23 millió bankkártya adatait árulják a sötét weben

Ezek javát amerikai polgároktól lopták el valamilyen módon.

A magyar internetezőket célba vett adathalász kampány kapcsán sokakban felmerülhetett, hogy mégis mit kezdenek a bűnözők az ellopott bankkártyaadatokkal? A számukra valószínűleg legjobb megoldás, ha eladják az adatokat más csalóknak a sötét weben. A vevők azok, akik ténylegesen megpróbálnak visszaélni az adatokkal, például szoftverek aktiválására használható licenckulcsokat vásárolnak velük a neten, majd a kódokat erősen nyomott áron továbbértékesítik más piactereken.

A kép csak illusztráció Forrás: RIA Novosti/RIA Novosti/Vladimir Trefilov

A Sixgill biztonsági cég néhány napja elérhetővé tett egy friss jelentést, amely szerint a sötét weben az idei évben eddig 23 millió bankkártya adatai cirkuláltak. A kártyák 64,5 százaléka amerikai fogyasztóktól származik, a másodiknak bejött brit kártyák már csak 7,4% részesedést tudnak felmutatni, míg a harmadik indiaiak része csupán 3,78%.

TOP14: a kártyaadatok származási ország szerinti megoszlása Forrás: SixGill

A származási országok szerinti TOP14-es lista végén Oroszország van, onnan csak 314 kártyát árulnak a csalók, ami 0.0014% részesedést jelent. A kutatók szerint ennek két fő oka lehet: egyrészt az országban nincs 11 ezer dollár az egy főre jutó GDP, így nem vonzóak a helyi kártyák, másrészt pedig a bűnözők népes tábora maga is orosz, nem szeretnék kiváltani a helyi nyomozóhatóságok érdeklődését.

Magyarország nincs a listán, nem világos, hogy egyáltalán találtak-e itthonról származó kártyát a kutatók.

A Sixgill kutatása szerint a sötét web számos piacterén árulnak lopott kártyaadatokat, azonban a legnépszerűbb három piactéren árulják az információk 64 százalékát. A leggyakrabban árult kártyák VISA típusúak (57%), a MasterCardok csak a kínálat 29 százalékát teszik ki, míg az American Express részesedése 12 százalék.

Végül a nagy kérdés: mégis mennyibe kerülnek az adatok? A beszámoló szerint a vevők akár 5 dollárért (~1500 forintért) is vehetnek kártyaadatokat, bár ennyiért csak CVV-kód nélküliek kaphatóak. Ezek online fizetésre nem használhatóak, de hamisított mágnescsíkos kártyák gyártására állítólag megfelelnek.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!