Valószínűleg mindenki töprengett már azon egy-egy régi festményt vagy szobrot nézegetve, hogy az alany vajon hogyan nézhetett ki valójában? Milyen lenne, ha valaki most fotózná le őket, és színesben, élőben láthatnánk a régmúlt történelem fontos személyeit? Nos, a mesterséges intelligencia segítségével most talán egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy ez kiderüljön.

Egy Daniel Voshart nevű grafikus és tervező ugyanis a mesterséges intelligencia és némi Photoshop segítségével ókori római uralkodókat "elevenít meg" színesben. Voshart egyébként a filmes iparban dolgozik, azonban mivel a koronavírus-járvány miatt majdnem teljes egészében leálltak a különböző filmes projektek, szabad idejében elkezdett kísérletezni egy kicsit.

Egyik hobbijaként régi szobrok megszínesítését jelölte meg, és ezt szerette volna új szinte emelni. Amikor ehhez elkezdett alanyok után kutatni, valahogy a történelmi Róma mellett kötött ki, holott elmondása szerint korábban ez a korszak teljesen hidegen hagyta. Ahogy azonban a munkához szükséges kutatómunka során elkezdett egyre jobban belemerülni a különböző uralkodók életébe, hamarosan megváltozott a véleménye.

Végül júliusra 54 uralkodóból készített közel fotorealisztikus, modernnek kinéző másolatot, melyekből posztereket is gyártott. Ezekre akkora volt az érdeklődés, hogy az első háromszáz darabot néhány hét alatt megvásárolták tőle.

A munkához alapvetően két dolgott vetett be a művész. Az egyik az ArtBreeder nevű, online is elérhető program, amivel különböző képek, így például portrék is manipulálhatók rendkívül széles skálán. Ez a szoftver a mesterséges intelligenciát, azon belül is a gépi tanulás egy speciális fajtáját használja, a lényeg tehát itt is az, hogy minél több különböző példával "táplálják" a szoftvert, annál jobb végeredmény előállítására képes.

Augustus és Maximinus császárokForrás: Voshart

A római uralkodók esetében Voshart leginkább a mellszobrokra hagyatkazott, már ahol lehetett. Ahol, nem ott az érméket, festményeket, vagy teljes alakos szobrokat vette alapul, de persze sok esetben igyekezett ezek kombinációját is használni. Az így kapott arcot betáplálta az ArtBreeder programba, ahol alakított rajta, majd ezen elkezdett tovább dolgozni Photoshopban, majd ismét visszaadta az eredményt a mesterséges intelligenciának, és így tovább, amíg meg nem kapta a számára megfelelő végeredményt.

Elmondása szerint a cél nem egyszerűen a szobrok lemásolása volt, hanem hogy a végeredmény (amennyire csak lehet) realisztikusnak tűnjön.

Ezen kívül nem akarta a lehető legjobb színben feltüntetni az alanyokat, így a mellszobrok közül például ahol csak lehetett, azokat vette alapul ahol az uralkodó "csúnyább". Voshart szerint ugyanis eléggé valószínű, hogy az adott korban élő művészek megpróbálták a lehető legjobbat "kihozni" az alanyokból.

Ezen kívül különböző valós személyeket, leginkább hírességeket is megetetett a mesterséges intelligenciával, hogy realisztikusabb végeredményt kapjon. Augustus császárban például van egy kicsi a színész Daniel Craigből, míg Maximinus Thrax esetében az André "az Óriás" nevű francia pankrátort keverte hozzá a végeredményhez. Ez utóbbit például az indokolta, hogy történészek szerint Thrax császár egy olyan agyalapi mirigy rendellenességgel küzdött gyerekkorában, amitől megváltozott, szélesebb lett például az állkapcsa, de alapvetően az egész testfelépítését befolyásolta, a pankrátort pedig ugyanezzel a betegséggel diagnosztizálták.

Forrás: Voshart

Alapvetően fontos megjegyezni, hogy itt nem igazán egy tudományos munkáról beszélhetünk. Amit a grafikus csinál, az végső soron egy már meglévő művészi értelmezés saját művészi értelmezése.

Ennek ellenére a munkája azért mégiscsak felkeltette a tudományos világ érdeklődését, így számos történész professzor és egyetemi hallgató lépett vele kapcsolatba, akik egyrészt dicsérték a munkáját, másrészt pedig igyekeztek tippeket adni bizonyos uralkodók megjelenítéséhez. Az egyik legfontosabb kérdéskör például a bőrszín, amivel kapcsolatban továbbra is állandó vita zajlik a tudományos világban. 

A Severan dinasztia családi tondója például fekete bőrrel ábrázolja Septimus Severus császárt, így Voshart is ezt vette alapul, és alapvetően egy afrikai ember bőrszínével alkotta meg saját interpretációját.

Hogy végül a művészt igazolja-e majd a tudomány, az már a jövő zenéje, de az biztosnak látszik, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésével a következő években egyre több lehetőség adódik majd arra, hogy a történelem tényleg köztünk éljen.