A gramofon 1888-as feltalálását követően egészen a huszadik század hetvenes éveinek végéig a lemezek számítottak a legnépszerűbb zenei hordozóeszköznek. Az eljárást folyamatosan fejlesztették, míg 1948-ban a magyar származású Goldmark Péter Károlynak is köszönhetően megszületett a mikrobarázdás hanglemez, amely pedig ezt követően három évtizeden át ellentmondást nem tűrően uralta a zenei iparágat.

A huszadik század ezen időszaka pedig igen fontosnak számított e szektor számára. Ekkor vált nagy tömegek számára elérhetővé az olcsó lemezjátszó, és persze ekkor bukkantak fel az első igazi pop- és rocksztárok. A hanghordozókat, azaz a köznyelv által tévesen bakelitnak hívott, valójában vinyl lemezeket ennek köszönhetően milliószámra vásárolták.

Az ilyen műanyag egybeöntött micsodáktól azért óvakodjunk. Inkább vegyünk használt lejátszót, szinte biztosan jobban járunk vele.Forrás: Origo

Nem túlzás azt állítani, hogy szinte minden háztartásban megtalálható volt legalább egy-két ilyen éjfekete korong, és értelemszerűen hazánkban is igen népszerűnek számított ez a formátum.

Sötét kor

Az aranykor a hetvenes évek végéig tartott. 1979-ben ugyanis megjelent a walkman, és pillanatok alatt felforgatott mindent. 1982-ben pedig jött az "újabb csapás", megjelent a CD, és ez a két szabvány az elkövetkező szűk egy évtized alatt megásta a bakelitek sírját.

Az eladások drámaian visszaestek, a nagy gyártók sorra zárták be gyáraikat, 1990-re a lemez pedig gyakorlatilag egy haldokló technológiának számított.

Az elkövetkező másfél évtized pedig a lassú agónia jegyében telt. Ezen időszak alatt csak a fanatikus gyűjtők, a high-end audio megszállottjai és a DJ-k tartották életben a lemezeket. Nekik köszönhetően valamennyi fekete korongot ebben az érában is préseltek, de csak jelzésértékkel, nagyon limitált példányszámban. Amikor az ezredforduló környékén tömegesen megjelent a digitális streaming, letöltés és a fájlcsere, akkor pedig mindenki azt hitte, hogy a vinyl lemezeknek már tényleg harangoznak. Tény és való, hogy jó esély volt rá, hogy a fizikai valójukban is létező hordozók iránt radikálisan csökkenő kereslet végképp kivégzi ezt az egykor szebb napokat látott eljárást. Ám nem így történt.

Feltámadás

2007-ben ugyanis váratlanul ismét menő lett a bakelit lemez a nyugat-európai és amerikai nagyvárosok erre fogékony szubkultúráiban. A trend az undergroundból indult, és hamarosan behálózta a mainstream közösségeket is, 2010-re pedig olyan sok vinly fogyott, amire egészen 1990-ig nem volt példa. Az ezt követő években pedig folyamatosan, ráadásul radikális mértékben nőtt az eladott korongok száma. Erre pedig a technológiai iparág is reagált.

A magyar zenekarok közül is sokan felültek a hullámra.Forrás: Origo

Olyan nagy gyártók tértek vissza ebbe a szegmensbe új lemezjátszókkal, mint például a Technics. Mások, így például a Sony vagy a Neubilt, amely cégek évtizedek után új lemezgyártó üzemeket építettek fel. Egyszerűen szükség volt rájuk. 2015-ben például 52 százalékkal nőtt az eladott lemezek száma 2014-hez képest. Ez pedig azt jelentette, hogy egyetlen év alatt fele annyi korong fogyott, mint 1990 és 2007 között összesen.

Sokan várták, hogy kifullad a trend, hogy a többi divathoz hasonlóan a "bakelit újjászületés" is csak egy múló fellángolás lesz. A hipszterek majd levágják a bajszukat, letakarják a tetkóikat, beteszik a gördeszkát a szekrénybe, és elindítják a telefonjukon a Spotify-t ha zenét akarnak hallgatni. Azonban ez is totális tévedésnek bizonyult.

Rég nem látott csúcsok

Több, mint egy évtizede tart a vinyl feltámadás, és 2020 első félévében olyasmi történt, amire a nyolcvanas évek közepe, egészen pontosan 1986 óta nem volt példa: Ezen időszak alatt az Egyesült Államokban nagyobb értékben adtak el vinyl lemezt, mint CD-t. Ráadásul a különbség nem is kicsi, hiszen 232 millió dollárért vásároltak az emberek vinylt, míg csupán 130 milló dollárért CD-t. A csillogó fekete lemezek egyébként a teljes fizikai hanghordozó piac 70 százalékát vitték el, tehát nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy idén uralják ezt a szektort.

És most már nem is csak fekete korongok léteznek, sőt, egyre több a színes kiadás.Forrás: Origo

A CD katasztrofális teljesítményét sokan a koronavírussal magyarázzák. Azaz, hogy az emberek e területen is az internetes megoldások felé fordultak. Viszont ennek ellentmond, hogy a vinyl eladások tudtak növekedni 2020-ban is.

Az mindenesetre tény, hogy a piacot az online streaming uralja, hiszen 2020 első hat hónapjában 4,8 milliárd dollárt tett ki a bevétel, ami az összbevétel 85 százaléka.

Mi áll a háttérben?

Sokan nem értik, hogy mi állhat a bakelit lemezek feltámadásának hátterében, hiszen ezen adathordozók nagyok, kényesek, nehezen kezelhetőek. Nem utolsó sorban pedig lényegesen drágábbak, mint például a CD-k, vagy a teljesen digitális formában elérhető albumok. Pedig a siker számos okkal magyarázható.

Van egy riuáléja a lemezhallgatásnak.Forrás: Origo

Divat : Felnőtt egy olyan generáció, amely korábban nem nagyon találkozott csillogó fekete lemezekkel. Amely számára ezek nem számítanak "ósdinak", hanem épp ellenkezőleg, újnak és izgalmasnak. Az első időszakban, tehát 2007-2010 között egyértelműen ez volt az egyik fő hajtóereje a vinylek iránti megnövekedett keresletnek. Nincs mit szépíteni a dolgon, a bakelit divatossá vált. Lehetett egy új lemezzel virítani a közösségi médiában, társadalmi eseménynek számítottak a lemezbörzék, amiken sikk volt megjelenni. Még arra is akadt bőven példa, hogy olyanok is vásároltak bakelitet, akiknek otthon nem is volt lemezjátszójuk. Ebből pedig az is következik, hogy a Bakelit Feltámadás elsősorban a fiataloknak köszönhető, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt.

Hangminőség: A vinyl ellentétben a CD-vel vagy pláne a file-okkal, analóg technológián alapszik. Ebből fakadóan pedig sokan meg vannak győződve arról, hogy a lemezek által produkált hangminőség lényegesen jobb, mint amit a rivális megoldások kínálnak. Az tény, hogy "máshogy" szólalnak meg a bakelitek, mint a CD-k, vagy a FLAC fájlok, de hogy jobbak-e, nos az ízlés kérdése. De mindenesetre ez is sokat számított a vinylek ismételt felfutásában. Mi egyébként az Origo Techbázisnál nagyon szeretjük a „bakák" által produkált, szellős, meleg és organikus megszólalást.

"Egy kis varázslat" egy hazai gyártmányú csöves erősítővel.Forrás: Origo

Rítus: Fontos szempont, hogy sokan azért imádják a bakelit lemezeket, mert szeretik azokat kezükbe venni, ápolni őket, érezni az illatukat. Ráadásul a nagy borítók sokkal jobban néznek ki, mint a műanyagtokba zárt CD-k. Emellett van egyfajta rituáléja annak, ahogy az ember felteszi a fekete korongot a lemeztányérra, beigazítja a tűt, és elindítja a lejátszást. Ez tényleg semmi máshoz nem hasonlítható érzés, amit saját tapasztalataink is megerősítenek. Plusz egy pont még a lemezek oldalán, hogy pont emiatt a rítus miatt ez egy tényleg dedikált zenehallgatás, mert ilyenkor az ember felteszi a lemezt, leül, meghallgatja, megfordítja, átadja magát a zenének és elfelejti a rohanó világot egy fél órácskára.

Mit hoz a jövő?

Jósolni nem könnyű, hiszen nem tudhatjuk, hogy milyen változásokat hoz a szórakoztatóelektronikai iparágban a globális járvány. Mennyire csökkennek a potenciális vásárlók pénzügyi lehetőségei, illetve hogyan vészelik át a kiadók, illetve maguk a zenészek, zenekarok ezt a nehéz időszakot. Mi személy szerint úgy véljük, hogy a trend nem áll meg, nem fordul át. A tradicionális lemezek iránti lelkesedés nem törik meg, hanem folytatódik a növekedés. Mostanra végképp bebizonyosodott, hogy attól, hogy egy technológia régi, még nem feltétlenül rossz, és igenis lehet helye a 21. században.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!