Kevés gyerek fordul felnőtthöz a netes zaklatásakor

2020.07.13. 08:07

A válaszadó gyerekek 60%-át csúfolták már neten, a megkérdezett lányok 55%-a pedig zaklatást is tapasztalt az online térben, míg a fiúk esetében ez az arány 27%-os – derült ki abból az online feltérképezésből, amely a cyberbullying elleni #nemvagyegyedül kampány során készült.

Az UNICEF Magyarország és a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány azért indította el a Generali támogatásával a kampányt, hogy felhívja a figyelmet a bántalmazás modern formájának – olykor halálos – veszélyeire, valamint tudatosítsa, hogy elérhető a segítség a bajban.

A kép csak illusztrációForrás: Getty Images/iStockphoto/Martin Dimitrov

Pozitív, hogy a fiatalok többsége tisztában van az alapokkal, tudják, hogy bizonyos profilokat le lehet tiltani a közösségi médiában, valamint jelenthetik a sértő tartalmakat az oldalak fenntartói felé. Az álnéven rejtőzködő kitartó zaklatókkal szemben azonban sokszor tanácstalanok – hangzott el azon az online beszélgetésen, amelyet a kampány zárásaként tartottak szakértőkkel és hírességek bevonásával.

A #nemvagyegyedül részeként egy anonim online kérdőív is készült, amelyben a tizenévesek megoszthatták kérdéseiket, történeteiket. A szavazásra a közösségi média felületein került sor, az eredmények nem számítanak reprezentatív kutatásnak, tudományos értékkel nem bírnak, arra azonban lehetőséget biztosítanak, hogy a szakértők kicsit belelássanak abba, milyen kérdések foglalkoztatják a fiatalokat a témában.

A megkérdezettek 67%-a nyilatkozott úgy, hogy az iskolai bántalmazás a rosszabb, míg 33%-uk a netes verziót tartja a veszélyesebbnek.

A szakértők szerint a két jelenség gyakran elválaszthatatlan egymástól, ám míg egy iskolaváltással, környezetváltással az előbbi megváltoztatható, az utóbbi mindenhova követi az áldozatot.

A kép csak illusztrációForrás: Pixabay / Pexels

A válaszadók többsége, 60%-a kattintott arra a válaszra, hogy csúfolták már a neten. Arra a kérdésre, hogy a platformok közül hol történik a több cyberbullying, 53% a Facebookot jelölte meg, 43% pedig az Instagramot. Az online zaklatás nagyobb arányban fordul elő a lányoknál (55%), mint a fiúknál (27%), ám a kérdőívet kitöltők esetében mindkét nemnél magas azoknak a száma, akik tapasztaltak ilyen kéretlen megkeresést.

A lejárató kommentek esetében 75% gondolja úgy, hogy fel kell szólítani a bántalmazót, hogy hagyja abba a tevékenységét, azonban negyedük nem tesz semmit ilyen esetben, mert nem látja értelmét.

Bár magával a jelenséggel tisztában vannak aggasztóan kevés fiatal fordul felnőtthöz, ha a neten bántják őket. A korábbi felmérések is rendre azt mutatták, hogy a gyerekek szégyellik a támadásokat, így gyakran senkivel sem beszélnek a problémáról.

Ezúttal a részvevők 34%-a nyilatkozott úgy, hogy nem értesítene felnőttet a bántalmazásról.

„Beszélgetni kell a gyerekekkel erről a témáról. A felnőtteknek nem szabad elbagatellizálniuk a cyberbullying jelentőségét és lényeges, hogy akkor is türelmesek maradjanak, ha a gyermek nem mindig tartja magát a korábban megbeszéltekhez. Az áldozathibáztatás a segítségkérést és a történtek feldolgozását is megnehezíti, fontos, hogy a gyerekek mindig azt érezzék, támogatjuk őket.

A megelőzésért sokat tehetnek a szülők például azzal, hogy maguk sem posztolnak fotót vagy videót a gyerekükről – legyen az bármilyen korú –, valamint szűrik, hogy ki láthatja az általuk kirakott tartalmat és azonnal jelentik, ha a neten visszaélést tapasztalnak. Érdemes a gyermekkel is beszélgetni arról, hogy ne küldjön se magáról, se másról képeket, mert vannak emberek, akik azt ártó céllal használhatják fel és mindig szóljanak, ha valamit nem értenek, bántja őket" - mondta Sebhelyi Viktória, az UNICEF Magyarország gyermekjogi vezetője.

A kép csak illusztrációForrás: Shutterstock

A kérdőív szerint a fiatalokat elsősorban az foglalkoztatja, hogy mit tehetnek, ha valaki álprofilt hoz létre a nevükben és azon keresztül fejti ki a bántalmazást. Sokakat érdekelt az is, hogy hogy mi a teendő, ha az exük, vagy bárki más intim képekkel zsarolja őket, netán ezeket a fotókat megjelenteti a közösségi médiában.

Mindkét esetben értesíteni kell a rendőrséget és a platform fenntartóit. Magát a tettet technikai értelemben nehéz megakadályozni, azonban érdemes felvilágosítani a zsarolót, hogy a személyes képmással való visszaéléssel bűncselekményt követ el.

Minden esetben megfontolandó szakértő segítségét is kérni. A Kék Vonal 116 111-es számán bárki ingyenesen és anonim módon kaphat segítséget.

„Vannak nehezen feloldható esetek, amikor a baj már megtörtént, a hatóságok is megtették, amit lehetett, azonban a feldolgozás, a továbblépés szempontjából sokat jelent az, hogy az áldozat, vagy akár azok családtagjai beszélhetnek egy szakértővel, meghallgatják őket. Ebben kívánunk mi segíteni, a Kék Vonal 116-111 ingyenes száma mindenki számára elérhető" – mondta Rimóczi Tamás, a Kék Vonal szakmai vezető-helyettese.

TOVÁBBI CIKKEK A ROVATBÓL

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!