Ma már nem is lehet kérdés, hogy Bill Gates, mint a Microsoft alapítója, a Windows és annyi más kapcsolódó szoftver atyja a számítástechnika történetének egyik legfontosabb figurája. Az általa irányított cég a semmiből nőtte ki magát a világ egyik legnagyobb és legbefolyásosabb vállalatává alig két évtized alatt.
Emiatt aztán óriási meglepetést keltett, amikor Gates 2006. június 15-én bejelentette, hogy elengedi a cég vezetését, és a jövőben családjára, valamint a különféle alapítványainak működésére fókuszál majd. A lelépésével a cég működése is örökre megváltozott, ami meg is látszik a konszern stratégiáin, és a tömegek által a mindennapokban használt termékeken egyaránt. Ez kivételesen nem a múlt századi esemény, de olyan jelentősséggel bírt a számítástechnikai jelenére, hogy úgy gondoltuk, megemlítjük.
Az Egyesült Államok eddig a napig meg volt győződve arról, hogy a Data Encryption Standard (DES), korának legerősebb titkosítási szoftvere elegendő védelmet nyújt a digitális vállalkozások számára.
Emiatt aztán nem is engedték, hogy a nem állami hivatalok ennél jobb, erősebb titkosítást kínáló programokon dolgozzanak, mondván az már nemzetbiztonsági kockázattal járhat. Kiderült, hogy az ő döntésük az, ami igazán nagy veszélyt jelentett, hiszen egy interneten verbuválódott csapat 5 hónap alatt feltörte a feltörhetetlennek tartott DES-t, ami hatalmas káoszt okozott. A szoftvert használó cégek ugyanis rájöttek, hogy az addig használt titkosítási protokolljuk értéktelen.
A Mars bolygó régóta foglalkoztatta az emberiséget, az ókori rómaiak hitvilágában például még a háború istenét is róla nevezték el.
Azonban nagyon sokáig kellett várni arra, egészen pontosan 1976 június 19-ig, hogy egy emberek által készített eszköz irányított módon elérje a Vörös Bolygó felszínét. Ezen a napon viszont sor került erre, miután a Viking 1 űrszonda 10 hónappal a startja után sikeresen landolt az égitesten.
Ezen a napon kápráztatta el a világot egy Kevin Chang nevű amerikai középiskolás, aki elindult fejlesztésével egy számítástechnikai versenyen. Egészen pontosan egy infravörös szenzorokra és számítógépre épülő, saját önvezető autóval állt elő, amely a környezetét folyamatosan monitorozva volt magától fékezni vagy gyorsítani. Ahogy kell meg is nyerte a viadalt, de még két évtizednek kellett ahhoz eltelni, hogy a világ utolérje, és a nagy cégek is ilyesmivel kezdjenek foglalkozni érdemben.
Ma teljesen természetesnek vesszük, hogy a számítógépeken, telefonon, okos órán futó programokat letöltjük és később futtatjuk. Azonban nem volt ez mindig így: A számítástechnika korai szakaszában nem volt mód a programok eltárolására, mindent valós időben kellett "beadni" a gépbe. 1948. június 21-én azonban a Manchester Small-Scale Experimental Machine (SSEM) nevű, Manchester Baby becenév alatt futó masinán megtörtént a világ első eltárolt programjának lefuttatása, amely 52 percet vett igénybe.
Bár ma már nem lyukkártyákat használnak a parancsok megadására, de ettől függetlenül ez volt az egyik legfontosabb lépés a modern számítógépek elterjedésének útján.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!