2020 nyarán az egész fotós világot megrázta a hír, hogy az Olympus leteszi a lantot. A japán vállalat 84 évvel ezelőtt lépett színre első fényképezőgépével, és azóta az iparág meghatározó gyártói közé tartozott. Forradalmi újdonságainak köszönhetően a hetvenes években egyenesen piacvezetőnek számított. Az elmúlt egy évtized azonban durván megtépázta a vállalatot. A globális trendek, azaz a kamerás okostelefonok előretörése miatt a fényképezőgépek piaca durván 85 százalékkal zsugorodott az említett időszakban. Az Olympus vezetése ráadásul egymás után hozta a rossz döntéseket, például egyáltalán nem fejlesztettek a videorögzítés területén, és mindez végül megbosszulta magát.

Az utóbbi időben már inkább az orvosi berendezésekre fókuszáló holding arra kényszerült, hogy eladja fényképezőgép divízióját Japan Industrial Partners nevű vállalatnak. Azt még nem lehet tudni, hogy a márkanév ezzel örökre eltűnik-e, de ha meg is marad, ezután már semmi sem lesz a régi.

Bekövetkezett, amit sosem hittünk volna: az Olympus elhagyja a fotós univerzumot. A márka története azonban korántsem egyedi. A technológiai szektorban jó pár olyan esetre volt példa, amikor egy vállalat hirtelen elhagy egy olyan területet, amellyel szó szerint összefonódott a neve. Ezek közül választottunk ki néhányat. Jöjjenek a leghihetetlenebb, legsokkolóbb esetek az IBM, a Nokia és a többiek főszereplésével.

Az IBM és a PC

A nyolcvanas évek végén, de főleg a kilencvenes években az asztali személyi számítógépek és az IBM kapcsolata szétszakíthatatlannak tűnt. Az amerikai vállalat XT, AT, 286, 386, 486 és Pentium gépeivel diktálta a tempót és mindenki más hozzájuk igazodott.

Az IBM PC-k eljutottak Magyarországra is, és a vállalat hazánkban is megkerülhetetlen tényezővé vált.

2005-ben aztán robbant a bomba, hiszen kiderült, hogy egy gyakorlatilag ismeretlen kínai cég, a Lenovo felvásárolja az IBM személyi számítógép üzletágát. Vittek mindent, technológiákat, márkaneveket, sőt még ingatlanokat is. Az IBM pedig ezzel eltűnt arról a területről, amelyet évtizedeken át szó szerint azonosítottak a céggel.

Az IBM legendává nemesült családja, az üzleti modellek között etalonnak számító ThinkPad 1992-ben kezdte meg hódító útját a 300 típusjelzésű modell személyében.Forrás: IBM

A döntés hátterében persze gazdasági okok álltak. Az IBM még inkább a vállalati, üzleti és professzionális felhasználók felé kívánt nyitni a későbbiekben, és ezért volt szükség  karcsúsításra. Ettől függetlenül ez a döntés, akkor alapjaiban rázta meg az egész világot. 

A Nokia pici és puha lesz

Ha 2010 elején, amikor a Nokia 40 százalékos piaci részesedéssel uralta a mobiltelefonos iparágat valaki azt mondta volna, hogy a vállalat három év múlva eltűnik az ebből a szektorból, azt biztosan kinevették volna. Pedig pontosan ez történt. A finn cég, amely a kétezres évek nagy részében ellentmondást nem tűrően diktálta a tempót a telefonos iparágban 2011 elejére már iszonyú válságba került. Későn ugrottak fel az okostelefonos vonatra, de a legnagyobb hibának az bizonyult, hogy hanyagolták az Androidot, és úgy gondolták, hogy saját operációs rendszerükkel mindenki más fölé emelkedhetnek.

A kommunikátor idején a Nokia még egyértelmű világvezető volt a mobilpiacon, ma amellett, hogy az eredeti cég nem is gyárt telefont, a Nokia név is szinte jelentéktelen méretűre zsugorodott az okostelefon-piacon.Forrás: Nokia

Tévedtek. A vállalat egymás után hozta a katasztrofálisnál katasztrofálisabb szakmai és üzleti döntéseket, aminek eredményeként 2012 harmadik negyedévére, 3 százalékra zuhant  piaci részesedésük. Két és fél év alatt buktak 37 százalékot, és emiatt aztán a vállalat veszteségessé vált. Ettől függetlenül még így is óriási meglepetést keltett, mikor a Nokia vezetősége 2013-ban bejelentette, hogy nem működtetik tovább a pénzszivattyút, és értékesítik a mobiltelefon üzletágat. Azt a részleget, amely igazán feltette a Nokia brandet a térképre, és megismertette a nevet az egész világgal. De az üzletben nincs helye érzelmeknek. A vevő egyébként a Microsoft volt, amely nem tudott semmi érdemlegeset kezdeni a márkával. Ma már egyébként egy harmadik vállalat adja ki a régi nagy nevet használó kínai készülékeket.

Mintha a Ferrari kivonulna az autóiparból

A kétezres évek végén elismerten a Pioneer gyártotta a legjobb képminőségű televíziókat. A plazma technológiára épülő KURO család szinte hibátlan feketét, elképesztően valósághű színeket és hatalmas kontrasztot produkált.

Gyakorlatilag olyan szinten  volt ekkor a cég a televíziós szektorban, mint mondjuk az autóiparban a Ferrari vagy a Rolls Royce.

Ám még ez sem volt elég. A fejlesztési költségek hatalmasra rúgtak, az eladások pedig elmaradtak a várakozásoktól, mint az utóbb kiderült. A 2008-as gazdasági válság ugyanis mély, sötét gödörbe lökte a vállalatot, ami akkor derült ki, mikor 2009 elején a Pioneer vezetősége bejelentette, hogy beszünteti a televíziók gyártását, és beszántja a részleget.

Mindez sokkszerűen hatott a piacra, hiszen a Pioneer korábban nem jelezte, hogy problémái lennének, és vevőkkel sem tárgyaltak.

Gyakorlatilag olyan volt a szituáció, mintha a Lamborghini bejelentette volna, hogy több sportautót ők nem gyártanak, hanem mostantól a traktorokra fókuszálnak. A Pioneer által kifejlesztett technológiákat, és a szakértői gárdát végül átvette a Panasonic, amely ezt követően fantasztikus képminőségű plazmatévéket kezdett gyártani. A KURO szellemisége és öröksége így tovább élt, de maga a név eltűnt, mint ahogyan a Pioneer sem tért már soha többé vissza a tévégyártók közé. 

A legsokkolóbb eltűnés

Az nem is lehet kérdés, hogy a nyolcvanas évek számítástechnikai forradalmáért, a gépek elképesztő ütemű terjedéséért egyetlen cég tehető felelőssé. Ez pedig a Commodore, amely az elképesztően sikeres Commodore 64 masinájával, és kevéssé populáris rokonaival (C+4, C16, C128), valamint a csodálatos, innovatív Amigával tízmilliók szívét melengette meg világszerte.

Korának egyik legjobb számítógépe volt. Commodore AmigaForrás: Wikimedia Commons

Épp ezért sokkolt mindenkit, akinek egy kicsit is köze volt a számítástechnikához, amikor 1994-ben a vállalat csődöt jelentett. Kiderült, hogy a katasztrofális üzleti húzások miatt a vállalat rettenetesen veszteségessé vált, a programfejlesztők kezdtek elpártolni az IBM PC-hez, az új hardverek pedig megbuktak.

Akkoriban egyszerűen hihetetlennek tűnt, de a Commodore tényleg egyik napról a másikra beszüntette a termékek gyártását, és a készlet gyors kipörgése után az értékesítést is.

Vannak cégek, amelyek évtizedeken át el vannak a középszerűségben, vagy stagnálnak. A Commodore viszont 10 év alatt megjárta a legmagasabb csúcsot, és a legmélyebb poklot is. És innen már nem volt visszatérés.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!