Ráadásul a cég hosszú története során nem ez volt az egyetlen katasztrofális húzás, hiszen futottak már bele csúnya pofonba a mobilos és szórakoztatóelektronikai fronton is. Nézzünk néhány emlékezetes Microsoft ballépést, amelyek bebizonyítják, hogy még egy ilyen gigász is tud hibázni.
A Microsoft a kétezres évek közepén látva az Apple iPod és iTunes elképesztő sikerét úgy döntött, hogy legyalulja a hordozható zenelejátszók, és a kapcsolódó szolgáltatások piacát. A nagy rivális által már kidolgozott szisztémát követték, tehát miután valaki megvette magát a masinát, arra egy webes adatbázisból lehetett zeneszámokat letölteni, illetve az egész rendszert összekötötték az Xbox játékkonzolon használt felülettel is. Abban bízva, hogy majd aki Xboxot használ, az előnyben részesíti ezt a megoldást is.
Megállapodtak a Toshibával az eszköz gyártásáról, maga a Microsoft pedig a gördülékeny háttérért, illetve a marketingért felelt. Rengeteg pénzt elköltöttek gyakorlatilag eredmény nélkül. A kritikusok és a végfelhasználók a földbe döngölték magát a lejátszót, és a nehézkesen elérhető szolgáltatást is. Ezek után nem meglepő, hogy a Zune egyetlen százalékos piaci részesedést tudott összekaparni, ami minden várakozást alulmúl. Fél évtizedes szenvedés után végül a Microsoft lelőtte a projektet elkönyvelve a veszteséget. A Zune pedig azóta is előkelő helyet foglal el a nagy tech bukások örökranglistáján.
A Microsoft a jelek szerint nem tanult a hibájából, és a Zunehoz hasonlóan egy másik nagy projektet is azzal a szándékkal indított el, hogy egy már meglévő sikerterméket taszítson le a trónról. Ez volt a Kinect, amelyet a Nintendo Wii nagy ellenfelének szántak. A Nintendo Wii 2004-ben mutatkozott be, és mozgásérzékelős kontrollerével forradalmasította a videojátékok piacát. A hagyományos, gombokra és karokra épülő periféria helyett ugyanis a már említett vezérlőeszközzel lehetett irányítani a játékokat. Tehát például egy teniszes programnál ütőmozdulatot kellett tenni, de lehetett így kuglizni, golfozni, sőt lövöldözni is.
Azaz csak meg kellett állnia felhasználónak a tv előtt, és a mozognia kellett, a szenzorok pedig ezt érzékelték, a szoftver feldolgozta, és továbbította a kapott adatokat a játékokhoz. Az ötlet maga elméletileg jó lett volna, viszont a megvalósítás nem sikerült. Mindig is problémák akadtak a pontossággal, azaz az eszköz a valóságban nem érzékelte megfelelően a mozdulatsorokat. Emiatt aztán a Kinect sohasem vált népszerűvé, annak ellenére, hogy sok nagy kiadó készített rá játékokat, és viszonylag olcsón lehetett beszerezni egy Xbox vagy egy PC mellé. Töredékét adták el annak, mint amit a rivális Wii produkált, és a fejlesztését, gyártását és értékesítését néhány év után leállították.
Ugyanezt a műsort sikerült eljátszani egyébként a mobilos szegmensben is. A redmondi gigacég a kilencvenes évek közepe óta fejlesztett saját, telefonokra, PDA-kra szánt operációs rendszert. A Windows Mobile azonban csak a vállalati felhasználók körében terjedt el. 2010 környékén a vállalat vezetése úgy határozott az Android alapú modellek és az iPhone bombasztikus sikerét látva, hogy itt az ideje az átlagfelhasználói szféra meghódításának. Ennek érdekében belevágtak egy gigantikus fejlesztési tervbe, és így született meg a Windows Phone koncepció.
Ez valami érthetetlen megfontolásból kifolyólag nem volt kompatibilis visszafelé a korábbi Windows Mobile platformmal, így gyakorlatilag a nulláról kellett rá alkalmazásokat írni, illetve felhasználói bázist toborozni.
A végeredmény ismert. A Windows Phone koncepció elbukott, gyakorlatilag nem volt rá mérhető kereslet. Ezt látva az alapoktól újrakezdtek mindent, de a 2014-es Modern UI és a 2015-ös Windows 10 Mobile sem zavart sok vizet.
A Microsoft bárhogy igyekezett, egyszerűen nem tudott betörni az okostelefonos-tabletes színtérre. Az ok pedig ugyanaz, mint korábban. Egyszerűen megpróbáltak lemásolni egy már másnál működő rendszert, abban bízva, hogy a számítógépeken Windowst használó tömegek majd automatikusan erre váltanak. Ez pedig végzetes tévedésnek bizonyult. 2017-ben végül bejelentették, hogy leállnak a mobilos operációs rendszer fejlesztésével, amivel gyakorlatilag beismerték a kudarcot.
A bevezetőben említett Mixer esetében egyébként pontosan ugyanazt a hibát követték el, mint a Windows Phone (Windows 10 Mobile), a Zune és a Kinect esetében. Azzal a különbséggel, hogy ez esetben a Twitch nevű online gaming stream platformot kívánták legyűrni erőből. Ehhez bevetettek mindent, iszonyú mennyiségű pénzt fizettek a sztároknak, Xbox-on gyakorlatilag használhatatlanná tették a Twitch alkalmazást, nyomták a marketinget gőzerővel, de ez is kevés volt.
A végére hagytunk egy érdekes kísérletet, amely szintén elbukott, de itt más állt a háttérben. Ez a Bob nevű alkalmazás volt, amelyet a Microsoft azért kezdett fejleszteni, hogy megismertesse, és megszerettesse a számítógépet a gyerekekkel és idősekkel. Ennek érdekében kidolgoztak egy látványos grafikus kezelőfelületet, ami leginkább egy játékra hasonlított. Ezen keresztül lehetett elvégezni az egyes feladatokat, például installálni szoftvereket, ide-oda pakolgatni és megnyitni az állományokat vagy akár a szövegszerkesztőt. Csak hát az volt a baj, hogy mindehhez egy külön programot kellett telepíteni és elindítani a Windows, ami értelemszerűen már megkövetelt bizonyos számítástechnikai ismereteket.
Emellett maga a Bob sokszor iszonyú bonyolult és nehézkesen kezelhető volt. Pont úgy nézett ki, mint amit olyan programozók alkotnak, akik nem megkérdeznek laikusokat, hogy szerintük mi lenne a jó, hanem megpróbálnak az ő fejükkel gondolkodni. A Bobot sokáig csiszolgatták, pátyolgatták, de aztán be kellett látniuk, hogy szinte csak Achilles-sarka van a projektnek, így végül lefújták és elásták az egészet.
A Bobot pedig máig úgy emlegetik sokan, mint a minden idők egyik legrosszabb Microsoft fejlesztését, ami azért lássuk be, nagy bravúr.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!