Így változtatta meg a Doom a játékok világát

Doom, fps, játék, végzet
A Doom első része felforgatta a világot.
Vágólapra másolva!
A milliónyi számítógépes játék között akad néhány, amely képes volt áttörni a korlátokat, amely kultikus státuszba emelkedett, amely betört Hollywoodba, meghódította a könyvespolcokat, és olyanok is ismerik a nevét, akiknek egyébként semmi közük nincs ehhez a világhoz. Ilyen a Mortal Kombat, a Resident Evil, és ilyen Doom is, amely szó szerint megváltoztatta a játékos- és számítástechnikai iparágat.
Vágólapra másolva!

2020. március 20-án boltokba kerül a széria legfrissebb része, a Doom Eternal, és ennek apropóján tekintünk vissza a múltba, hogy megmutassuk, miben is rejlik a Doom a nagysága.

Jól fizet a háború

1992-ben egy kis amerikai fejlesztőcsapat, az id Software előállt a Wolfenstein 3D című, második világháborús katonát főszerepbe helyező játékkal, amely a belső nézetes lövöldözős játékok egyik ősének tekinthető. Ez elég kezdetleges volt, grafikailag és a játékmenet szempontjából is kicsit primitív, viszont elképesztő sikert aratott. Az id Software két agya, a grafikus motorért felelős John Carmack és a pályatervező John Romero rájöttek, hogy aranyba mártották a kezüket. Gyorsan lerántottak még pár bőrt a Wolfról, de közben már gőzerővel dolgoztak az újabb sikerjátékon, amely szimplán csak a Doom, azaz Végzet nevet kapta.

A Doom első része felforgatta a világot. Forrás: Origo

A tervek szerint 1993 őszén jelent volna meg de megcsúsztak a dolgok szokás szerint, és csak december 10-én tudták az első példányokat elérhetővé tenni. Az úgynevezett shareware üzleti modellben kezdték terjeszteni, ami annyit jelent, hogy a kipróbálás ingyenes, de ha valaki huzamosabb ideig szeretné használni, esetleg élvezni szeretné az extra funkciókat, akkor fizetnie kell. Ez a módszer inkább visszafogottan növekvő, de magasabb bevételt jelent hosszú távon, így az első időszakban az anyagi siker elmaradt. Viszont az emberek bekapták a horgot, az ingyen verziót sokan kipróbálták, és aztán már nem is tudták letenni, így fizettek is szépen. Az áttörés és a fanatikus rajongás nem is volt véletlen.

Forradalmi grafika

Az alapok ugyan megmaradtak, hiszen a játékos továbbra is belső nézetből ((FPS - First Person Shooter) irányította a főhőst, és továbbra is a lövöldözésen volt a hangsúly, de ezen kívül szinte minden megváltozott. A kortársait amúgy is megelőző Wolfensteinhez képest előrelépést jelentett, hogy a falak már bármilyen szögben találkozhattak, a pályáknak volt magassága, ezáltal bekerültek a lépcsők és liftek is a játékba.

A maga korában ez a látványvilág forradalminak számított. Forrás: Origo

Elképesztő mértékben javítottak a grafikán, a textúrák finomságán, az ellenfelek kinézetén, mindezt úgy, hogy maga a játék gyorsabb is lett. Mindennek köszönhetően az összhatás sokkal "életszerűbbnek" tűnt, az ember már nem azt érezte, mint a Wolfensteinnél, hogy egy klausztrofób rajzolt pincében rohangál, hanem, hogy ez akár igaziból is megtörténhetne.
Persze mai szemmel bár borzasztóan elavultnak, nevetségesnek tűnik, de a maga idejében sokan "interaktív valóságnak" nevezték, ebből is látszik, hogy mekkora volt a kontraszt a korszak többi játékához képest. Ez pláne annak fényében ironikus, hogy a történet már nem a második világháborúban, hanem a Mars egy holdján, és különféle pokoli dimenziókban játszódik. Ennek oka prózai:

A Wolfensteint egy csomó helyen, például Németországban betiltották a náci szimbólumok szerepeltetése, és a vérző emberi ellenfelek miatt.

Ezért aztán az id Software munkatársai úgy döntöttek, hogy a Doomot már sci-fi környezetbe helyezik, és mindenféle rémséget, szörnyet, zombit, démont küldtek ellenség gyanánt a főhősre.

Jobb játékmenet, elképesztő hangulat

Sokkal több lett a használható fegyver, változatosabbak, trükkösebbek és becsapósak lettek a pályák. Már nem lehetett agyatlanul végigrohanni a szinteken, taktikázni, menekülni kellett, kiválasztani a megfelelő fegyvert, és felhasználni az olyan elemeket, mint például a robbanó hordók. A játék egyik nagy újítása volt, hogy az ellenfeleinket egymásnak lehetett ugrasztani, és ha ez sikerült, akkor mintegy páholyból nézhettük, ahogy a kutyafejű démonok a tűzköpködő csúfságokat csépelik nagy elánnal.
Az egyes komponensek, tehát a látványvilág, a hangok, a jó pályák, és a zord külsejű ellenfelek együtt olyan hangulatot teremtettek, amiben korábban sosem volt része a játékosoknak. És ebben semmilyen túlzás nincs. Egy pár órányi doomozás után az ember még a mosdóba is csak félve ment be, hátha ott várja, valamilyen nyálkás rondaság.

A 2005-ös Doom 3 grafikája rengeteget fejlődött, azonban mégsem lett annyira sikeres. Forrás: Origo

A történetre nem sok hangsúlyt fektettek, de még ebből is jól jöttek ki. Mindössze annyit sikerült összerakni, hogy a Mars Phobos nevű holdján valakik fura kísérleteket folytattak, aminek következtében dimenziókapu nyílt a pokolra, ahonnan kezdtek átözönleni az ottani lakosok. Csupán egyetlen ember maradt életben, Doomguy, akinek a bőrébe bújva kellett visszavernünk a hordát. De, hogy az egészért ki felel, mi miért élhettük túl az egészet, és egyáltalán hogy lehetett esélye egyetlen embernek a rondaságok ármádiája ellen, homályban maradt. És pont ez az a misztikum ami segített még jobban felépíteni a Doom legendáját, hiszen korábban nem nagyon fordult elő, hogy bárki egy játék háttértörténetén izgatta volna magát, most viszont ez is eljött. Az emberek tele voltak kérdésekkel, válaszokat viszont (egyelőre) senkitől sem kaptak.

Hollywood, folytatások

A Doom első része irgalmatlan nagy sikert aratott, és minden idők egyik legnépszerűbb játékává vált. Köszönhetően többek között annak, hogy korábban sosem látott több játékos módot készítettek hozzá, ami egy totálisan új színt hozott az iparágba. Az is óriási húzás volt, hogy elérhetővé tették bárki számára a pályakészítőt, így tulajdonképpen az emberek szabadidejükben, ingyen reklámozták és terjesztették a programot. Pokolian sokan játszottak vele, 1995 végére állítólag több számítógépre került rá, mint a Windows 95. Ez pedig a nagy gazdasági és közéleti lapoknak is szemet szúrt, a Doom bekerült az újságokba, majd a tévébe. Ez volt az egyik első olyan játék, amely képes volt áttörni a korlátokat, és kitörni a játékos szubkultúrából.

Politikusok is felkapták a témát persze, és tiltást követeltek, pszichológusok pedig azt vizionálták, hogy egész generációk fogják lemészárolni egymást a virtuális agresszió hatására.

Megjelentek a sztorit feldolgozó, és továbbgondoló Doom könyvek, és végül felbukkant Hollywood is. Végül 2005-ben került mozikba a Doom film, ami a várakozásoknak megfelelően elképesztően ostoba, viszont látványos és véres volt.

Folytatások

Mint ahogy azt a filmeknél már megszokhattuk, a játékoknál is igyekeznek a készítők annyi folytatást lehúzni egy sikeresebb darabról, amennyit csak lehet. A Doom II ugyanarra a motorra épült, mint a Doom I, és még vitte előre az első epizód sikere.

A Doom eljutott Hollywoodba is. Forrás: Origo

A grafikában szintén újat mutató Doom 3-ra 2004-ig kellett várni, aztán jött a 2016-os reboot, amely tulajdonképpen az első rész újragondolása, természetesen a mai technikai feltételekhez igazítva. Viszont az is tény, hogy ahogy lenni szokott, a folytatások már meg sem tudták sikereikkel közelíteni a nagy elődöt. Az óriási játékdömpingben valahogy elvesztek, nem keltettek akkora hullámokat, mint a legendás első rész. Mi sem szerettük már őket annyira, nem is tettek ránk már olyan mély benyomást, hiába lett sokkal élethűbb a grafika és a hang. Már egyszerűen kevés az, hogy lineáris pályákon kell kaszabolni a hullámokban ránk támadó pokoli rémségeket, még akkor is, ha azok olyan élethűek, hogy egy-egy durvább résznél a nadrágunkból is kiugrunk ijedtünkben.

Most pedig érkezik az új epizód, a Doom Eternal. Forrás: Origo

Emiatt mi itt az Origo Techbázisnál kicsit szkeptikusan állunk a Doom saga új epizódjához. Nagyon úgy tűnik, hogy beemelik a kardozós vonalat is, némi vallási misztikummal meghintve, de valahogy nem érezzük azt, hogy erre feltétlenül szükség lenne. Mindegy, bármi is legyen a sztori vége, a Doom első részének dicsősége örökre megmarad, és a lényeg igazából úgy is ez.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!