszűnik (vagy legalábbis jelentősen mérséklődik), egészen új ötleteket valósíthatnak majd meg,  így nemcsak grafikában kapunk majd előrelépést, hanem ténylegesen friss koncepciókat láthatunk majd. 

Mindezt már csak győzzük kivárni. Persze unatkozni addig sem fogunk, a PlayStation 4 és az Xbox One az következő egy-két éve roppant erősnek tűnik. Rengeteget adtak el ezekből a konzolokból, amit a játékfejlesztők igyekeznek az utolsó pillanatig kihasználni, hogy a legnagyobb címeiket potenciálisan minél több embernek tudják értékesíteni. De az már most látszik, hogy a következő generáció nagyon sok szempontból tényleg látványos előrelépést fog nyújtani.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!