A középvállalkozások negyede hajlandó warezolni

Young attractive woman sitting at desk and working with a laptop late at night

Nagy meglepetésre a kisvállalkozások körében csak 8% az arány.

Kevés cég kerül ki nyertesen az energiaválság és az infláció kettős öleléséből, a jellemzően erősen véges mennyiségű tőkével rendelkező kis- és középvállalkozások számára pedig különösen nagy terhet jelenthet a működésükhöz szükséges likviditás fenntartása a legnehezebb időkben. Éppen ezért is a lakossághoz hasonlóan a vállalkozások is ott próbálnak spórolni, ahol tudnak, az elsők között az informatikára szánt pénzeket szokták hasznosabbnak ítélt célokra átcsoportosítani.

A kisvállalkozások egytizede sem kezdene költségcsökkentési célból üzleti szoftvereket warezolásába Forrás: Getty Images/iStockphoto/Demaerre

A Kaspersky felmérése szerint ráadásul a vállalkozások jókora része szükség esetén a kalóz szoftverek futtatásától sem riadna vissza, az 50 fő alatti kisvállalkozások 8 százaléka, míg az 50-999 fős középvállalkozások 24%-a lenne hajlandó warezolni a működése során használt üzleti szoftvereket.

Az eredmény elsőre meglepetést okozhat, a többség jó eséllyel azt várná, hogy a kisvállalkozások esetében magasabb a kalózkodásra való hajlandóság. A váratlan eredményre látszólag magyarázatot ad a szükség esetén kalózkodni kívánt szoftverek jellege: a kisvállalatok java nem is használja a legtöbb olyan típusú alkalmazást, mint amit a középvállalatok hajlandóak lennének illegálisan igénybe venni.

Válság esetén milyen szoftver cserélne le kalóz alternatívára?

• 46% - projektmenedzsment szoftver
• 45% - marketinges szoftver
• 43% - értékesítési szoftver
• 42% - fizetésfeldolgozó szoftver
• 42% - kommunikációs szoftver
• 42% - könyvelőszoftver
• 41% - információbiztonsági szoftver (például vírusirtó, tűzfal)
• 38% - webhelykészítő szoftver
• 37% - ügyfélkezelési szoftver (CRM)
• 32% - HR-es szoftver
• 2% - nem vagyok biztos benne
• 1% - egyéb

A Kaspersky természetesen felhívta a figyelmet, hogy veszélyes a kalóz szoftverek használata, a puszta jogi helyzet mellett kártevők lapulhatnak bennük. Javaslata szerint ha nincs pénz a fizetős szoftverekre, akkor ingyenes és nyílt forráskódú alternatívák után érdemes nézni, ezek esetében valószínűtlen a rosszindulatú kódokkal való fertőzöttség.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!