A világjárvány sok mindent megváltoztatott és az egyik fontos hatása az online, digitális technológiák felé történő gyors áttérés volt. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy két hónap alatt öt évet haladtunk előre a digitális elfogadásban, mind a fogyasztók, mind az üzleti életben. De mit is jelent pontosan mindez?

Azt jelenti, hogy ha a világjárvány előtti tempóval számoltunk volna, akkor csupán nagyjából öt év múlva tartana ott a digitális világ, mint ahol most tart. Ebbe pedig beletartozik minden, ami digitalizált, a távmunkától a távoktatáson keresztül az online vásárlásig és a digitális fizetési megoldásokig.

Forrás: Getty Images/iStockphoto/Ipopba

Utóbbiak tekintetében történt talán a legradikálisabb növekedés, hiszen annak ellenére, hogy bankkártyája lassan majdnem mindenkinek volt, sokan leginkább pénzfelvételre használták, így nekik meg kellett tanulniuk, vagy inkább meg kellett szokniuk, hogy hogyan használhatják azt fizetésre. Különös tekintettel az érintésmentes fizetésre, ami nem csak adatbiztonsági, de egészségügyi szempontból is kiváló megoldás, hiszen tovább csökkenti a személyes érintkezés és így a megfertőződés, vagy megfertőzés esélyeit.

A Mastercard a napokban jelentette be, hogy egy bostoni egyetemi kutatóintézettel (The Fletcher School at Tufts University) együttműködve elkészítette a Digitális Intelligencia Indexet (Digital Intelligence Index), amely globális képet ad az országok digitális fejlettségéről és a digitális bizalom helyzetéről világszerte. A jelentés egyik alapvetése, hogy a világ lakosságának közel kétharmada rendelkezik internet hozzáféréssel, de ma már ez a hozzáférés önmagában nem elég, hiszen a hozzáférés minősége, az intézményi háttér, a törvényi szabályozás és a szolgáltatások iránti fogyasztói igény sokkal fontosabb tényezők lettek a digitális versenyképesség és fenntarthatóság szempontjából.

 Az érintésmentes fizetés biztonságos

Az MNB adatai szerint ma már a kártyás fizetések 94 százaléka érintésmentesen történik. Az ilyen fizetések során, a tranzakció adatait minden alkalommal egy vásárlásonként dinamikusan változó, egyedi titkosítás védi, amit a Mastercard több évtizedes szakértelme garantál.

Több fizetéstechnológiai céggel szemben a Mastercard a fenti titkosított algoritmust nem csak a kártyáknál, de a fizetést fogadó eszközöknél, a termináloknál is használja.

Ennek a megduplázott védelemnek a lényege, hogy a fizetés csakis akkor lehet sikeres, ha a tranzakcióban részt vevő eszközök (pl. bankkártya és az üzletben található POS terminál) két algoritmusa felismeri egymást. Így, ha valaki hozzá is férne egy ellopott bankkártya titkosításához és megkísérelné módosítani azt – például azzal a céllal, hogy az adott kártya soha ne kérjen PIN kódot, fizetni akkor sem tud majd, hiszen a POS terminál nem fogja felismerni a módosított algoritmust és elutasítja a tranzakciót. De a Mastercard esetében a mesterséges intelligencia (AI) használata is része a biztonsági rendszernek, ev éves szinten több mint 75 milliárd, a cég hálózatán futó tranzakciót véd meg. Csak a tavalyi év során mintegy 20 milliárd dollárnyi csalást tudtak  megelőzni mesterséges intelligenciájával továbbfejlesztett rendszereken keresztül.

A mobilfizetés - még egy védelmi vonal

Mobilfizetés esetén tovább növeli a biztonságot, hogy több védelmi vonalat is beállíthat a felhasználó.

A mobilfizetés még egy plusz szintettel erősíti az adatbiztonságot.Forrás: Getty Images/iStockphoto/Ipopba

A mai, modern okos telefonok ugyanis többféle személyes azonosítóval is védhetőek. Beállíthatunk rajtuk PIN kódos, vagy jelszavas védelmet, de használhatjuk azokat biometrikus azonosítással is. Ilyenkor kizárólag az arcunkat felismerve, vagy az ujjlenyomatunkat beolvasna vállnak fizetésre képessé és így már az első pillanattól kiszűrhetik az illetéktelen használatot.

Akkor is visszakaphatjuk a pénzünket, ha megtörtént a baj

A Mastercard célja, hogy megvédje a fogyasztókat attól, hogy online csalás áldozatává váljanak. A fizetési vállalat ezért adott AI-alapú algoritmusokat többrétegű biztonsági rendszeréhez, így képes ezredmásodperceken belül fellépni a lehetséges online biztonsági fenyegetésekkel szemben.

Tavaly a Mastercard mintegy 20 milliárd dollárnyi csalást tudott megelőzni mesterséges intelligenciájával továbbfejlesztett rendszerein keresztül.

E mellett fontos tudni, hogy a vásárló visszakapja a pénzét a banktól, ha visszaélés áldozata lett, vagy ha nem azt a terméket, szolgáltatást kapta, amelyet szeretett volna. De összességében itt is megnyugtató trendeket jeleznek az MNB adatai, hiszen egy év alatt a hazai kibocsátású kártyákkal elkövetett visszaélések száma 4,5, az okozott kár értéke pedig 5,5 százalékkal csökkent.

A cikk megjelenését támogatta a Mastercard.