A koronavírus-járvány első hullámához képest több magyar szülő vásárolt új számítástechnikai eszközt gyermekének a második és harmadik COVID-hullám alatt a Budapest Bank friss kutatása szerint, amelyre átlagosan 132 ezer forintot költöttek.

A digitális oktatás legutóbbi időszaka alatt az alap- és középfokú oktatásban résztvevő gyermekek döntő többsége, vagyis 54 százaléka elsősorban laptopot használt tanuláshoz, a válaszadók 60 százaléka pedig a mobiltelefont jelölte meg a második leggyakrabban használt eszközként – derül ki a Budapest Bank legfrissebb, magyar szülők körében végzett reprezentatív kutatásából.

A kép csak illusztrációForrás: Shutterstock

Amíg az otthon tanulás 2020 tavaszi időszaka alatt a résztvevők 24 százalékának kellett valamilyen új eszközt – például laptopot, asztali számítógépet, telefont vagy tabletet – vásárolnia, addig idén ez az arány 30 százalékra emelkedett. 55 százalékuknak azért kellett új eszközt vennie, mert nem volt, vagy legalábbis nem volt elég belőle, míg 28 százalék egy régi, elavult eszköz helyett vásárolt újat. Ezekre a válaszadók átlagosan 132 ezer forintot, vagyis 7 ezer forinttal többet költöttek, mint a korábbi évben.

Idén többen felelték, hogy kellett valamilyen kiegészítő eszközt vásárolniuk gyermekük otthoni tanulásához, az eredményekből pedig az látszik, hogy jól jöttek a tavalyi tapasztalatok, ugyanis jelentősen többen vettek például fej- vagy fülhallgatót, egeret, webkamerát, mikrofont és nyomtatót. Ezekre az eszközökre idén átlagosan 31 ezer forintot költöttek, amely nem változott az előző évhez képest.

Az új eszközökért és kiegészítőként a legtöbben – tavalyhoz viszonyítva nagyobb arányban – készpénzzel fizettek az üzletekben, de 2020-hoz képest megnőtt az online betéti kártyával (17 százalékról 19 százalékra), valamint jelentősen emelkedett az üzletben betéti kártyával (7 százalékról 14 százalékra), illetve üzletben hitelkártyával (3 százalékról 9 százalékra) fizetők aránya is.

Gördülékenyebb volt az átállás a digitális oktatásra
A kutatásban megkérdezett szülők harmada ezúttal is úgy véli, nem változott gyermeke teljesítménye a digitális oktatás ideje alatt, azonban a tavalyi 23 százalékhoz képest idén 36 százalék mondta, hogy negatív irányba változott. A válaszadók 35 százalékának volt kialakított napi rutinja, amit be is tudtak tartani, viszont tavalyhoz képest kicsivel többen lettek, akiknek a korai sikerek ellenére ezt nem sikerült betartaniuk, valamint azok is, akiknek egyáltalán nem sikerült napi rutint kialakítaniuk. 2020-hoz képest nőtt azok aránya, akiknek az otthoni tanulás során több konfliktusuk volt gyermekükkel, és kissé emelkedett azon szülők száma is, akik úgy vélik, gyermekük nem lett önállóbb a digitális oktatás eredményeként.

Gyál, 2020. március 25. Molnárné Bökönyi Mária általános iskolai és férje, Molnár István középiskolai matematikatanár a digitális tanrend szerint távoktatásban tanít gyáli otthonukban 2020. március 25-én. Mária a tanítás után, délutánonként a helyi varrodában segít szájmaszkok készítésében a koronavírus-járvány miatt.Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az idei digitális oktatásra történő átállás a megkérdezettek közel háromnegyede szerint gördülékenyebben ment, mint egy évvel ezelőtt, a válaszadó szülőknek pedig 57%-a felelte, hogy ez idő alatt otthonról dolgozott, a szintén otthon levő gyermek mellett pedig sikerült a munkájukra koncentrálniuk. Borúsan látják a tananyag elsajátítását, tavalyhoz képest ugyanis megnőtt azok aránya, akik szerint a nyári szünetben kell pótolni, és hasonlóan negatívan vélekednek a tanárok és diákok együttműködése kapcsán is, mivel leginkább úgy gondolják, ez nem volt hatékony. A tavalyi átlagosan heti 13 óra helyett idén jellemzően csak 10 órát segítették gyermeküket a tanulásban a megkérdezett szülők.

A digitális kapcsolattartás tekintetében a szülők fele véli úgy, hogy csak egy-két dolog marad meg a most használt rendszerből, ami enyhe emelkedés az előző évhez képest. Az idei otthoni oktatás ideje alatt a korábbinál jóval többen használták a Krétát és a Microsoft Teams felületét, jelentősen csökkent azonban a Facebook csoportok, a Facebook Messenger, valamint e-mail használata, amelyek korábban osztottan az élen álltak.

A Magyarország Kormánya által elérhetővé tett ingyenes internetszolgáltatás lehetőségével a kutatásban részt vevő szülők több mint fele élt.

A nyári táborok esetében megosztottak a szülők: míg 39 százalék biztosan elküldi táborba gyermekét, addig ugyanennyien nem tervezik, 15 százalék pedig a járványhelyzettől teszi függővé. Idén nyáron elsősorban belföldi utazást a megkérdezettek 42 százaléka tervez, 20 százalék egyáltalán nem tervez nyaralást, 12 százalék pedig a járvány alakulásához köti a döntést.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!