Az Egyesült Államokban eléggé gyakori, hogy sértettek egy csoportja összeáll, és közösen perelnek be egy-egy nagyobb piaci szereplőt, vagy éppen az államot. Most ugyanez történik a Google-lel szemben: egy csoportos perben 5 milliárd dollár kártérítést követelnek felhasználók, amiért szerintük a vállalat Chrome böngészője több millió felhasználó privát szféráját sértette meg az inkognító módban történt böngészés alatt.

A vád szerint a Google által fejlesztett Chrome böngésző még akkor is gyűjtött adatokat a felhasználókról, amikor azok inkognitó módban böngésztek. A kaliforniai San José-ban benyújtott szövetségi bírósági kereset szerint a nagyvállalat a Google Analytics, a Google Ad Manager, és egyéb beágyazott programok és böngésző-kiegészítések, valamint okostelefonos alkalmazások segítségével is gyűjtött adatokat, ráadásul attól függetlenül, hogy a felhasználók rákattintottak-e a Google által forgalmazott hirdetésekre.

A benyújtott kereset szerint ez lehetőséget ad a Google-nek arra, hogy információkat szerezzen a felhasználók "barátairól, hobbijairól, kedvenc ételeiről, bevásárlási szokásairól, és a legintimebb, potenciálisan szégyenteljes dolgairól is".

Mint fogalmaznak, a Google "nem folytathatja a titkos és engedély nélküli adatgyűjtést mindenki számítógépéről és telefonjáról".

A csoportos keresetet benyújtók szerint a Google megsértette a szövetségi lehallgatásra vonatkozó törvényeket, így felhasználónként legalább 5 ezer dolláros kártérítést kérnek. Mivel a dolog vélhetően felhasználók millióira volt hatással, így nem csoda, hogy végső soron akár 5 milliárd dollárt is fizethet az informatikai cég, ha bűnösnek találják.

Azonban nem lesz könnyű, mert a Google valójában sosem állította, hogy inkognitó módban, vagy ahogy másként hívják, "privát böngészésben" nem gyűjthet semmilyen adatot a másik fél, még akkor is, ha a megnevezése alapján erre lehetne következtetni.

Forrás: dawnfu / Pixabay

Óvatosan az inkognitó móddal

Egyébként ezt az egészet nem titkolja a Google, így a cég képviselője most is közölte, hogy ők minden alkalommal megjelenítenek egy figyelmeztetést ezzel kapcsolatban, amikor valaki új inkognitó ablakot nyit, és ennek megfelelően a végsőkig fognak küzdeni a bíróságon az igazukért.

Habár az inkognitó móddal szemben a legtöbbeknek az lett volna az elvárása, hogy teljesen elrejteni az internetes böngészésüket, ha már minden más módon állandóan csak adatokat adunk (leginkább a tudtunk nélkül) az online nagyválllalatoknak, valójában sosem ez volt a célja.

A Chrome egyik fejlesztője, Darin Fisher annak idején beszélt is arról, hogy a Google-ön belül sokat vitatkoztak arról, hogy mi legyen ennek az egésznek a neve, és így például a "privacy mode"-ot leszavazták, ez ugyanis arra utalt, hogy a böngészés semmilyen módon nem sérti majd a privát szférát.

A Google ott sem árult zsákbamacskát, hogy az inkognitó mód leírása is egyértelműen fogalmaz: "Tevékenységei láthatók maradnak a felkeresett webhelyek, az Ön munkáltatója vagy iskolája, illetve internetszolgáltatója számára".

Azon túl tehát, hogy az online tevékenységünk továbbra is látszik a másik fél, vagyis a meglátogatott oldal felé (legalábbis bizonyos körülmények között), a dolog még rosszabbá válik, ha inkognitó módban bejelentkezünk valamilyen Google-szolgáltatásba, például a Gmailbe. De sokszor még erre sincs szükség, több esetben kiderült ugyanis, hogy a korábbi böngészési előzményeinkkel össze tudják kapcsolni a szolgáltatók azt, amit inkognitó módban böngészünk, így tehát nem igazán bújhatunk el.

Forrás: Origo

De akkor mire való az inkognitó mód? Tulajdonképpen ezt is teljesen egyértelművé teszi a hivatalos leírás: a böngésző nem menti el a beírt címeket, előzményeket, a sütiket, a különböző adatokat, illetve azt sem, amit az űrlapokba beírunk a különböző weboldalakon. Ha viszont könyvjelzőt mentünk el, az megmarad, mint ahogy a letöltött fájlok is.

Az inkognitó mód tehát leginkább arra jó, hogy ha egy idegen számítógéphen vagy telefonon (mondjuk egy ismerősünkén) szeretnénk olyan oldalakat megnézni, ahova be kell jelentkezni, vagy adatokat kell megadni, akkor az adott készüléken ne maradjanak ott ezek a beírt adatok. Meg persze maga a meglátogatott oldal címe sem marad benne a böngészőben, így az ismerősünk nem fogja tudni utólag, hogy milyen kínos webhelyet kerestünk fel a laptopján.

Ezzel együtt viszont azzal mindenképp számolnunk kell, hogy a személyes adataink, szokásaink továbbra sem maradnak rejtve az internetes óriáscégek előtt.